177903. lajstromszámú szabadalom • Eljárás extrudált műanyag termékek természetes fa furnírral folyamatos gyártási eljárás útján történő felületi bevonására

3 177903 4 kalmazási lehetőséggel rendelkező anyag tulajdonságait előnyös módon egyesíti, oly módon, hogy az eljárás so­rán létrejött új termék alkalmazási területe sokszorosan kibővül. A nedvesség hatására nem érzékeny műanyag a szi­lárdsági (méret és alakállósági) feladatot látja el, míg a vele egyesített, gazdaságosan csekély mennyiségű (0,5— 0,8 mm vastagságú) természetes fa kizárólag a felületen jelenik meg és biztosítja a kedvező esztétikai hatást. Az eljárás a két anyagot meghatározott arányban — folya­matos gyártási eljárás során — egyesíti és eredményez egy tulajdonságait tekintve új anyagot, melyre a nagy­fokú pontosság (keresztmetszeti mérettűrés: ±0,2— 0,3 mm), az alakállóság és a gyakorlatilag végtelenített hosszúság a jellemző. Mindemellett esztétikai szempont­ból biztosítva van a rövid, vetemedésre hajlamos, de az esztétikai megjelenést tekintve nagyértékű fafajok hosszú szálanyagokban történő kedvező megjelentetése. Az ed­dig ismert eljárások nem tették lehetővé az értékes ke­mény fafajokból olyan alakálló lécek (hosszú szálanya­gok, pl. : falburkoló lécek) készítését, melyeknél a kar­csúsági viszony (a hosszhoz viszonyított keresztmetszet) a X= 1/60 viszonyszámot meghaladta volna. Találmány szerinti eljárással a X= 1/100 értéket meghaladó karcsú­sági viszony is elérhető az alakállóság teljes mértékű biz­tosítása mellett. A sík vagy tagolt felületek természetes fa furnérral, ragasztás és préselés útján történő bevonásának gyártási eljárása során kettős feladatot kell megoldani: egyrész­ről el kell távolítani a fa furnér alakíthatósága (lágyítá­­sa) céljából korábban bevitt vízmennyiséget, másrészről biztosítani kell a ragasztóanyagban levő víz vagy egyéb oldószer gőzének eltávolítási lehetőségét. E két párolog­­tatási folyamat azonos időpontra történő befejezése a ragasztás jó minősége szempontjából szükséges. Azon ismert szakaszos ragasztási-kontakt préselési (a ragasztóanyag megkötéséig az anyag a présben áll és ez szakaszosan ismétlődik) eljárások, esetében amikor a vé­kony furnér hordozóanyaga a fa vagy műfa, nem jelent műszaki problémát a furnérban levő nedvesség és a ra­gasztóban levő víz vagy oldószer-gőz eltávolítása, mert a vastag, higroszkópos hordozóréteg a gőzöket elnyelni képes. E két különböző célból és mértékben bevitt anyag gőzének egyidőpontra történő eltávolítása, vagyis a két folyamat egyidejű befejezése — ezen ismert eljárások esetében — a hosszabbik diffúziós időt igénylő folyamat befejeződésére beállított kontakt préselési időtartammal megoldható. Sík vagy tagolt extrudált műanyagnak természetes fa furnérral történő felületi bevonása esetében a furnér lá­­gyítására vagy plasztifikálására (előnyösen ammóniás kezelésére) felhasznált víz gőzének valamint a ragasztó­­anyag (előnyösen toluolban vagy etilacetátban oldott műgumi) oldószer-gőzének diffúziója — a műanyag al­kotta záróréteg miatt — kizárólag a fa furnér réteg felé történhet (a mindkét oldalon tartósan záró ismert kon­takt hőpréselési eljárások ezért nem alkalmazhatók) és mindemellett a két különböző típusú és mennyiségi arányú gőz párhuzamos, egyidőben befejeződő kivonása a megfelelő minőségű ragasztás elérése céljából szük­séges, ugyanis a faanyag lágyított, plasztifikált állapot­ból történő ismételt megszilárdulásának (a víz teljes el­távozásának időpontja) egybe kell esnie a ragasztóanyag megszilárdulásával (a ragasztó-oldószer kipárolgásának időpontja). A találmány szerinti eljárás lényegé, hogy a munka­folyamat egy végső szakaszában lehetővé teszi a termé­szetes furnér felület felé a vízgőz és oldószer gőzének diffúzióját és ezen túlmenően lehetséges e végső szakasz­ban a két különböző célból és mennyiségben bevitt anyag gőzének egyidőpontra történő eltávolítása is. E szükséges feltételeket találmány szerinti eljárás úgy biztosítja, hogy a munkafolyamat végső szakaszában olyan zárt teret képez ki, mely zárt térben szigorú érték­határok között szabályozhatók a ragasztás létrejöttéhez szükséges paraméterek, vagyis a zárt tér levegőjének hő­mérséklete, relatív légnedvessége és légsebessége, vala­mint e zárt térben olyan felületi formakiképzésű, fűtött nyomófejjel ellátott impulzátort alkalmaz, mely bizto­sítja a szükséges nyomás-impulzusokat és kontakt hő­közlést, elősegíti a gőzök gyorsított eltávozását és mind­emellett lehetséges az anyag folyamatos előrehaladá­sa is. A ragasztási felületre merőleges irányban rezgőmoz­gást végző impulzátor nyomófejének nyomás és hőátadó felülete alsó állásban nyomás és hőimpulzust gyakorol a felületre, felfelé menetben a nyomófej és a fa furnér fe­lület között momentán légritka teret létesít, mely légrit­ka térben a víz és ragasztó oldószer forráspontja csök­ken, ezáltal a párolgás meggyorsul, lefelé menetben a nyomófej alatti gőzökkel telített levegőt oldalirányban gyors eltávozásra kényszeríti és mely folyamatos rezgő­mozgás közben a ragasztó oldószer fokozatos eltávolí­tása folytán a ragasztó tapadóképességét folyamatosan növeli. Ezzel párhuzamos folyamatban a víz fokozatos kivonásával a természetes fa furnér elhelyezkedését és felragadását a műanyag felületre biztosítja, mindemel­lett lehetséges az anyag folyamatos előrehaladása is. Síktól eltérő felületi kiképzésű extrudált szálanyagok bevonása esetében a természetes fa furnér szalag elhe­lyezkedését és feltapadását a szálanyag felületére az im­pulzátor nyomófejének bemeneti oldalán kiképzett, vál­tozó szögértékű leferdítés teszi lehetővé, úgy, hogy a le­­ferdítés szögértéke a szálanyag középtengelyében a leg­nagyobb, miáltal a nyomófej negatív formakiképzésű nyomófelületén (a szálanyag haladási irányát tekintve) az első nyomás és hőimpulzust kifejtő talppont a közép­­tengelyben adódik. Ezáltal a végleges elhelyezkedés és feltapadás a felületre a középtengelyben kezdődik meg. Az impulzátor rezgő mozgása és az alkalmazott leferdí­tés következtében a feltapadás a középtengelytől a szé­lek felé fokozatosan következik be (a széleken tapad fel a legkésőbben), úgy, hogy közben a fa furnér szalag el­mozdulása a felületen mindaddig lehetséges, míg az anyag a leferdített szakaszon túl nem halad. Ezt köve­tően a nyomófej negatív formakiképzésű felülete már a teljes felület mentén érintkezik a furnérral borított szál­anyag felületével és ez az állapot mindaddig tart, míg a természetes fa furnérral bevont szálanyag a nyomófej kimeneti oldalát el nem hagyja. A nyomófej leferdített negatív formakiképzésű nyomófelülete lehetővé teszi keresztirányban ívelt felületű extrudált szálanyagok fo­lyamatos e járással történő bevonását is. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom