177903. lajstromszámú szabadalom • Eljárás extrudált műanyag termékek természetes fa furnírral folyamatos gyártási eljárás útján történő felületi bevonására
3 177903 4 kalmazási lehetőséggel rendelkező anyag tulajdonságait előnyös módon egyesíti, oly módon, hogy az eljárás során létrejött új termék alkalmazási területe sokszorosan kibővül. A nedvesség hatására nem érzékeny műanyag a szilárdsági (méret és alakállósági) feladatot látja el, míg a vele egyesített, gazdaságosan csekély mennyiségű (0,5— 0,8 mm vastagságú) természetes fa kizárólag a felületen jelenik meg és biztosítja a kedvező esztétikai hatást. Az eljárás a két anyagot meghatározott arányban — folyamatos gyártási eljárás során — egyesíti és eredményez egy tulajdonságait tekintve új anyagot, melyre a nagyfokú pontosság (keresztmetszeti mérettűrés: ±0,2— 0,3 mm), az alakállóság és a gyakorlatilag végtelenített hosszúság a jellemző. Mindemellett esztétikai szempontból biztosítva van a rövid, vetemedésre hajlamos, de az esztétikai megjelenést tekintve nagyértékű fafajok hosszú szálanyagokban történő kedvező megjelentetése. Az eddig ismert eljárások nem tették lehetővé az értékes kemény fafajokból olyan alakálló lécek (hosszú szálanyagok, pl. : falburkoló lécek) készítését, melyeknél a karcsúsági viszony (a hosszhoz viszonyított keresztmetszet) a X= 1/60 viszonyszámot meghaladta volna. Találmány szerinti eljárással a X= 1/100 értéket meghaladó karcsúsági viszony is elérhető az alakállóság teljes mértékű biztosítása mellett. A sík vagy tagolt felületek természetes fa furnérral, ragasztás és préselés útján történő bevonásának gyártási eljárása során kettős feladatot kell megoldani: egyrészről el kell távolítani a fa furnér alakíthatósága (lágyítása) céljából korábban bevitt vízmennyiséget, másrészről biztosítani kell a ragasztóanyagban levő víz vagy egyéb oldószer gőzének eltávolítási lehetőségét. E két párologtatási folyamat azonos időpontra történő befejezése a ragasztás jó minősége szempontjából szükséges. Azon ismert szakaszos ragasztási-kontakt préselési (a ragasztóanyag megkötéséig az anyag a présben áll és ez szakaszosan ismétlődik) eljárások, esetében amikor a vékony furnér hordozóanyaga a fa vagy műfa, nem jelent műszaki problémát a furnérban levő nedvesség és a ragasztóban levő víz vagy oldószer-gőz eltávolítása, mert a vastag, higroszkópos hordozóréteg a gőzöket elnyelni képes. E két különböző célból és mértékben bevitt anyag gőzének egyidőpontra történő eltávolítása, vagyis a két folyamat egyidejű befejezése — ezen ismert eljárások esetében — a hosszabbik diffúziós időt igénylő folyamat befejeződésére beállított kontakt préselési időtartammal megoldható. Sík vagy tagolt extrudált műanyagnak természetes fa furnérral történő felületi bevonása esetében a furnér lágyítására vagy plasztifikálására (előnyösen ammóniás kezelésére) felhasznált víz gőzének valamint a ragasztóanyag (előnyösen toluolban vagy etilacetátban oldott műgumi) oldószer-gőzének diffúziója — a műanyag alkotta záróréteg miatt — kizárólag a fa furnér réteg felé történhet (a mindkét oldalon tartósan záró ismert kontakt hőpréselési eljárások ezért nem alkalmazhatók) és mindemellett a két különböző típusú és mennyiségi arányú gőz párhuzamos, egyidőben befejeződő kivonása a megfelelő minőségű ragasztás elérése céljából szükséges, ugyanis a faanyag lágyított, plasztifikált állapotból történő ismételt megszilárdulásának (a víz teljes eltávozásának időpontja) egybe kell esnie a ragasztóanyag megszilárdulásával (a ragasztó-oldószer kipárolgásának időpontja). A találmány szerinti eljárás lényegé, hogy a munkafolyamat egy végső szakaszában lehetővé teszi a természetes furnér felület felé a vízgőz és oldószer gőzének diffúzióját és ezen túlmenően lehetséges e végső szakaszban a két különböző célból és mennyiségben bevitt anyag gőzének egyidőpontra történő eltávolítása is. E szükséges feltételeket találmány szerinti eljárás úgy biztosítja, hogy a munkafolyamat végső szakaszában olyan zárt teret képez ki, mely zárt térben szigorú értékhatárok között szabályozhatók a ragasztás létrejöttéhez szükséges paraméterek, vagyis a zárt tér levegőjének hőmérséklete, relatív légnedvessége és légsebessége, valamint e zárt térben olyan felületi formakiképzésű, fűtött nyomófejjel ellátott impulzátort alkalmaz, mely biztosítja a szükséges nyomás-impulzusokat és kontakt hőközlést, elősegíti a gőzök gyorsított eltávozását és mindemellett lehetséges az anyag folyamatos előrehaladása is. A ragasztási felületre merőleges irányban rezgőmozgást végző impulzátor nyomófejének nyomás és hőátadó felülete alsó állásban nyomás és hőimpulzust gyakorol a felületre, felfelé menetben a nyomófej és a fa furnér felület között momentán légritka teret létesít, mely légritka térben a víz és ragasztó oldószer forráspontja csökken, ezáltal a párolgás meggyorsul, lefelé menetben a nyomófej alatti gőzökkel telített levegőt oldalirányban gyors eltávozásra kényszeríti és mely folyamatos rezgőmozgás közben a ragasztó oldószer fokozatos eltávolítása folytán a ragasztó tapadóképességét folyamatosan növeli. Ezzel párhuzamos folyamatban a víz fokozatos kivonásával a természetes fa furnér elhelyezkedését és felragadását a műanyag felületre biztosítja, mindemellett lehetséges az anyag folyamatos előrehaladása is. Síktól eltérő felületi kiképzésű extrudált szálanyagok bevonása esetében a természetes fa furnér szalag elhelyezkedését és feltapadását a szálanyag felületére az impulzátor nyomófejének bemeneti oldalán kiképzett, változó szögértékű leferdítés teszi lehetővé, úgy, hogy a leferdítés szögértéke a szálanyag középtengelyében a legnagyobb, miáltal a nyomófej negatív formakiképzésű nyomófelületén (a szálanyag haladási irányát tekintve) az első nyomás és hőimpulzust kifejtő talppont a középtengelyben adódik. Ezáltal a végleges elhelyezkedés és feltapadás a felületre a középtengelyben kezdődik meg. Az impulzátor rezgő mozgása és az alkalmazott leferdítés következtében a feltapadás a középtengelytől a szélek felé fokozatosan következik be (a széleken tapad fel a legkésőbben), úgy, hogy közben a fa furnér szalag elmozdulása a felületen mindaddig lehetséges, míg az anyag a leferdített szakaszon túl nem halad. Ezt követően a nyomófej negatív formakiképzésű felülete már a teljes felület mentén érintkezik a furnérral borított szálanyag felületével és ez az állapot mindaddig tart, míg a természetes fa furnérral bevont szálanyag a nyomófej kimeneti oldalát el nem hagyja. A nyomófej leferdített negatív formakiképzésű nyomófelülete lehetővé teszi keresztirányban ívelt felületű extrudált szálanyagok folyamatos e járással történő bevonását is. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2