177984. lajstromszámú szabadalom • Új eljárás fentiazonik regenerálására melléktermékként képződő 10-(dimetilamino alkil)-fentiazin-származékokból

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 177984 Bejelentés napja: 1978. XI. 08. (EE-2602) Nemzetközi osztályozás: C 07 D 279/20, C 07 D 279/24 Közzététel napja: 1981. VII. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI Megjelent: 1982. XI. 30. HIVATAL Feltalálók: Szabadalmas: Jákfalvi Elemér vegyész 32%, Gelegonya Géza vegyész 24%, Pataki Sándor EGYT Gyógyszervegyészeti Gyár vegyész 24%, Bíró Imre vegyésztechnikus 10%, Takács Zoltán vegyészmérnök Budapest 10%, Budapest Új eljárás fentiazinok regenerálására melléktermékként képződ ő 10-( dimetilamino-alkil)-fentiazin-származékokból 1 A találmány tárgya új eljárás (I) általános kép­iéin fentiazinok, ahol R jelentése hidrogénatom, halogénatom, 1-4 szénatomos alkil-, 1-4 szénato­mos alkoxi-, 1—4 szénatomos acil- vagy 1—4 szén­atomos halogénezett alkil-csoport, regenerálására (II) általános képletű 10-(dimetilamino-alkil)-fentia­­zin-származékokból, ahol R! jelentése a fenti. A jelentése egyenes vagy elágazó szénláncú 2—4 szénatomos alkilén-csoport, szerves oldószerben di­­metüszulfáttal történő kvaternerezés és a (II) álta­lános képletü vegyületek kvatemer ammónium­­sójának bázissal történő elbontása útján. A (II) általános képletű 10<dimetilamino-alkil)­­-fentiazin-származékok között számos igen értékes gyógyhatással rendelkező vegyület található. Az előállításuk során azonban gyakran képződnek olyan, szintén a (II) általános képlettel jellemez­hető melléktermékek, melyek gyógyszerként nem alkalmazhatók. így a prometazin [ 1 Q-(2-dimetilamino-propil)-fen­­tiazin] gyártásánál körülbelül 25% részarányban képződik 10-(2-dimetilamino-izopropil)-fentiazin [Compt. rend., 225, 306 (1947), 232, 415 (1957), 232, 2232 (1951)]. A levomepromazin [(—)-10-(3- -dimetilamino-2-metil-propil)-2-metoxi-fentiazin] elő­állításánál pedig 50%-ban képződik a jobbra forgató optikai izomer [152 208 lajstromszámú magyar sza­badalmi leírás]. A (H) általános képletű gyógyhatású vegyületek gyártásának gazdaságosságát jelentős mértékben ja-2 vítaná, ha a képződő melléktermékek valamilyen módon újra felhasználhatók lennének. Az egyik ismert eljárásnál úgy próbálták elkerülni a levomepromazin előállításánál a 5 (+)-10-(3-dimetilamino-2-metil-propil)-3-metoxi-fen­­tiazin képződését, hogy eleve a megfelelő optikai­lag aktív 3-dimetilamino-2-metfl-l-toziloxi-propánnal kondenzálták a kiindulási 2-metoxi-fentiazint [9030/1965 sz. publikált japán szabadalmi bejelen- 10 tés]. Vizsgálataink szerint azonban a kondenzálás folyamán racemizálódás következik be, így a rezol­­válás nem hagyható el, és mindenképpen képződik a jobbra forgató optikai izomer. A (II) általános képletű 10-(dimetflamino-alkil)- 15 -fentiazin-melléktermékek hasznosítása érdekében megpróbálták a kiindulási fentiazin-vegyületet rege­nerálni. Az egyik ismert eljárásnál hidrogénbromid­­dal [Comp. rend., 332, 2232 (1951)], egy további­nál pedig piridin-hidrokloriddal [Bull. Soc. Chhn. 2o Fr., 1969, 1769] hasítják le a fentiazin-gyűrű 10-es helyzetű oldalláncát. Ezek az ismert lánchasító módszerek egyes esetekben, így az R helyében hidrogénatomot tartalmazó (II) általános képletű vegyüieteknél viszonylag jó eredményt adnak. Az 25 R helyén metoxi-csoportot tartalmazó (II) általános képletű vegyüieteknél azonban legfeljebb 5—10%-os hozammal regenerálható a 2-metoxi-fentiazin. Sok esetben erős kátrányosodás tapasztalható. így az ismert eljárások általánosan nem alkal- 30 mazhatók az (I) általános képletű vegyületek rege-177984

Next

/
Oldalképek
Tartalom