178060. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szervetlen üreges rostok előállítására

7 178060 8 előnyösebben 5 mikron vagy ez alatt. Általában az ilyen szemcsék méreteloszlása az előbbi két szélső határ között van. Nyilvánvaló, hogy az egyenletes diszperzió előállítására a kis szemcseméret, vagyis a 10 mikron alatti szemcseméret az előnyösebb. A kívánt sajátosságú fémrostok előállításához szükséges lehet rendkívül kicsi, vagyis 5 mikron, vagy ez alatti szemcseméret alkalmazása. Ez a szemcseméret elérhető őrléssel és/vagy kívánt szem­cseméretre való osztályozással. Általában kisebb átmérőjű szemcséktől várható volna, hogy a ,kigázosítást”, krakkolást és a felü­leti problémákat erősítsék, melyek tömörödési fo­lyamatokkal figyelhetők meg, mivel a kisebb ré­szecskék közelebb vannak egymáshoz, ezzel kisebb helyet hagynak a fejlődő reakciógázok eltávozására. Mindezek ellenére azt találtuk, hogy amikor kisebb átmérőjű szemcséket alkalmazunk, akkor sokkal hibamentesebb üreges rostok állíthatók elő. A rendkívül finom fémrészecskék alkalmazásá­nak további nehézsége számos fém azon hajlamára vezethető vissza, hogy kis részecskék formájában levegőn oxidálódnak. Például, finom vasszemcsék (40 mikron vagy ennél kisebb) levegőn exoterm reakcióval vas-oxid szemcsékké alakulnak. Ezek sze­rint, az ilyen anyagok kezelése nehézkes, míg az oxid-szemcsék hajóban ömlesztve szállíthatók, és könnyen kezelhetők anélkül, hogy légmentes cso­magolásra, vagy a spontán reakció elkerülésére, speciális óvintézkedésekre szükség lenne. A jelen találmány különösen alkalmas oxidok felhasználásá­ra, mivel az oxid-részecskék gyakran a fémkezelé­sek melléktermékei, és következésképp, alacsony áron könnyen hozzáférhetők. Például, a vas-oxid részecskék a sósavas pácolás melléktermékeként nyerhetők ki. A vas-oxid részecskék más forrása magába foglalja a bázikus oxigénkonverterből ka­pott port, a rozsdát, a hengerrevét, és a nagytiszta­ságú vasércet. A nikkel-oxid piaci áron kapható. A találmány szerinti eljárásban bármilyen általá­nos formájú (vagyis gömb alakú, hosszúkás, tű alakú, vagy rúd és hasonló) fémvegyület-részecskék alkalmazhatók. Valamely oldott fémvegyület por­lasztó szárítási eljárásával előállított fém-oxid ré­szecskék kiváló üreges rostokat adnak. A finomszemcsés részecskék pontos szemcsemé­retének meghatározása igen nehéz, különösen ak­kor, ha a részecskék mérete átmérőben (vagy ki­sebb kiterjedésben) kevesebb mint 10 mikron. Ez a meghatározás igen nehéz ott, ahol a szemcsék nem egységes formájúak. Például, számos részecske feltehetően viszonylag hosszúkás formájú, úgy, hogy a részecske kisebb dimenziójának meghatáro­zása nehéz. Hosszúkás formájú részecskék egy bizo­nyos mesh méretű szitán nem mennek át, úgy, hogy ezek egyenlő mennyiségű viszonylag szimmet­rikus formájú részecskéknek fogadhatók el. Ennek eredményeképp, a szemcseméret és szemcsemé­­ret-eloszlás mérése az adott anyagra jelentős mértékben az ismert módszerektől, és a meghatáro­zás módjától függően változik. Finomszemcsés szemcseméret viszonylag pontos meghatározása Coulter-féle számláló eljárással végez­hető el. Ebben az eljárásban a szemcséket elektro­mosan vezető folyadékban szuszpendálják, és kis nyíláson át áramoltatják. Az elektromos áram, a nyílás két oldalán bemerülő két elektród hatására a nyíláson át, áramlást idéz elő. Ahogy a szemcsék a nyíláson át áramolnak, a szemcseméret meghatáro­zására, az elektródok közötti elektromos ellenállás­változást mérik. Ilyen módon, a mérés elsősorban a szemcsetömeget értékeli, melyet a szemcsék alakja nem befolyásol. A jelen találmány eljárásának egy különösen kívánatos sajátossága az, hogy olyan fémvegyü­­letet használunk, mely a fémvegyület-részecskék fémszállá való redukciójának „aktív” állapotával áll rokonságban. A fémrészecskék vékony oxidbevonat vagy film képzésére hajlamosak, és valójában csak­nem minden finom szemcseméretű fémpornak kell hogy ilyen filmet képezzen, vagy ilyen filmmel legyen bevonva, hogy az ilyen anyagok gyors oxi­dációját meggátolja, vagy a pirofóros tulajdonságát megszüntesse. Az ilyen film a részecskéket „pasz­­szíwá” teszi úgy, hogy ezek közönséges atmoszfé­rában kezelhetők. Az ilyen filmet azonban nehéz redukálni, és ez a zsugorítást is késlelteti. Ameny­­nyiben a jelen találmány eljárása szerint fémvegyü­­let-részecskéket redukálunk, és a redukció után oxidáló környezet alkalmazása nélkül zsugorítunk, akkor a redukált részecskék „aktív” természete következtében, kiváló tulajdonságú üreges rostok állíthatók elő. Ez a sajátosság a jelen találmány értékét tovább növeli. A fémötvözetek a találmány szerinti rostok szer­vetlen anyagaiként is alkalmazhatók, melyek a fémvegyület-részecskékkel, például fémoxidokkal, egyszerűen összekeverhetők, és a keverékek a poli­mer oldatban diszpergálhatók. Az ilyen ötvözetek hasznosak lehetnek a szilárdság és más tulajdonsá­gok szempontjából. Ezek az ötvözetek nikkel- és vas-oxiddal használhatók. A találmány szerinti eljárás gyakorlatában az üreges fémrostok előállítására elfogadható más eljá­rás abból áll, hogy a fémrészecskéket a szemcsés fémvegyületekkel elegyíti. A fémrészecskéket elő­nyösen a polimer oldatba történő diszpergálás előtt fémvegyülettel elegyíti. A találmány eljárása szerint a redukálás és a zsugorítás szokásos hőmérsékleten és szokásos atmoszférában végezhető el. A hatásos ötvözéshez a zsugorítási hőmérséklet elég magas lehet az elemi fém redukált alapfémbe való ha­tásos diffúziójára. Következésképp, szükséges vagy kívánatos lehet valamivel magasabb zsugorítási hőmérséklet alkalmazása, ahol az elemi fém ala­csony diffúziós sebességgel rendelkezik. Ha az ele­mi fém zsugorítási hőmérséklete (vagy a hőmérséklet, melyen az elemi fém az alapfémbe diffundál) magasabb, mint az alapfém olvadáspont­ja, akkor ötvözés nem mehet végbe. Bár, ez utóbbi lehetőségben az elemi fém vagy oxidja az alapfém­re diszperzióerősítő lehet. A fémrészecskék alkalmazásának egy további előnye a zsugorított termék összehúzódásának csökkentése. Bármilyen zsugorítási eljárásban, a fémtárgyak külső dimenziójukban összehúzódnak a részecskék közötti üres térköz megszűnése követ­keztében, ha szilárd tömeg kialakulásakor a részecs­kék egyesülnek. Ha a szervetlen anyag fémvegyüle­­tet, mint fém-oxidot tartalmaz, mely a találmány 5 10 15 20 2'5 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom