177970. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új glükózamin-származékok előállítására
5 177970 6 A találmány szerinti glükózaminpeptidek a fent leírt kísérlet során a Mycobacteriumok hatását mutatták, kvantitatíve azonban felülmúlták azokat. Az ovalbumin által kiváltott késleltetett típusú reaktivitás szignifikáns fokozását úgy értük el, 5 hogy a leírt típusú vegyületeket nem antigén-olaj elegyként vittük be, hanem néhány nappal az immunizálás után (például a 0., 1., 2., 5., 6. vagy 7. napon) 10-100 üg/állat dózisban nátriumkloridoldatban szubkután adagoltuk. 10 Megállapítottuk, hogy a találmány szerinti vegyületek a sejtimmunitást jelentősen növelik, mégpedig mind magával az antigénnel keverve (szűkebb értelemben vett adjuváns-effektus), mind 15 pedig az antigén-injekciótól időben és térben elkülönített adagolás esetén (szisztemikus immunfokozás). 2. A humorális immunitás in vivo fokozása: 20 bovin szérumalbuminnal (BSA) szemben mutatott antitestképzés növelése egéren NMRI egereket a kísérlet kezdetén (0. nap) 10 jug csapadékmentes BSA intraperitoneális injek- 25 dójával immunizáltunk. 9, 15 és 29 nappal később szérumpróbákat vettünk, és az anti-BSA-antitest-tartalmukat passzív hemagglutinációs vizsgálattal meghatároztuk. Az alkalmazott dózisban az oldható BSA az állatokra szubimmunogén, azaz egyáltalán 30 nem, vagy csak igen kis mértékben eredményez antigén-termelést. Az egereknek az antigénadagolás előtt vagy azután megfelelő immunfokozó anyagokkal történő kezelése a szérum antigén-titerének növekedését eredményezi. A kezelés hatékonyságát 35 az elért Score-értékkel, azaz a három minta tetrértékei 2-es alapú logaritmusainak különbségével fejeztük kj. A találmány szerinti vegyületek az állatokba a BSA-val történő immunizálást követő öt egymást 40 követő napon (0.—4. napok) 100—300 mg/kg/állat dózisban intraperitoneálisan vagy szubkután adagolva a BSA-val szembeni antitestképzést jelentősen növelik. A találmány szerinti vegyületek immunfokozó 45 hatása, ellentétben más, bakteriális eredetű immunoleptikumokkai (például az E. coli LPS-ével) antigén-függő: az új vegyületek csak BSA-val immunizált egerekbe adagolva növelik az anti-BSA-titert, nem-immunizált egerek esetén nem. Figyelemre 50 méltó módon a vegyületek szubkután adagolás esetén ugyanolyan hatékonyak, mint intraperitoneális adagoláskor, azaz a mutatott immunfokozó hatás szisztemikus, azaz nem függ attól, hogy a stimulánst ugyanolyan módon kell adagolni, mint az 55 antigént, illetve hogy a stimulánst az antigénnel keverve kell adagolni, mint ahogy az a klasszikus adjuvánsok esetén fennáll. A fenti kísérletekből megállapítható, hogy a 60 találmány szerinti vegyületek képesek a humorális immunitást is specifikusan fokozni, egyben javítják az immunológiai ingerválaszt, és immunfokozó hatásuk az immunrendszer szisztemikus aktiválásán alapul. 65 3. A humorális immunitás in vitro fokozása: T-sejt-szubsztituáló hatás egérvese-sejteknek bárányerythrodtákkal szemben mutatott antitest-válasza esetén Antitest-válasz indukálására sok esetben csecsemőmirigyből származó nyiroksejtek (T-sejtek) szükségesek. Ezek a sejtek együttműködnek az előd antitest-képző nyiroksejtekkel (B-sejtekkel) és segítenek azoknak az úgynevezett T-függő antigének stimulálására saijadzással, differenciálódással és antitestképzéssel reagálni. A veleszületett vaselégtelenséggel rendelkező nu/nu egerek vesesejtszuszpenziója nem tartalmaz funkciós T-sejteket, és nem teszi lehetővé például in vitro SE jelenlétében anti-SE-antitestek képzését. A találmány szerinti vegyületek meglepő módon ilyen tenyészetekben a T-sejteket funkcionálisan helyettesítik, és SE szembeni antitestválaszt váltanak ki. Ezen anyagoknak nu/nu. egér vesesejttenyészethez történő adagolása SE jelenlétében 4 nap alatt az antitestképző sejtek jelentős növekedését eredményezi. Az eredmények mutatták, hogy a találmány szerinti vegyületek elősegítik az in vitro humorális antitestképzést, és képesek a T-sejt rendszer defektjének kompenzálására. 4. Szelektív mitogenitás B-sejtek esetén: saqadzást elősegítő hatás B-nyiroksejt-tenyészetekben Erősen feldúsított B-nyiroksejtek (veleszületett veseelégtelenséggel rendelkező nu/nu egerek nyirokcsomósejtjei), valamint igen tisztított éretlen és érett T-nyiroksejtek (Balb/c egerek vesesejtjei, illetve kortikonrezisztens, azaz 48 órával kortizoninjekció után fennmaradó vesesejtjei) szuszpenzióit a vizsgálandó anyagok jelenlétében három napon át inkubáljuk. A tenyésztési idő utolsó 18 órájában a nyiroksejtekbe beépülő H3-timidin mennyisége jellemző a saijadzási aktivitásra. A találmány szerinti vegyületek a B-nyiroksejtekre (azaz az antitestképző sejtek elődjeire) nézve mitogének, a T-nyiroksejtekre nézve azonban nem. E vegyületek tehát a nyiroksejtek sarjadzásának kiváltása szempontjából a humorális immunválaszban vesznek részt. 5. Elviselhetőség Jóllehet a találmány szerinti vegyületek potenciáló hatásukat tengerimalacokon például már 0,05 mg/kg szubkután egyszeri dózisban, egéren ötszöri 10-10 mg/kg szubkután adagolás mellett kifejtik, egérben ötszöri 300 mg/kg-os intraperitoneális dózisban semmiféle toxikus hatást nem mutatnak. E vegyieteknek ezért igen tág terápiás alkalmazási lehetősége van. A találmány szerinti vegyületek egyrészt az antigénnel keverve képesek annak immunogenítását fokozni, másrészt alkalmasak a kezelt szervezet immunológiás reaktivitásának fokozására szisztemikus adagolás esetén. Ezért a találmány szerinti vegyü-3
