177871. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés többcsatornás digitalizáló berendezéshez, digitalizált jelek tárolásának-hiba esetére való- letiltására
3 177871 4 ha abból kilép, akkor az A/D-átalakító további kimenetére túlterhelést jelző jelet ad („túlterhelésen” itt általánosítás céljából azt az esetet is értjük, ha a vett jel a tartomány alsó határa alatt van). Az ismert megoldásnál az A/D-átalakító további kimenetére kijelző készülék csatlakozik, mely a túlterhelés tényét kijelzi. Az operátor ilyenkor — a kapott utasítástól függően — kétféle intézkedést tehet. Az egyik (triviális) intézkedés, hogy azonnal leállítja a további jelfeldolgozó készülék felé való továbbítást és figyeli a túlterhelésjelzőt, majd amikor ott megszűnik a kijelzés, az adatoknak a továbbítását újra felszabadítja. Természetesen ezt a triviális intézkedést könnyen lehet automatizálni is, amennyiben a túlterhelést jelző fokozat kimenetéről érkező jellel, mint beavatkozó jellel kapuzzuk — inhibitáljuk — a jelfeldolgozó készüléket. Ez a triviális megoldás még sincs elterjedve, mert az operátornak általában nem ez az utasítása. Az ilyen adathalmazoknál a további jelfeldolgozást sokszor csak akkor kell letiltani, ha a túlterhelés egy kitüntetett csatornánál lépett fel és csak, ha a túlterhelés ismétlődő, pl. ha előírt n ciklusban egymást közvetlenül követően is fennáll és a felszabadításnak is feltétele, hogy a túlterhelés legalább egymást követő m ciklusban (m£ 1) nem lépett fel. A továbbiakban egyszerűség kedvéért n értékét és m értékét egyaránt kettőnek értelmezzük, vagyis ha kétszer egymást követően állt be a kitüntetett csatornában túlterhelés, akkor a letiltást végre kell hajtani, s ha kétszer egymást követően nem volt túlterhelés, akkor az adatfeldolgozást újra meg kell indítani. N és m más értékei is lehetségesek és nem is biztos, hogy a letiltás feltételét képező ciklusszám és a felszabadítás feltételét képező ciklusszám egymással azonos. Arra is szükség lehet, hogy ezen értékeket esetenként lehessen választani, beállítani. Ebből következik, hogy a túlterhelésjelzővel való közvetlen kényszerkap solat a problémát nem oldja meg. De az is következik ebből, hogy éppen ezen körülmények között az automatizálásnak fokozott a jelentősége, mert az ilyen feltételek tartós figyelése az emberi szervezetet rendkívüli mértékben terheli és fárasztja, amellett a monoton rutinintézkedésre kis képzettségű és gyakran kisebb mérlegelő készséggel és felelősségtudattal rendelkező személyzetet szokás alkalmazni, így különösen nagy a téves intézkedés (szubjektív hiba) lehetősége. Ezért feladatul tűztük ki olyan kapcsolási elrendezés kialakítását, amely a korszerű adatfeldolgozás feltételeihez igazodva és annak eszközkészletét optimálisan és gazdaságosan kihasználva megvalósítja a fent említett feltételek szerinti felügyeletet és beavatkozást. Találmányunk alapja az a felismerés, hogy végeredményben két lehetséges állapotot kell figyelni, a két állapot feltételét képező számszerűségek azonban változhatnak. Ezért a beavatkozást előidéző figyelőszervként kétállapotú logikai eszközt kell alkalmazni, míg a kétállapotú logikai eszköz vezérlését két számláló végzi, melyek túlcsurgása az m érték, illetve az n érték elérésekor következik be. Ennek megfelelően a találmány abban van, hogy a kapcsolási elrendezés tartalmaz az A/D-átalakító további kimenetére csatlakozó első tárolót, melynek első kimenete első számlánc jelbemenetére, második kimenete második számlánc jelbemenetére van kötve, s a két számlánc jelkimenetei bistabil egy-egy jelbemenetére csatlakoznak, a bistabil kimenete második tároló jelbemenetére, a második tároló jelkimenete pedig kétbemenetű — logikai szorzást megvalósító — logikai hálózat egyik bemenetére csatlakozik, a logikai hálózat kimenetére a jelfeldolgozó készülék kapujelbemenete, a logikai hálózat másik bemenetére pedig — első késleltető fokozaton át — külső vezérlőjelforrás csatlakozik és a vezérlőegység egyik csatornakimenetére — közvetlenül vagy közvetve — láncban második és harmadik késleltető fokozat csatlakozik és a második késleltető fokozat kimenete az első tároló kapujelbemenetére, a harmadik késleltető fokozat kimenete az első és a második számlánc kapujelbemenetére van kötve és a vezérlőegység egy csatomakimenetére negyedik késleltető fokozat csatlakozik, melynek kimenete a második tároló kapujelbemenetére van kötve. A kapcsolási elrendezésben alkalmazott két — első, illetve második — számlánc célszerűen külső címjelforrással csatolt címjelbemenetekkel van kialakítva. A számlánc jelbemenetén e leírásban azt a bemenetet értjük, melyre a számlálandó mennyiség érkezik, függetlenül attól, hogy az erre a célra alkalmazható — csereszabatos — építőelemek közül választott konkrét építőelemnél ez a bemenet a katalógus szerint milyen funkciójú bemenet. Ha pl. a számlánc céljára SN 74 Í63 jelű TEXAS IC-t alkalmazunk, jelbemenetként használhatjuk a „Load” bemenetet. Találmányunkat részletesebben ábrák kapcsán magyarázzuk. Az 1. ábra a kétcsatornás berendezés találmány szerinti, példakénti kivitelének tömbvázlatát mutatja, a második ábra a kétcsatornás jelfolyam tizenegy egymást követő ciklusát. Az 1. ábrán az ismert megoldásoknál is egyező módon alkalmazott négy egységet és az ismert módon kialakított bekötéseket szaggatott vonallal mutatjuk, a találmány szerint alkalmazott áramköröket és bekötéseket teljes vonallal. Az 1. ábrán látható, hogy az első A adatcsatorna és a második B adatcsatorna kétcsatornás 2 multiplexer egy-egy 2a és 2b bemenetére csatolható. A 2 multiplexer 2e kimenete 3 A/D-átalakító 3a jelbemenetére van kötve. A multiplexálási folyamatot az ábrán nem mutatott külső vezérlőjelforrás vezérli, mely az 1 vezérlőegység la vezérlőbemenetére csatlakozik. Az 1 vezérlőegység egyik lb csatornakimenete a 2 multiplexer egyik 2c vezérlőbemenetére, másik le csatomakimenete a 2 multiplexer másik 2d vezérlőbemenetére van kötve. Az 1 vezérlőegység további ld kimenete a 3 A/D-átalakító 3b vezérlőbemenetére van kötve. A 3 A/D-átalakító 3d jelkimenete további jelfeldolgozó 10 készülékre van kötve. Ez a további jelfeldolgozó 10 készülék a legtágabb értelemben értendő. Gyakran az a további jelfeldolgozó berendezésnek az illesztő egysége, pl. perforátor vagy mágneses átmeneti tároló, gépileg működtetett konzol stb. Amikor a továbbiakban jelfeldolgozó készülékről írunk, a további jelfeldolgozásban közreműködő szervek, készülékek és berendezések egymással csatolt készletéből azt a készüléket vagy egységet, perifériát értjük, mely a továbbítandó adatokat közvetlenül az A/D-átalakítás után fogadja-Eddig azokat a részeket írtuk le, melyek a találmány szerint is a technika állásából ismert módon kerülnek alkalmazásra. A találmány szerint ezt az ismert digitalizáló berendezést a következőképpen egészítjük ki: 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
