178089. lajstromszámú szabadalom • Eljárás imidazo-kinoxalin származékok előállítására

3 178089 4 hidrogénatomot, X hidrogénatomot vagy etoxi-cso­portot, Y és Z pedig egymástól függetlenül hidro­génatomot vagy klóratomot jelent. Kiemelkedően -előnyösek azok az (I) általános képletű vegyületek és sóik, amelyekben R, X és Z egyaránt hidrogén­­atomot, Y pedig hidrogénatomot vagy klóratomot jelent. Rendkívül előnyöseknek bizonyultak a következő származékok: imidazo[ 1,2-a]kinoxalin-2-karbonsav, 7.8- diklór-imidazo[ 1,2-a]kinoxalin-2-karbonsav­­-etilészter, 7- klór-imidazo[l,2-a]kinoxalin-2-karbonsav, 8- klór-imidazo[ 1,2-a]kinoxalin-2-karbonsav, 4-etoxi-imidazo[ 1,2-a]kinoxalin-2-karbonsav, 7.8- diklór-imidazo[ 1 ^-ajkinoxalin-2- -karbonsav és 4-karbamoil-imidazo[ 1,2-a]kinoxalin-2- -karbonsav, továbbá a felsorolt vegyületek sói, köztük az imidazo[l,2-a]-kinoxalin-2- -karbonsav trisz(hMroximetil)-metil­­-ammóniumsója, és az imidazo[l,2-a)kinoxalin­­-2-karbonsav nátriumsója. Az (1) általános képletű vegyületeket a talál­mány értelmében a következő módszerrel állíthat­juk elő: Az (I) általános, képletű vegyületek szűkebb körét képező (IA) általános képletű vegyületek előállítása esetén - ahol R’ 1—5 szénatomos alkil­­-csoportot jelent, míg X, Y és Z jelentése a fenti — a (IV) általános képletű vegyületeket — ahol R’, X, Y és Z jelentése a fenti, Hal pedig halogénatomot, például klóratomot vagy brómato­­mot jelent — gyűrűzárásnak vetjük alá. A gyűrflzárást rendszerint melegítés közben végezzük, a reakció során az elegyet előnyösen visszafolyatás közben forraljuk. A gyűrűzárást célszerűen szerves oldószer, például 1-5 szénato­mos alkohol (így etanol) jelenlétében hajtjuk végre. A fenti reakcióban kiindulási anyagokként fel­használt (IV) általános képletű vegyületeket ügy állíthatjuk elő, hogy a (II) általános képletű vegyü­­leteket - ahol X, Y és Z jelentése a fenti - (III) általános képletű halogenidekkel — ahol Hal és R’ jelentése a fenti — reagáltatjuk. A reakciót előnyösen szerves oldószer, például dimetoxi-etán vagy tetrahidrofurán jelenlétében hajtjuk végre. Az (I) általános képletű vegyületek szűkebb körét képező (IB) általános képletű vegyületeket- ahol X, Y és Z jelentése a fenti - az (I) általános képletnek egyébként megfelelő, azonban R helyén alkil-csoportot tartalmazó származékok hidrolízisével állíthatjuk elő. A hidrolízishez elő­nyösen olyan kiindulási anyagokat használunk fel, amelyekben R 1-5 szénatomos alkil-csoportot je­lent. A hidrolízist előnyösen alkálifém-hidroxid, például nátrium- vagy káüum-hidroxid jelenlétében hajtjuk végre. Az R helyén hidrogénatomot tartalmazó (I) általános képletű vegyületeket kívánt esetben önmagában ismert módon a megfelelő, R helyén 1—5 szénatomos alkil-csoportot tartalmazó észte­rekké alakíthatjuk. A fenti reakciók során kapott termékeket a szabad (I) általános képletű vegyületek, illetve sóik formájában egyaránt elkülöníthetjük a reakcióelegy­­ből. Az (I) általános képletű vegyületeket kívánt esetben a megfelelő savakkal (például a korábban felsorolt savakkal) reagáltatva savaddíciós sóikká alakíthatjuk. A sóképzéshez előnyösen az (I) általá­nos képletű vegyülettel ekvimoláris mennyiségű sa­vat használunk fel. Az R helyén hidrogénatomot tartalmazó (I) általános képletű vegyületeket kívánt esetben fémsóikká vagy bázisokkal (előnyösen nitrogéntar­talmú bázisokkal) képezett addíciós, sóikká alakít­hatjuk. A sóképzés során az (I) általános képletű vegyületeket megfelelő fémvegyületekkel, illetve szerves vagy szervetlen bázisokkal reagáltatjuk. A találmány szerinti eljárásban kiindulási anya­gokként felhasznált (II) és (III) általános képletű vegyületek ismertek. Miként már közöltük, az (I) általános képletű vegyületek és sóik értékes gyógyászati hatással - elsősorban jelentős mértékű allergia-ellenes akti­vitással — rendelkeznek. Ennek megfelelően az (I) általános képletű vegyületeket és gyógyászatilag al­kalmazható sóikat a humán gyógyászatban elsősor­ban az allergiás eredetű asztma és hörgőgörcs keze­lésére használhatjuk fel. A következőkben az (I) általános képletű vegyü­letek biológiai hatásainak felderítésére vonatkozó kísérleteket és azok eredményeit ismertetjük. A találmány szerint előállított vegyületek aller­gia-ellenes hatását patkányokon vizsgáltuk passzív kután anafilaxis keltésével. Ismert, hogy ha patká­nyokat intradermális úton antiszérummal érzékenyí­­tünk, majd 3 nap elteltével a patkányoknak anti­gént adunk be, az állatokon kután anafïlaxis lép fel. A helyi reakció súlyosságának jelzésére az antigénnel együtt Evans blue színezéket adnak be az állatoknak. Ezt a reakciót az allergiaellenes hatású anyagok meggátolják. A vizsgálati módszert Ovary ismerteti a „Passive Cutaneous Anaphylaxis in Allergology" dmű kézikönyv 358—367. oldalán (szerkesztő: Brown, kiadó: Pergamon Press (1962)]. A kísérleteket 180-220 g testsúlyú hím patká­nyokon végeztük. Minden egyes kísérletben 7-7 állatból álló állatcsoportokat használtunk fel. Antigénként alumíniumoxidra lecsapott ovalbu­­mint használtunk fel, amit a következőképpen állítottunk elő: 120 g alumíniumhidroxid-gélt 140 ml vizes nátri­­umklorid-oldattal mostunk. A keveredés elősegítése érdekében a mosást keverőberendezésben végeztük. A kapott szuszpenziót körülbelül 10 percig 3000 fordulat/perc sebességgel centrifugáltuk, majd az elkülönített csapadékot 300 ml, l,3mg/ml tojás­fehérje-port tartalmazó vizes nátriumklorid-oldatban szuszpendáltuk, és a szuszpenziót 30 percig állni hagytuk. Ezután a szuszpenziót 10 percig 3000 for­dulat/perc sebességgel centrifugáltuk. A nedves csa-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom