177738. lajstromszámú szabadalom • Eljárás javított minőségű szénhidrogén-termékek kinyerésére
15 177738 16 4. táblázat Adatok a példákból Olajpala minta1 Frakció Elemi összetétel Szén 1 ! Hidrogén 1 Oxigén Nitrogén Ken 17 c olaj 83,5 ! ! 11,3 3,3 1,6 0,3 18 B olaj 82,8 11,5 3,6 1,5 0,6 21 A olaj 83,1 11,3 3,5 1,5 0,7 7—11 A bitumen3 82,2 10,1 4,8 2,4 0,5 7—11 A olaj és bitumen4 83,l5 i 10,85 3,65 1,9s 0,55 ____ — olaj6 84,96 11,36 — 1,86 0,836 ____ — kerozin6 80,56 10,36 5,86 2,46 1,06 — — nyers pala6 16,56 2,156 — 0,56 0,86 1 A minták megfelelnek az 1. táblázatban megadott minőségnek. 2 A frakció súly%-a. 3 Egyesített bitumen-frakciók a 7—11. példákból. 4. Egyesített olaj- és bitumen-frakciók a 7—11. példákból. HIC atomarány 1,62 1,64 1,63 í 1,46 1,565 1,606 1,546 1,56 5 Az eredeti olaj- és bitumen-frakciókra mért elemi összetétel súlyozott átlaga. 6 Az M. T. Atwood, Chemtech, October 1973, 617—621 oldalán közölt. a 7—11. példákban kapott olaj- és bitumenfrakciók súlyozott eredményei azt mutatják, hogy ezek az egyesített frakciók hasonló nitrogén tartalommal, de alacsonyabb kéntartalommal rendelkeznek, mint a termikus retortadesztillációval kapott olaj. A találmány szerinti 30 módszerrel kapott olajok H/C atomaránya hasonló a termikus retortadesztillációval kapott olaj H/C atomarányához. Ennek ellenére, a találmány szerinti módszerrel kapott egyesített olaj- és bitumenfrakciók H/C atomaránya alacsonyabb, mint a termikus retortadesz- 35 tillációval kapott olajé, vagyis az összes folyadéktermékeké. A termikus desztillációval szemben ez a találmány szerinti módszerrel kapott összes folyadék nagyobb kitermelésében mutatkozik meg. A 7—11. példákban kapott egyesített olajfrakciókat 40 meghatározzuk, és az 5. táblázatban felvett eredményeket összehasonlítjuk az olajpala termikus retortadesztillációjával, és a gázégetéses retortadesztillációjával kapott olajfrakciók irodalomban közölt eredményeivel. 5. táblázat Folyadék összetétele1 Alkotórész Találmány szerinti módszer Termikus retortadesztilláció ! ! Gázégetéses retortadesztilláció Bitumenfrakció 38 Olajfrakció sav az alkotórészben 62 3 3 4 bázis az alkotórészben 14 8 8 neutrálolaj 207 °C-ig paraffinok és naftének 45 48,53 1 273 273 olefinek 20,03 ! 48 3 513 aromás vegyületek 31,53 ! 253 223 Folyadék összetétele* Alkotórész Találmány szerinti módszer Termikus retortadesztilláció Gázégetéses retortadesztilláció 207 °C-tól 316 °C-ig paraffinok és naftének 35,53 olefinek 24,03 aromás vegyületek 40,53 316 °C-tól 370 °C-ig 6 maradék (370 °C felett) 23 1 Folyékony termék súly%-a, hacsak másként nem jelöljük. 2 Az eredményeket G. O. Dinneen, R. A. Van Meter, J. R. Smith, C. W. Bailey, G. L. Cook, C. S. Allbright, 45 és J. S. Ball: Bulletin 593, U. S. Bureau of Mines, 1961 közli. 3 Az egyes forráspontú frakciók térfogat%-a. A találmány szerinti módszerrel 207 °C forráspontig 50 kapott olajfrakció olefintartalma különbözik a gázégetéses retortadesztillációval és a termikus retortadesztillációval 207 °C forrpontig kapott olajfrakció olajtartalmától. A találmány szerinti módszerrel kapott frakciók olefintartalma mintegy fele a termikus és gázégetéses 55 retortadesztillációval kapott megfelelő frakciók olefintartalmának. Nyilvánvaló, hogy a szénhidrogének termikus és gázégetéses retortadesztillációjával, ezen a forrponton kapott frakcióban az olefin a primer termék, addig a találmány szerinti módszerrel kapott olaj ala- 60 csonyabb olefintartalommal rendelkezik. Ez a tény azt jelenti, hogy a találmány szerinti módszerben in situ hidrogén fejlődik, és ez a hidrogén legalább részben, felhasználódik a kapott olefinek hidrogénezésére. Azt találtuk, hogy egy indokolt összefüggés áll fenn az olajpala-minták szénhidrogén-térfogattartalma, és 8
