177738. lajstromszámú szabadalom • Eljárás javított minőségű szénhidrogén-termékek kinyerésére

17 177738 18 ezen minták szénhidrogén-súlytartalma, valamint ezen minták 540 °C hőmérsékleten, levegőn végzett kalcinálás alatti súlyvesztesége között. A szénhidrogének térfogat­ig súlytartalma egyaránt Fischer vizsgálatán alapszik, melyet L. Goodfellow, C. F. Haberman és M. T. At­wood: „Modified Fischer Assay”, Division of Petroleum Chemistry, Abstracts, F. 86 oldal, American Chemical Society, San Francisco Meeting, April 2—5, 1968 ír le. Ezt az összefüggést az 1. ábra mutatja. Az 1. ábra összefüggését alkalmazva, az olajpala­mintákból várt kitermelést azért használjuk az értékelés­hez, hogy összehasonlítsuk a tényleges szénhidrogén-ki­termelést az olajpala-mintákból várt, összes lehetséges szénhidrogének kitermelésével. Az alkalmazott olajpala­minták kalcinálás alatti súly vesztesége, és az 1. ábrában mutatott összefüggés azt jelenti,.hogy az olajpala-minták folyékony termékei kinyerhetők lennének, az olajpala nyersanyagra vonatkoztatva, megközelítőleg 14— 22 súlyszázalékban. Az A olajpala-minta kalcinálás alatti tényleges súly­veszteségét, ezen olajpalában a szénhidrogének várt kitermelését, és az olaj, bitumen és gáztermékek (szén­­-dioxid és Cj—C3 szénhidrogének) tényeges kitermelé­sét, melyet az A olajpala-minta 2 óra hosszat tartó szakaszos műveletében különböző hőmérsékleten ka­punk, a 2. ábra mutatja. Ezt a műveletet 0,56 vagy 1 pala­víz súlyaránnyal folytatjuk le. Amennyiben az arány 0,56 volt, akkor 90 g vizet adagolunk be, és 1 aránynál 60 g vizet alkalmazunk. A nyomás 170—285 atm. A 2. ábrában felvett adatokat a 3. táblázatban megadott ér­tékekből vettük. A folyadék kiválasztási tényezője — a folyékony termékek összes kitermelésének és az olajpala­­minták kalcinálás alatti súlyveszteségének aránya — az A olajpala mintára 400 °C hőmérsékleten 0,67. Az olaj kiválasztási tényezője — az olaj kitermelésének, és a folyékony termékek összes kitermelésének aránya — az A olajpala mintára 400 °C hőmérsékleten 0,61. A találmány szerinti módszerrel, az olajpalából ki­nyert olaj kitermelése kifejezetten a hőmérséklet függ­vénye. Az összes folyékony termék kitermelése — olaj és bitumen — nagyjából konstans 375 °C fölötti hő­mérsékleten, és jelentősen csökken 375 °C hőmérséklet alatt. 375 °C fölötti hőmérsékleten az összes folyékony termék kitermelése megegyezik, vagy kissé meghaladja a Fischer-vizsgálattal kapott kinyerhető mennyiséget. Bár a találmány szerinti módszerrel az olajpalából 375 °C hőmérsékleten lényegében az összes felhasznál­ható szénhidrogéneket eltávolítjuk, azonban a kinyert könnyebb szénhidrogénfrakciók mennyisége növekszik, ha a hőmérsékletet 375 °C fölé emeljük. A 2. ábrából jelentős növekedés tűnik ki az olaj kitermelésében, és csökkenés a bitumen kitermelésében, amint a hőmér­sékletet 375 °C fölé emeljük. Az olaj kitermelésében az fiyen növekedés, és a bitumen kitermelésében a csökke­nés indokolt, ha a bitumen — termikusán, vagy kata­litikusán, az olajpalában eredetileg bennlevő katalizátor jelenlétében — krakkolása megy végbe. Hasonló eredményeket kaptunk az 1. 