177857. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tetrazol-származékok előállítására
21 177857 22 0,9 g 3-amino-5-etil-2-hidroxi-acetofenon, 1,02 g 2- -benzil-2H-tetrazol-5-karbonsav, 1,03 g diciklohexilkarbodiimid és 35 ml száraz szulfolán keverékét szobahőmérsékleten éjszakán át keverjük. A kapott sárga szilárd terméket kiszűrjük, vízzel mossuk, és etanolból átkristályosítjuk, így 0,93 g 3'-acetil-2-benzil-5'-etil-2'-hidroxi-2H-tetrazol-5-karboxanilidet kapunk, amelynek olvadáspontja 159—161°. 29. példa 30. példa Karbonildicianid dietiléteres oldatát (30 ml, in situ előállítva tetracianoetilénoxidból a 3 115 517 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás szerint) 0°-on 20 percig 3,15 g 3-amino-2-hidroxi-acetofenon 20 ml vízmentes dietiléterrel készített oldatával kezeljük, és a reakciókeveréket további 1 órán át keverjük. A oldószeteket 10°-on vákuumban eltávolítva barna olajat kapunk, amit forrásban levő 250 ml toluollal extrahálunk, az extraktumot aktívszénnel kezeljük, kis térfogatra koncentráljuk, és lehűtjük. Halványsárga kristályok alakjában 2,0 g 3-acetil-2-hidroxi-cianoformanilidet kapunk, olvadáspontja 139—141°. A fentiekhez hasonló módon járunk el, de a kiindulási anyagként használt 3-amino-2-hidroxi-acetofenon helyett az alábbi anyagok megfelelő mennyiségeit alkalmazzuk: 3-amino-5-etil-2-hidroxi-acetofenon, 3-amino-2-hidroxi-5-propil-acetofenon, 3-amino-5-etil-2-hidroxi-propiofenon és 3-amino-2-hidroxi-5-metil-propiofenon, és így állítjuk elő az alábbi vegyületeket : 3-acetil-5-etil-2-hidroxi-cianoformanilid, olvadáspontja 130—131°, 3-acetil-2-hidroxi-5-propil-cianoformanilid, olvadáspontja 124—125°, 5-etil-2-hidroxi-3-propionil-cianoformanilid, olvadáspontja 138,5—140° és 2-hidroxi-5-metil-3-propionil-cianoformanilid, olvadáspontja 144—147°. Ugyancsak a fenti módon járunk el, de az oldószerként használt toluolt 60—80° forráspontú petroléterrel helyettesítjük, és a 3-amino-2-hidroxi-acetofenon helyett a 2-benziIoxi-5-bróm-3-metoxi-anilin és a 2-benziloxi-3- -metoxi-5-metil-anilin megfelelő mennyiségeit alkalmazzuk, és így állítjuk elő az alábbi vegyületeket : 2-benziloxi-5-bróm-3-metoxi-cianoformanilid, olvadáspontja 85° (bomlással) és , 2-benziloxi-3-metoxi-5-metil-cianoformanilid, olvadáspontja 94—95°. 31. példa Etil-l-benzil-lH-tetrazoI-5-karboxilát és etil-2-benzil-2H-tetrazol-5-karboxilát (7 g, a következőkben leírtak szerint előállítva, a vegyület kevés szulfolánt tartalmaz) keverékét 100 ml forró etanolban feloldjuk, és a forró oldatot 8 ml vízben oldott 2,7 g káliumhidroxiddai kezeljük. A kivált fehér szilárd anyagot a forró oldatból kiszűrjüR, és etanoílal mossuk. 4,64 g kálium-2-benzil-2H-tetrazol-5-karboxíIátot kapunk, amelynek olvadáspontja 264—267°. (A terméket vízből átkristáiyosítva kapjuk a tiszta sót, mint hemihidrátot, olvadáspontja 272—273°.) A forró szűrletet lehűtjük, és állni hagyjuk, így 2,5 g kálium-l-benzil-lH-tetrazol-5-karboxilátot kapunk, amelynek olvadáspontja 197—199° (bomlással). 0,13 g nátriumhidrid 10 ml száraz szulfolánnal készített szuszpenzióját 0,71 g etil-tetrazol-5-karboxiláttal kezeljük, és a keveréket szobahőmérsékleten 20 percig keverjük. A keverékhez 0,7 g benzilkloridot adunk, és 60—65°-on éjszakán át keverjük. Ezután a reakciókeveréket 25 g jégre öntjük, a kapott olajat elkülönítjük, és 35 ml dietiléterben oldjuk. A vizes fázist további 10 ml dietiléterrel extraháljuk, és az egyesített éteres extraktumokat magnéziumszulfáton szárítjuk. Az étert csökkentett nyomáson eltávolítjuk, így 1,36 g etil-l-benzil-lH-tetrazol-5-karboxilátot és etil-2-benziI-2H-tetrazol-5-karboxilátot kapunk, amelyek még kevés szulfolánt tartalmaznak. Az etil-tetrazol-5-karboxilátot a következőképpen állítjuk elő: a) 2,5 g etil-cianoformiátot 10 ml száraz piridinben feloldunk, és az oldatot keverés közben 4,4 ml trifluorecetsav és 15 ml száraz piridin lehűtött keverékével kezeljük. A kevert szuszpenziót 1,8 g nátriumaziddal kezeljük, és az így kapott elegyet 60—65°-on 48 órán át keverjük. A keveréket szobahőmérsékletre hűtjük, és jég és 100 g tömény sósav keverékébe öntjük, 3x30 ml dietiléterrel extraháljuk, az egyesített éteres extraktumokul magnéziumszulfáton szárítjuk, és szárazra pároljuk. Olajat kapunk (amit 40—60° forráspontú petroléterrel eldörzsölve részben kikristályosítunk), ezt kovasavgélen kromatografálva tisztítjuk, az eluálást 40—60 forráspontú petroléter és dietiléter 1:1 térfogatarányú keverékével végezve. 1,57 g etil-tetrazol-5-karboxilátot kapunk, amelynek olvadáspontja 88—93". b) A fentiekhez hasonló módon járunk el, de piridin helyett megfelelő mennyiségű 2,6-dimetil-piridint használunk, így 35% kitermeléssel etil-tetrazol-5-karboxilátot kapunk, amelynek olvadáspontja 80—92°. c) 0,58 g trimetilszililazid és 0,5 g etil-cianoformiát 20 ml száraz benzollal készített oldatát 48 órán át viszszafolyatással melegítjük. Az oldatot 4 napig szobahőmérsékleten állni hagyjuk, és a kivált fehér szilárd terméket kiszűrjük. 0,3 g etiI-tetrazol-5-karboxilátot kapunk, olvadáspontja 88—93'. d> A fentiek szerint járunk el, de a benzol helyett megfelelő mennyiségű etilacetátot használunk, így 0,5 g etil-tetrazol-5-karboxilátot kapunk, olvadáspontja 86— 90°. e) 6,65gtributilónazidés l,98getilcianoformiát 25ml száraz benzollal készített oldatát 48 órán át visszafoiyatással melegítjük. A benzolt csökkentett nyomáson eltávolítjuk, és a maradékot száraz sósav etanolos oldatának feleslegében feloldjuk. A keveréket állni hagyjuk, majd az etanolt vákuumban rotációs bepárlón eltávolítjuk, így vörös színű olajat kapunk. Az olajat kovasavgél oszlopon kromaíografáljuk, metanol-kloroform 1:9 térfogatarányú keverékével eluálva. Etil-tetrazol-5-karboxilátot kapunk, amely a fenti többi módszerekkel készített mintákkal azonos. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 11
