177798. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szubsztituált pirrolidinek előállítására

7 177798 8 alumíniumhidridet vagy nátriumdihidrido-bisz-(2-meto­­xietox'O-aluminátot használunk. A reakciót a szokásos oldószerekben, igv éterekben, például dietiléterben, tetrahidrofuránban vagy szénhidrogénekben, például benzolban vagy tokióiban végezzük —20 °C és 60 °C közötti, előnyösen 0 °C és szobahőmérséklet közötti hőmérsékleten, a reakcióidő pedig 10 perc és 10 óra közötti. A reakciót előnyösen tetrahidrofuránban való­sítjuk meg 0 °C körüli hőmérsékleten, lítiumalumíni­­umhidrid részletekben történő beadagolásával, ekkor a reakció általában fél óra alatt befejeződik, ezután a kapott II általános képletû vegyületeket a fentiekben leírt eljárással redukálhatjuk tovább. Ha a reakciót egy lépésben végezzük, a III általános képletű vegyületeket lítiumtetrahidroalumináttal vagy nátriumdihidro-bisz(2-metoxietoxi)-aIumináttal redukál­juk éterekben, így dietiléterben vagy tetrahidrofurán­ban vagy nátriumbórhidriddel alkoholokban, így meta­nolban, etanolban, propanolban vagy alkohol—víz ele­­gyekben 20 °C és az oldószer forráspontja közötti hő­mérsékleten, ekkor a redukálószert feleslegben alkal­mazzuk. A reakcióidő 1 óra és 48 óra közötti. A hidroxilcsoport adott esetben történő acilezését a szakember számára ismert módon végezzük, például a megfelelő savanhidriddel, illetve -halogeniddel reagál­tam, adott esetben valamely protonakceptor — pél­dául alkálifémkarbonát vagy tercier amin, így piridin, trietil-amin — jelenlétében. A reakció valamely inert oldószerben, például benzolban, ciklohexánban, dietil­éterben, metiíén-kloridban is végezhető. Az adott esetben végrehajtandó éterezést például al­­kil-halogeniddel, így alkil-jodiddal folytatjuk le, inert oldószerben, például dimetil-formamidban, toluolban, tetrahidrofuránban, valamely erős bázis, például káli­­umhidroxid vagy nátriumhidrid jelenlétében. Tetra­­hidropiranilétereket dihidropiránnaí savkatalizáíor, pél­dául szulfonsavak, így p-toluolszulfonsav jelenlétében végzett reakcióval kapunk. A sókat úgy állítjuk elő, hogy a szabad bázist vala­mely olyan megfelelő oldószerben, például acetonban, vízben, rövidláncú alifás alkoholban (etanolban vagy izopropanolban) oldjuk fel, amely a kívánt savat tar­talmazza vagy amelyhez hozzáadjuk a kívánt savat. A sókat szűréssel, a sót nem oldó oldószerrel történő kicsapással vagy az oldószer elpárologtatásával nyer­jük ki. A kapott sókat, például a hidrokloridokat vizes nátrium- vagy káliumhidroxiddal végzett semlegesítés­sel szabad bázissá alakíthatjuk, amelyet ezután valamely alkalmas, vízzel nem elegyedő oldószerrel, így kloro­formmal, diklórmetánnal, dietiléterrel, benzollal, toluol­­lal, ciklohexánnal stb. végzett extrakcióval nyerünk ki. A szabad bázisokat úgy is kinyerhetjük, hogy valamely savaddíciós sót metanolban nátriummetiláttal semlege­sítünk, és a bázist ismert eljárással elkülönítjük. A diasztereometereket és racemátokat a szokásos el­járásokkal választjuk szét. A diasztereomerek elválasz­tását például eltérő fizikai-kémiai tulajdonságaik, így olvadáspontjuk vagy oldhatóságuk alapján valósítjuk meg, a racemátok optikailag aktív izomerekre való szétválasztását optikailag aktív hasítószerek, például optikailag aktív savak, így borkősav, dibenzoilborkő­­sav, kámforszulfonsav vagy dezoxikólsav segítségével végezzük. A racém keverékeket optikailag aktív adszor­benseken történő kromatografálással is szétválaszt­hatjuk az optikai izomerekre. A találmány szerinti eljárásban kiindulási anyagként alkalmazott II általános képletű etanonokat önmagá­ban ismert eljárásokkal állítjuk elő. így például azokat a II általános képletű etanonokat, amelyekben R1 hid­rogénatomot jelent, pirrolin-1 és megfelelő, 3-helyzet­­ben szubsztituált acetofenonok és metilmagnézium­­karbonát kondenzációjával állítjuk elő a Grisar és munkatársai által leírt eljárás szerint [Synthesis 1974 284.; J. Med. Chem. 19. (1976.) 1195.]; ezeket a vegyü­leteket N-alkilezéssel olyan II általános képletű etano­­nokká alakíthatjuk, amelyekben R1 1—7 szénatomos alkilcsoportot jelent. Az N-alkilezést a szakember szá­mára ismert alkilezőszerekkel, így alkilhalogenidekkel, például etiljodiddal, alkilszulfonátokkal, például metil­­toziláttal, alkilszulfátokkal, például dimetilszulfáttal végezzük közömbös oldószerekben, így ketonokban, például acetonban, etilmetílketonban, alkoholokban, például metanolban, etanolban, izopropanolban vagy oldószer alkalmazása nélkül valamely segéd-bázis, így nátriumkarbonát, káliumkarbonát, piridin, tri­­etilamin beadagolásával. A találmány szerinti eljárásban kiindulási anyagként alkalmazott III általános képletű vegyületeket külön­böző eljárásokkal állíthatjuk elő. Eljárhatunk például úgy, hogy valamely IV általános képletű l-alkil-2- -alkoxi-pirrolidint megfelelő, 3-helyzetben szubsztituált, V általános képletű acetofenonnal reagáltatunk, ahol a képletekben R1’ és R2 a fenti jelentésű, D -O-R4 vagy -NR5(R6) általános képletű csoportot jelent és R3, R4, R5 és R6 azonos vagy eltérő jelentésű és mind­egyikük 1—5 szénatomos alkilcsoportot, előnyösen etil- vagy metilcsoportot képvisel. A reakciót bázikus katalizátorok, így trietilamin, l,5-diazabiciklo[5.4.0]undec-5-én jelenlétében vagy tá­vollétében, szobahőmérséklet és 100 °C közötti hőmér­sékleten oldószer nélkül közömbös oldószerekben, így benzolban, toluolban vagy metilénkloridban valósít­juk meg. A III általános képletű kiindulási anyagokat elő­állíthatjuk oly módon is, hogy valamely VI általános képletű pirrolínium-sót megfelelő, 3-helyzetben szubszti­tuált, V általános képletű acetofenonnal reagáltatunk, ahol R1, R5 és R6 a fentiekben megadott jelentésű és X valamely szerves vagy szervetlen sav anionjának egy egyenértékét jelenti. A reakciót közömbös oldószerek­ben, így alkoholokban, például metanolban, etanolban, izopropanolban, butanolokban, pentánotokban végez­zük, erős bázisok, így alkálifémalkoholátok, például nátriummetanolát, nátriumetanolát, káliumpropanolát, kálium-terc-butanolát vagy kálium-terc-pentanolát je­lenlétében, 20 °C és 150 °C, előnyösen 80 °C és 100 0 közötti hőmérsékleten. A IV általános képletű l-alkil-2-alkoxi-pirrolidineket úgy állítjuk elő, hogy valamely VI általános képleu sót alkálifémalkoholáttal, így nátriummetiláttal,-etuá" tál stb. hozunk reakcióba alkalmas oldószerekben [B rede reck és munkatársai, Chem. Bér., 97. (hTM4-! 3081., Chem. Bér., 98. (1965.) 1078.]. A IV általános képletű pirrolidinek előállítása során, ha azok k Pé­tében D -O-R4 általános képletű csoportot jelent, oldó­szerként előnyösen R4-OH általános képletű alkohow-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom