177737. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés hosszúkás fémlemezből szalagtekercsek kialakítására

5 177737 6 keztében a leánytekercsek közötti fűző összeköttetések, vagy a vágókés által létrehozott vágatok irányával ha­ránt irányú vágások is létrehozhatók. Mint ahogy azt az alábbiakban részletesebben leírjuk, ezen lapított részek más, különféle formák szerint is kialakíthatók, ésa leány­tekercsek között összefűző összeköttetések hozhatók létre. A találmány egyik kiviteli változata esetében a vágó­kések úgy rendezhetők el, hogy azok könnyű excentrici­­tással futnak, azonban a vágókések vertikális irányban is beállíthatók, minek következtében váltakozva egy tel­jes vágott szakasz és egy tökéletlenül vágott szakasz kö­veti egymást. A tökéletesen vágott szakaszok a tökélet­lenül vágott szakaszok részei közötti összekötések az­után a fent említett szétválasztási műveletek egyike útján végezhetők el. Egy másik kiviteli változat esetében az említett vágó­kés tengelyét vertikális irányban kis mértékben, például bütyök útján vezérelve körülbelül 25 mikron lökettel emelgethetjük vagy esetleg másképpen vezérelhetjük, minek következtében a tengely periodikusan emelkedik. A tengelyen rögzített vágókés így fűző összeköttetést létrehozó vágást végez abban a pillanatban, amikor a tengely fölött megemelt helyzetben van. A találmány egy további lehetséges kiviteli alakja sze­rint az alsó és felső vágókések lapított részeit forgató­szerkezettel úgy hajtjuk, hogy a lapított és lapítatlan kés­élek hol teljes vágást, hol nem teljes vágást hoznak létre. A találmány egy további kiviteli alakja szerint a vá­gókéseket függőleges irányban úgy állíthatjuk el, hogy külön érzékelő szervekkel gondoskodunk a tekercs kez­dődő vagy tényleges egyenetlenségének kijelzéséről tel­jes átvágás alkalmával, egészen a teljes átvágási pontig. Ez a kiviteli változat különösképpen akkor előnyös, ha a leánytekercs teljes leválasztását a feltekercselő tüskére való feltekercselés első menete folyamán kívánjuk elvé­gezni. A szalagok leválasztását a feltekercselő szerkeze­ten azután a fent ismertetett eljárások bármelyikével végrehajthatjuk. A részbeni vágási művelet helyett a vágókéseket úgy is elhelyezhetjük, hogy azok a lemezt folyamatosan átvág­ják, majd ezt a műveletet közvetlenül egy hengerelő munkahelyen egy ismételt összekötési művelet követi (közvetlenül a vágókések után), hogy ilyen módon a részbeni vágással azonos (ekvivalens) műveletként a szalagok egymással szomszédos peremeit a feltekercse­lési művelet során egymáshoz kötve rögzíthessük. A találmány szerint a szalagvágó szerkezetet és a fel­­tekercselő szerkezetet oly módon egyesíthetjük egymás­­sal, hogy a vágószerkezet és a feltekercselő szerkezet közötti viszonylag kis távolságot figyelembe véve a pár­huzamos nyomvonaltartás pillanatnyi állapotát haszno­sítjuk, amely a leendő leánytekercsek peremeit a vágó­ollók útján jelöli ki. A berendezés részeinek közelsége ennek következtében ezen találmány szerinti kiviteli alaknál igen előnyös. A találmány szerinti részleges vágási eljárásnak vagy az ezzel egyenértékű — már említett — eljárásnak fő előnye abban van, hogy a vágószalagok egymásrafutásá­­nak lehetőségét kiküszöböljük. Ennek a problémának hagyományos megoldása abban volt, hogy a felvágott szalagrészek közé elválasztó szerveket illesztenek, minek következtében a vágószerkezetet a feltekercselő szerke­zettől igen nagy távolságban kell elhelyezni, hogy a le­vágott szalag a szükséges oldalirányban eltolt helyzetbe kerülhessen, és hogy a szalagok közé az elválasztó szer­kezetbe lehessen helyezni. Mivel a találmány alkalmazá­sával oldalirányú szalageltolásra nincs szükség, ha a le­mez felvágását a találmány szerinti módon végezzük, megszűnik az a követelmény, hogy a vágószerkezetet a feltekercselő szerkezettől jelentős távolságban kelljen elhelyezni. Ennek következtében a megmunkáló vonal kompaktabbá válik, és jelentős helymegtakarítás érhető el. Minthogy a vágószerkezet és a feltekercselő szerkezet között igen kis távolság szükséges, nemcsak a fent emlí­tett előnyöket biztosítjuk, hanem az üzemi megbízható­ságot is jelentősen növeltük. Lehetővé vált ugyanis, hogy a lemezeket közvetlenül egy hengersoron, például hideghengermű kettős hengerén vagy pedig egy meleg­hengersor hengerein vezetjük át, és a szétvágott részeket hengerléssel kötjük lazán össze. Ha a leánytekercseket egymástól a végfelhasználónál kívánjuk teljesen és véglegesen elválasztani, úgy a talál­mány szerinti eljárás legnagyobb előnye abban van, hogy az egymástól elválasztott tekercseket nem kell egyenként összekötözni és kezelni. Egy eredeti főtekercs helyett ekkor olyan tekercset készítünk, amely egy sor leány tekercset tartalmaz, amelyeket együttesen kezelünk, mindaddig, amíg azokat a végfelhasználó, vagy a raktá­ros, vagy pedig a kereskedő egymástól könnyen szét nem választja. Egy különleges előny abban van, hogy a hulladékfém jobban hasznosítható, a tekercsek raktá­rozásakor ugyanis ezek védelmet alkotnak. A peremszélt egy tárcsa alakban szabályszerűen feltekercselhetjük, és nem kell azt szokásos módon összepréselni, széthasogat­ni vagy felcsévélni. Ezek a tárcsa alakú tekercsek azt a célt szolgálják, hogy a szabályos leánytekercsek végeit a szállítás folyamán védjék. A tekercsről a felhasználás helyén könnyen letörhetők, vagy néhány alkalmazási lehetőségnél e hulladékokat másként, például egység­ként is felhasználhatják, amíg azokat be nem olvasztják vagy esetleg nem regenerálják. A leánytekercsek alkotta alakzat végleges szétválasz­tását oly módon is végezhetjük, hogy a leánytekercseket, amelyek együttesen egyetlen tüskére vannak felhelyezve, vagy azok egy letekercselő állványon vannak rögzítve, egyenként, egymás után letekercseljük, majd ezt köve­­tőleg ezeket egyenként, vagy akár együttesen is meg­munkáló gépsorba vagy több, egymással sorba kötött gépsorba bevezetve meneszthetjük. A leánytekercseket mint egységeket is letörhetjük a letekercselést megelő­zően. Ezt a műveletet választás szerint akár egy olyan letörő markolóval végezhetjük, amelyet darura vagy emelőtargoncára szerelünk. Ezen szerkezetek saját szál­lítókocsival rendelkezhetnek, vagy hasonlóan úgy van­nak kialakítva, hogy a leánytekercsek a végfelhasználó­nál már azonnali felhasználásra kész állapotban vannak jelen, miután azokat a már említett eljárások egyikével az anyatekercsről leválasztottuk. A találmány példakénti kiviteli alakját rajz alapján ismertetjük részletesebben. A rajzon az 1. ábra önmagában ismert lemezmegmunkálósort ábrázol perspektivikus nézetben, a 2. ábra az 1. ábrának 2—2 vonalak mentén vett keresztmetszetét szemlélteti, a 3. ábra a találmány szerinti megmunkálósor részét szemlélteti perspektivikus nézetben, a 4. ábra a 3. és 5. ábráknak a 5—4 sík mentén vett keresztmetszetét szemlélteti, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom