178089. lajstromszámú szabadalom • Eljárás imidazo-kinoxalin származékok előállítására
5 178089 6 padékot lemértük, és a csapadékhoz 1 g csapadékra vonatkoztatva 1 ml vizes nátriumklorid-oldatot adtunk. A kapott szuszpenziót hűtőszekrényben tároltuk. 60 patkány kezeléséhez elegendő antigén-készítményt kaptunk. 5 Az érzékenyítéshez szükséges antiszérumot (azaz anti-ovalbumint) a következőképpen állítottuk elő: 180—200 g testsűlyú patkányoknak a kísérlet 0., 2. és 4. napján szubkután injekció formájában 1- 1 ml, alumíniumoxidra lecsapott ovalbumint ad- io tunk be. A 14. napon az állatokat szívpunktűrával vagy a hátsó hasi aorta felnyitásával elvéreztettük, az állatok vérszérumát elkülönítettük, az egyes állatokból elkülönített szérum-mintákat 1 :1 arányban elegyítettük egymással, és a kapott elegyet 15 alaposan összekevertük. Műanyag kémcsövekbe 2— 2 ml vérszérumot töltöttünk, és a vérszérumot felhasználásig —20 °C-on tároltuk. Az. érzékenyítéshez felhasznált antiszérumot olyan arányban hígítottuk, hogy 0,1 ml hígított 20 antiszérum intradermális beadásakor a kontroli-állatokon megjelenő egyedi foltok pontértéke (0-tól 4 pontig teqedő skála alkalmazásakor) 2,0 és 3,5 közötti érték legyen. A kísérleteket a következőképpen hajtottuk 25 végre: A patkányokat intraperitoneális úton 40- —60 mg/kg nembutállal altattuk, majd a patkányok leborotvált hátbőrébe négy ponton intradermális 30 úton 0,1—0,1 ml antiszérumot fecskendeztünk. Ezután 3 napos várakozási időt iktattunk be a kísérletbe, a várakozási idő alatt a patkányokon túlérzékenység fejlődött ki. Az- érzékenyített patkányoknak orálisan vagy intravénásán beadtuk a vizsgálandó hatóanyagot, majd közvetlenül ezután a patkányok hímvesszőjének felszíni vénájába 1 ml antigén/Evans blue keveréket fecskendeztünk (egy dózis 1 mg tqjásfehéqe- 40 -por 0,5 ml vizes nátriumklorid-oldattal készített oldatából és 0,5 ml 1%-os Evans blue színezék-oldatból állt). Az injekciózás meggyorsítására 1 ml-es automatikus, öntöltő üvegfecskendőt használtunk fel. A kezelt állatokat 30 perc elteltével (rendsze-45 rint fejenütéssel) leöltük, és az állatok hátbőrét eltávolítottuk. Az állatok hátbőrén megjelenő kék foltok területe és színmélysége alapján az allergiás reakció erősségét 0-tól 4 pontig teijedő számskálával jellemeztük. 50 A hatóanyagok által előidézett százalékos védőhatást a következő egyenlettel számítottuk ki: xc-x* százalékos gátlás = ——-----• 100 Xc 55 ahol = az 1., 2., 3. és 4. injekció helyén észlelhető kék foltok pontértékeinek összege (a hatóanyaggal kezelt állat- 60 csoportra számított átlagérték), és Xc = az 1., 2., 3. és 4. injekció helyén észlelhető kék foltok pontértékeinek összege (a kontroli-csoport állataira számított átlagérték) 65 A kapott adatokból kiszámítottuk az 50%-os gátlást előidéző dózisokat (ED50). Ezeket az értékeket az 1. táblázatban közöljük. 1. táblázat Vegyület EDS0 mg/kg (példa száma) i.v. p.o. 1. 0,073 0,73 3. 0,20 — 4. 0,12 0,71 5. 0,83 — 6. 3,13 — 7. 0,073-Az (I) általános képletű vegyületeket és gyógyászatilag alkalmazható sóikat a szokásos gyógyszerészeti hígító-, hordozó- és/vagy segédanyagok felhasználásával hatóanyagként legalább egy (I) általános képletű vegyületet vagy sóját tartalmazó gyógyászati készítményekké alakíthatjuk. A gyógyászati készítmények előállításához az (I) általános képletű vegyületeket vagy azok gyógyászatilag alkalmazható sóit szilárd vagy folyékony halmazállapotban egyaránt felhasználhatjuk. A gyógyászati készítmények adott esetben a találmány szerint előállított vegyületek mellett egyéb hatóanyagokat is tartalmazhatnak. A gyógyászati készítmények például orálisan, rektálisan, parenterálisan vagy helyileg alkalmazható gyógyszerformák, előnyösen tabletták, drazsék, zselatinkapszulás készítmények, granulátumok, kúpok, szirupok, aeroszolok, krémek, kenőcsök és oldatok (például injekciós oldatok) lehetnek. A gyógyászati készítmények előállításához hagyományos gyógyszerészeti hordozó-, hígító és/vagy segédanyagokat, például talkumot, arabgumit, laktózt, keményítőt, magnéziumsztearátot, kakaóvajat, vizes vagy nem-vizes hordozóanyagokat, növényi vagy állati eredetű zsiradékokat, paraffin-származékokat, gjikolokat, különféle nedvesítő-, diszpergáló- vagy emulgeálószereket és/vagy konzerválószereket használhatunk fel. A gyógyászati készítményeket előnyösen előre meghatározott hatóanyagtartalmú dózisegységekként hozzuk forgalomba. A felnőttek kezelésére alkalmas dózisegységek rendszerint 0,25-100 mg, előnyösen 1—25 mg hatóanyagot tartalmaznak. Orális adagolás esetén — a felhasznált vegyület aktivitásától, a beteg általános állapotától és' a kezelendő rendellenességtől függően - felnőtteknek rendszerint napi 0,25—100 mg hatóanyagot adunk be. A találmány szerinti eljárást az oltalmi kör korlátozása nélkül az alábbi példákban részletesen ismertetjük. 3
