177934. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2-formilamino-fenil-guanidin-származékok, valamint e vegyületeket hatóanyagként tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására
7 177934 8 való hígítása útján, adott esetben emulgeálószerek és/vagy diszpergálószerek hozzáadásával, amikor is például víz hígítóanyagként való alkalmazása esetén segédoldószerként szerves oldószereket is adhatunk a készítményhez. A gyógyszerkészítményekben alkalmazható segédanyagok példáiként a következők említhetők: víz, nem toxikus szerves oldószerek, például paraffinok (mint ásványolaj-frakciók), növényi olajok (például földimogyoró- vagy szezámolaj), alkoholok (például etanol vagy glicerin), glikolok (például propilén-gjikol vagy polietüén-glikol) adott esetben vízzel elegyítve, szilárd hordozóanyagok, mint természetes kőzetlisztek (például kaolinok, agyagok, talkum, kréta), szintetikus kőzetlisztek (például nagydiszperzitású kovasav, szilikátok), cukrok (például nyerscukor, tejcukor vagy szőlőcukor), emulgeálószerek, mint nem ionogén vagy anionos emulgeátorok (például polioxietilén-zsírasavészterek, polioxietilén-zsíralkohol-éterek, alkil-szulfonátok és aril-szulfonátok), diszpergálószerek (például lignin, szulfit-szennylúg, metil-cellulóz, keményítő vagy polivinil-pirrolidon), símítószerek (például magnézium-sztearát, talkum, sztearinsav vagy nátrium-lauril-szulfát). Az orális alkalmazás céljaira készített tabletták az említett vivőanyagokon és segédanyagokon kívül természetesen egyéb adalékokat, például nátrium-citrátot, kalcium-karbonátot vagy dikalcium-foszfátot is tartalmazhatnak egyéb adalékok, mint keményítő, különösen burgonyakeményítő, zselatin és hasonlók kíséretében is. Alkalmazhatunk továbbá a tablettákban a tablettázást elősegítő símítószereket, például magnézium-sztearátot, nátrium-lauril-szúlfátot vagy talkumot is. Vizes szuszpenziók és/vagy elixírek esetében, amelyek szintén orális beadás céljaira szolgálnak, a hatóanyagokat az említett segédanyagok és vivőanyagok mellett különféle ízjavító vagy színező adalékokkal is kombinálhatjuk. Parenteiális beadáá céljaira készített hatóanyagoldatokat gyógyszerészeti szempontból elfogadható folyékony vivőanyagokkal készíthetünk. A kapszulákban, tablettákban, pasztillákban, drazsékban, ampullákban és hasonlókban a hatóanyagot oly mennyiségekben alkalmazzuk, hogy az igy elkészített adagolási egységek jól megfeleljenek az illető hatóanyag egyszeri hatásos adag-mennyiségének. A találmány szerinti eljárással előállítható hatóanyagokat tartalmazó gyógyszerkészítményekben kívánt esetben más ismert hatóanyagokat is alkalmazhatunk, például a hatás-spektrum kiszélesítése céljából. A találmány szerinti új hatóanyagokat a gyógyászatban a szokásos módokban alkalmazhat, juk. Elsősorban orális alkalmazás jön tekintetbe, lehetséges azonban parenteráüs, különösen szubkután beadás, valamint dermális alkalmazás is. Általában előnyösnek bizonyult az új hatóanyagok testsúly-kilogrammonként körülbelül 0,1 mg és 50 mg közötti napi adagokban való alkalmazása, jó gyógyászati hatás elérése céljából. Adott esetekben azonban szükséges lehet a fenti határokon kívül eső adagolás alkalmazása is, a kísérleti állat testsúlyától, a beadás módjától, az állatfajtól, valamint a kezelt állatnak a hatóanyaggal szembeni egyéni reagálási módjától, továbbá a beadás idejétől illetőleg időközeitől függően. így egyes esetekben elegendő lehet a fent említett alsó határnál kisebb adag alkalmazása is, míg más esetekben szükségessé válhat az említett felső határt meghaladó adagolás alkalmazása is. Nagyobb menynyiségek beadása esetén ajánlatos lehet a napi adagot többszöri, a nap folyamán egyenletesen elosztott rész-adagokban beadni. Az embergyógyászati alkalmazás esetén az adagolás nem tér el az állatgyógyászati alkalmazás esetére fentebb említettektől. Értelemszerűen alkalmazhatók embergyógyászati téren az egyéb fent előadott útmutatások is. A találmány szerinti eljárással előállítható új hatóanyagok anthelmintikus hatását közelebbről az alábbi alkalmazási példákkal szemléltetjük. A) példa Gyomor- és bélférgek elleni alkalmazás juhokon Haemonchus contortus vagy Trkhostrongylus colubriformis férgekkel kísérletileg fertőzött juhokat a paraziták lappangási idejének lejárta után kezeltük a kipróbálandó hatóanyagokkal. Az alkalmazandó hatóanyagmennyiségeket zselatin-kapszulákba töltött tiszta hatóanyag alakjában, orálisan adtuk be az állatoknak. A hatásossági fokot oly módon határoztuk meg, hogy az állat ürülékével távozó féreg-petéket a kezelés előtt és a kezelés után megszámláltuk. Ha a hatóanyaggal váló kezelés útján a petéknek az állat ürülékével történő távozása teljesen megszűnt, akkor ez azt jelentette, hogy a férgeket teljesen kihajtottuk vagy oly mértékben károsítottuk, hogy már nem voltak képesek petéket termelni, az ehhez szükséges hatóanyag-mennyiséget tekintettük hatásos adagnak (dosis effectiva). A kísérletek eredményeit az alábbi táblázatban foglaltuk össze, a táblázatból látható az egyes vizsgált hatóanyagok legkisebb hatásos adagja (dosis effectiva minima). Táblázat az A) példához Hatóanyag Legkisebb hatásos adag (90%-os gátlás) mg/kg A találmány szerinti hatóanyag: (5Q képletű vegyület Haemonchus contertus 0,5 Trichostrong. colubriformis 0,5 Ismert hatóanyagok: (53) képletű vegyület Haemonchus contortus 100 5 10 15 20 2'5 30 35 40 45 50 55 60 65 4