2. 15. és 26—■ 28. példákban, melyet a 6. táblázat mutat, különböző kontakt idővel és különböző szemcseméretű olajpala mintákkal, mint amelyeket a 2. ábrában mutatott ered­mények adtak. 6. táblázat Adatok a példákból Olajpala minta1 Reakcióidő hőmérsék­let, °C Reakció­idő, óra í Folyadék ! kiválasz-1 tás Olaj kiválasz­tás 2 A 660 2 0,27 0,06 1 A 752 2 0,67 0,61 28 B 716 2 0,63 0,41 15 B 752 2 0,58 0,68 27 D 698 0,5 0,42 0,47 26 D 752 0,5 0,58 0,50 1 A minták megfelelnek az 1. táblázat adatainak. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy még 370 °C hőmérsékleten, kissé a víz kritikus hőmérséklete alatt, a folyadék és az olaj szelektivitása lényegesen csökken ahhoz az értékhez viszonyítva, melyet a víz kritikus hőmérséklete fölötti hőmérsékleten kapunk. Az olajpala-szubsztrátum szemcseméretének, és a szénhidrogének olajpalából való kinyerésének sebességre gyakorolt hatását a 3. és 4. ábrák szemléltetik. A 3. és 4. ábrák grafikonjait a 3. táblázatban felvett, pala-víz 0,56 súlyaránnyal lefolytatott művelet eredményéből szerkesztettük. A kalcinálás alatti súlyveszteséget, az olajpala-mintából várt szénhidrogének kitermelését, és a folyékony szénhidrogén-termékek mért kitermelését — mindegyik a betáplált olajpala súlyszázalékában kife­jezve — a 3. ábra mutatja a kontakt idő, és a betáplált olajpala szemcseméretének függvényében. Általában 6 mm, vagy ennél kisebb szemcseméretű olajpalával, a betáplált olajpala széntartalmú anyagának több mint 90 súlyszázaléka nyerhető ki fél óránál kevesebb idő alatt. Amennyiben a betáplált olajpala szemcsemérete 2,38 mm lyukbőségűnek megfelelő, vagy ennél kisebb, az összes folyékony termék kitermelése nagyobb lesz fél óra kontakt idővel, mint 2 óra kontakt idő után, és meghaladja az olajpalából várt szénhidrogének kiter­melését. Az ilyen műveletnél, a kontakt idő növelésével bekövetkező folyékony szénhidrogén-termékek összes kitermelésének csökkenése, a folyékony termékek száraz gázzá való nagyobb átalakulásának, például a folyékony termékek krakkolásának a következménye. Krakkolást jelentenek a 4. ábra görbéi is, melyek az olaj kiválasztási tényezőjét a kontakt idő, és a betáplált olajpala szemcse­méretének függvényében mutatják. Amennyiben a betáplált olajpala szemcsemérete 3— 6 mm, akkor a kinyerés aránya eléggé alacsony lesz úgy, hogy a folyékony termékek összes kitermelése fél óra kontakt idő alatt kevesebb lesz, mint 2 óra kontakt idő után. Ezt mutatja a 3. ábra. Miután erre vonatkozó ja­vasolt elmélet nincs, azonban, ha nagyobb szemcse­méretű darabos olajpalát dolgozunk fel, akkor az ilyen anyagok részecske-térfogatához viszonyított fajlagos felület aránya kisebb, mint a finomabb anyagoké, a dur­vább olajpala szemcsékbe a víz diffúziója, és a szuper­­kritikus vízben a szervetlen mátrix kioldási sebessége csökken, következésképp a kinyerés sebessége is csök­ken. Magától értetődik, hogy a folyadékok olajpalából, találmány szerinti módszerrel történő hatásos kinyerése magában foglalja az olajpala szubsztrátum szervetlen mátrixának részleges kioldását. 6 mm—0,177 mm lyuk-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom