177934. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2-formilamino-fenil-guanidin-származékok, valamint e vegyületeket hatóanyagként tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

5 177934 6 során 1 mól (II) általános képlető anilin-szárma­­zékra általában 1 mól (III) általános képletű izo­­tiokarbamid-származékot alkalmazunk. A megadott reagens-arányok és reakciókörül­mények mindkét irányban körülbelül 20%-ig menő 5 mértékben is túlléphetők, anélkül, hogy ez a ho­zamok számottevő csökkenését eredményezné. A reakciót célszerűen szobahőmérsékleten folytatjuk le, melléktermékként a megfelelő alkil-merkaptán keletkezik. A reakcióelegy lehűlésekor a végtermék 10 rendszerint kristályos alakban kiválik és leszívatás­­sal elkülöníthető, adott esetben átoldás vagy átkris­­tályosítás útján tisztítható. Az (V) általános képletű formilamíno-fenil-gua­­nidinok oxidációjára alkalmas oxidálószerekként a 15 hidrogén-peroxid mellett még például a következők jöhetnek tekintetbe, szerves persavak, mint perecet­­sav, perhangyasav, perbenzoesav, m-klór-perbenzo­­esav, monoperftálsav, szervetlen peroxidok, mint vízben vagy híg szerves savakban oldott hidrogén- 20 -peroxid, egyéb szervetlen oxidálószerek, mint krómsav, salétromsav, kálium-permanganát, klór, bróm, halogénsavak, mint hipoklórossav, klórossav, klórsav vagy perklórsav, terc-butil-hipoklorit, metü­­-hipoklorit, terc-butil-kromát, szerves N-halogénve- 25 gyületek, mint N-klór-szukcinimid, N-bróm-szukcin­­imid, valamint N-halogén-sziifonsav-amidok és N-halogén-karbonsav-amidok. Az (V) általános képletű vegyieteknek a (IV) általános képletű vegyietekké történő oxidációját 30 általában a reakció szempontjából közömbös hígítószerek, például ecetsavanhidrid vagy ecetsav jelenlétében, 0-100 °C, különösen 20—60 °C hőmérsékleten folytatjuk le. Az oxidálószer és a reakciókörülmények megfe- 35 lelő — az irodalomból ismert módon történő - megválasztása útján esetenként megfelelően meg­szabhatjuk a rendszer oxidációs potenciálját és így irányíthatjuk az oxidációs reakciót az Y helyén -SO-csoportot tartalmazó (IV) általános képletű 40 szulfoxidok vagy Y helyén -S02- csoportot tartal­mazó (IV) általános képletű szifonok képződése irányában. A találmány szerinti eljárással előállítható (I) általános képletű hatóanyagok példáiként a követ- 45 kezőket említhetjük. N-(2-formilamino-4-feniltio-fenil)-N’,N”­-bisz-metoxikarbonil-guanidin, N-(2-formilamino-4-feniltio-fenil)-N’.N”- 50-bisz-etoxikarbonil-guanidin, N-(2-formilamino-4-feniltio-fenil)-N’­-me toxikarbonil-N ’’-propionil-guanidin, N-(2-formilamino-4-fenilszulfmil-fenil)­-N’,N”-bisz-metoxikarbonil-guanidin, 55 N-(2-formilamino-4-fenilszifinil-fenil)­-N’,N”-bisz-etoxikarbonil-guanidin, N-(2-formilamino-4-fenilszulfonil-fenil)­-N’,N”-bisz-metoxikarbonil-guanidin, N-(2-formilamino-4-fenilszifonil-fenil)- 60-N’-etoxikarbonil-N”-me toxikarbonil-guanidin, N-(2-formilamino-4-fenoxi-fenii)-N’,N’;-bisz­-metoxikarbonil-guanidin, N-(2-formilamino-4-fenoxi-fenil)-N,,N”-bisz­-etoxikarbonü-guanidin, 65 N-(2-formüamino-5-fenüszifonil-fenil)­­-N’,N”-bisz-me toxikarbonil-guanidin, N-(2-formilamino-5-feniltio-fenil)-N’,N”­­-bisz-me toxikarbonil-guamdin, N-(2-formilamino-5-fenilszifonil-fenil)­­-N’^í’-bisz-metoxikarbonil-guamdin. A találmány szerinti eljárással előállítható vegyü­­letek meglepő jó és széles körű hatást mutatnak az alábbi nematodák és cestodák ellen: 1. Horgasférgek (példái Uncinaria stenocephala, Ancylostoma canin um, Bunostomum trigonocepha­­lum), 2. Trichostrongylida-fajok (példái Nippostron­­gylus muris, Haemonchus contortus, Trichostron­­gylus colubriformis, Ostertagia circumcincta) 3. Strongylida-fajok (példái Oesophagostomum columbianum), 4. Rhabditida-fajok (példái Strongyloides ratti), 5. Orsóférgek (például Ascaris suum, Toxocara canis, Toxascaris leonina), 6. Fonalférgek (például Aspiciuris tetraptera), 7. Heterakida-fajok (példái Heterakis spumosa), 8. Ostorgiliszták (példái Trichuris muris), 9. Filaria-fajok (például Litomosoides carinii, Dipetalonema witei), 10. Cestoda-fajok (példái Hymenolepis nana, Taenia pisiformis, Echinococcus mitilociaris). Az orális vagy paienterális beadás útján végzett állatkísérletek során a vegyietek hatását a parazi­tákkal erősen fertőzött kísérleti állatokon vizsgál­tuk. Az alkalmazott hatásos adagokat a kísérleti állatok igen jól viselték el. A fenti tulajdonságaik alapján a találmány sze­rinti eljárással előállítható új hatóanyagok anthel­­mintikus gyógyszerkészítményekben alkalmazhatók ember- és állatgyógyászati célokra. A találmány szerinti eljárással előállítható új hatóanyagokból ismert módszerekkel készíthetünk különféle alakú gyógyszerkészítményeket. Az új vegyieteket általában gyógyszerészeti szempontból elfogadható vivőanyagokkal kombi­náltan alkalmazzuk ezekben a gyógyszerkészít­ményekben. Gyógyszer-alakokként kiönböző közömbös hordozóanyagokkal készített tabletták, kapsziák, granulátumok, továbbá vizes szuszpen­ziók, injektálható oldatok, emulziók és szuszpen­ziók, elixírek, szirupok, paszták és hasonlók jönnek tekintetbe. Hordozóanyagokként szilárd hígítósze­rek és töltőanyagok, továbbá steril vizes közegek, valamint különféle nem toxikus szerves oldószerek és hasonlók alkalmazhatók. Az orális alkalmazásra szolgáló tabletták és hasonló készítmények édesítő­szerekkel vagy más hasonló ismert segédanyagokkal is kombinálhatők. A gyógyszerkészítményekben a gyógyászatilag hatásos vegyiét köribeli 0,5-90 súly% koncent­rációban lehet jelen, olyan mennyiségekben, amelyek elegendőek ahhoz, hogy az ilyen adagolási egysé­gekkel a kívánt adagolási szint elérhető legyen. Az említett gyógyszerkészítményeket önmaguk­ban ismert módszerekkel állíthatjuk elő, példái a hatóanyag oldószerekkel és/vagy vivőanyagokkal 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom