177871. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés többcsatornás digitalizáló berendezéshez, digitalizált jelek tárolásának-hiba esetére való- letiltására
5 177871 6 A 3 A/D-átalakitó további 3c kimenetére első 4 tároló 4b bemençte csatlakozik. A 4 tároló szerkezetét és illesztését az alábbiakban leírandó működésmód ismeretében szakember ki tudja alakítani. A 4 tároló első 4c kimenete n-ig számláló első 5 számlánc 5b jelbemenetére, második 4d kimenete m-ig számláló második 6 számlánc 6a jelbemenetére van kötve. A két 5 és 6 számlánc 5d és 6d jelkimenetei 7 bistabil egy-egy 7a és 7b jelbemenetére csatlakoznak. A bistabil elnevezés a szakmában közismert és általában azokat az elektronikus építőelemeket jelenti, melyek váltakozva két állapotba billenthetők. Emellett ezek lehetnek egyetlen dinamikus jelbemenettel kialakítva, mikor is éppen az építőelem pillanatnyi állapota határozza meg, hogy a pl. kapacitív csatolóelemen át egyazon bemenetre érkező jel a bemenetre párhuzamosan csatlakozó két aktív elem melyikére hatásos. Általában azonban a vezérlés állapotonként külön bemeneten át történik és újabban mindinkább olyan bistabil építőelemeket alkalmaznak, melyek mindkét oldalon sztatikus (illetve előkészítő) bemenettel és dinamikus (működtető) bemenettel egyaránt rendelkeznek. A példaképpen az 1. ábrán mutatott kiviteli alaknál ún. R—S flip-flop áramkört alkalmaztunk- A 7 bistabil 7c kimenete második 8 tároló 8c jelbemenetére, a második 8 tároló 8b jelkimenete pedig kétbemenetű — logikai szorzást megvalósító — logikai 9 hálózat egyik 9b bemenetére csatlakozik. A második 8 tárolóra érvényes, amit az első 4 tárolóra mondtunk, azt szakember a leírandó működésmód ismeretében ki tudja alakítani. Ugyancsak tetszőlegesen alakítható ki a működési feltételek ismeretében a logikai 9 hálózat, melynek funkcionális rendeltetése, hogy az egyik, illetve másik 9b, illetve 9a bemenetére érkező jelszintek közötti logikai kapcsolattól függően adjon logikai L vagy logikai O szintet a 9 hálózat 9c kimenetére. A logikai 9 hálózat 9c kimenetére a 10 jelfeldolgozó készülik 10b kapujelbemenete, a logikai 9 hálózat másik 9a bemenetére pedig — első 14 késleltető fokozaton át — az ábrán nem mutatott külső vezérlőjelforrás csatlakozik. Az 1 vezérlőegység egyik lb csatornakimenetére a találmány szerint láncban második és harmadik 11 és 12 késleltető fokozatok is csatlakoznak. A második 11 késleltető fokozat kimenete az első 4 tároló 4a kapujelbemenetére, a harmadik 12 késleltető fokozat kimenete az első 5 számlánc 5a kapujelbemenetére és a második 6 számlánc 6b kapujelbemenetére van kötve. Az 1 vezérlőegység másik le csatomakimenetére a találmány szerint negyedik 13 késleltető fokozat is csatlakozik, melynek kimenete a második 8 tároló 8a kapujelbemenetére van kötve. Az ábrán látható a két 5 és 6 számlánc egy-egy 5c és 6c címjelbemenete is. A fentiekben leírt kapcsolási elrendezés működésmódja a következő (lásd a 2. ábrát): Az 1 vezérlőegységről érkező vezérlőjelek halasára a 2 multiplexer felváltva az első, illetve a második csatornáról érkező analóg bemenő jeleket kapcsolja a 3 A/D-átalakító 3a jelbemenetére- A 3 A/D-átalakitó 3d jelkimenetén át ezek a digitalizált jelek a jelfeldolgozó 10. készülék bemenetére jutnak. A kiadott digitális jelek olyan seregénél vizsgáljuk a működést, melyben a kitüntetett első csatornáról először a vizsgált 1. ciklusban érkezett túlterhelő jel (a túlterhelő jelet a csatomaszámot tartalmazó négyzet árnyalása jelzi a 2. ábrán), majd túlterhelő jel érkezik a 2., 3., 4-, 6-, 7. és 8. ciklusban, míg nem túlterhelő jel érkezik az 5., 9., 10. és 11. ciklusban. Már említettük, hogy a letiltás és felszabadítás számszerű feltétele példánknál egyszerűség kedvéért: n 2, m 2. Amikor túlterhelő jel érkezik, akkor a 3 A/D-átalakító további 3c kimenetén is ezt a tényt reprezentáló logikai szint érkezik az első 4 tároló 4b bemenetére. Tételezzük fel, hogy az 1. ciklust megelőzően csak nem túlterhelő jelek érkeztek az első csatornán, s hogy az 1. ciklust megelőzően adott utolsó vezérlőjel hatására a második B adatcsatornáról érkezett jelet alakította át a 3 A/D-átalakító. Nevezzük az így kialakult állapotot alaphelyzetnek. (A 2. ábrán az első A csatornából érkezett jelet az adatsorban a megfelelő négyzetbe írt 1 szám, a második B adatcsatornából érkezett jelet megfelelően a 2 szám jelzi és az adatsor felett feltüntettük az 1—11. ciklusszámokat.) Alaphelyzetben az első 4 tároló az első A adatcsatornáról előzőleg érkezett jelnek megfelelően a „túlterhelés nincs” állapotot tárolja. Az első 4 tároló 4a kapujelbemenetére a kapujel a második 11 késleltető fokozattal időzített késleltetéssel érkezik, így még az előző átalakítás alapján érkezett kapujel hatásos. Az első 4 tároló kimeneti jele tehát még kezdőhelyzetben tartja az első 5 számláncot. Amíg az első 4 tároló első 4c kimenetének állapota nem változik, a harmadik 12 késleltető fokozatról érkező kapujelck hiába engedélyezik a számlálást, az első 5 számlánc alaphelyzetben marad. Ugyanakkor a második 6 számlánc, mely korábban már legalább egyszer m-ig számolt és kicsurgott, s melyet utolsó kicsurgása óta nem nulláztak, a 7 bistabilt is alaphelyzetben tartja. (Az 5 és 6 számláncok kezdőállapotait minden nullázáskor az 5c és 6c címjelbemenetekre érkezett kód állítja be, míg a számlálás megkezdésétől kezdve az újabb nullázásig a címjel hatástalan. Nyilvánvaló, hogy olyan számlánc alkalmazásánál, melyet nullázáskor fix helyzetbe állítanak, külső címjelekre nincs szükség, de akkor nem variálható a feltételt képező ciklusszám, melynek variálását éppen az indulóhelyzet címkód segítségével történő beállítása teszi lehetővé.) A második 6 számlánc a most tárgyalt fázisban minden egyes — a harmadik 12 késleltető fokozatról érkező — kapujel hatására képes számlálni, amíg az első 4 tároló második 4d kimenetéről érkező jelek a „túlterhelés nincs” állapotot jelzik, de mint már említettük, ekkor a második 6 számlánc pillanatnyi állapota közömbös, hiszen a legutóbbi túlcsurgáskor már alaphelyzetbe állította a 7 bistabilt és az most mindaddig ebben a helyzetben marad, amíg az első 5 számlánc — n túlterhelő jel érkezésének hatására — n-ig nem számlált és így az 5d jelkimenetén jelentkező állapotváltás át nem billenti a 7 bistabilt ellenkező állapotba. A 7 bistabil — pillanatnyilag alaphelyzetnek megfelelő — kimenőjelét tárolja a második 8 tároló. Ebben az állapotban a második 8 tároló 8b jelkimenetéről ez a jel érkezik a logikai 9 hálózat egyik 9b bemenetére is, s minthogy a másik 9a bemenetre érkező jel a beírás ütemének időzítését szolgáló kapujel, mely a beírás lényére nincs kihatással, csak a fázisára, a második 8 tároló ezen állapota biztosítja a további jelfeldolgozás engedélyezését. Az általunk vizsgált folyamat kezdetén, tehát az 1. ciklus kezdőfázisában az 1. ciklust megelőző ciklusban feldolgozott — nem 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
