177638. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 3-(2-fenoxi-etil-amino)-1-fenoxi-propanolok előállítására
11 177638 12 az oldószert elpárologtatjuk, és a maradékhoz 100 ml 2 n sósavat adunk, és 1 óra hosszat szobahőmérsékleten állni hagyjuk. A vizes fázist ammóniumhidroxiddal meglúgosítjuk, és etil-acetáttal extraháljuk. A szerves fázist kálium-karbonáton szárítjuk. A kapott, cím szerinti vegyületet tartarátjává átalakítjuk ; olvadáspontja 52 °C. 10. példa l-[2-(4-Hidroxi-fenoxi)-etil-amino]-3-(o-ciano-fenoxi)-propanol-2 (c) és e) eljárásváltozat) 2,4 g nátriumot feloldunk 100 ml etanolban, és hozzáadunk 11,9 g o-ciano-fenolt, majd 22,9 g l-[2-(4-metoxi-metoxi-fenoxi)-etil-amino]-3-k!ór-propanol-2-t. E reakcióelegyet autoklávban forró vízben vízfürdőn 10 óra hosszat melegítjük, majd szűrjük, és a szüredéket szárazra pároljuk. A maradékhoz 2 n sósavat adunk, 1 óra hosszat szobahőmérsékleten állni hagyjuk, majd éterrel extraháljuk, a vizes bázist ammónium-hidroxiddal meglúgosítjuk, és éterrel extraháljuk. Az éteres fázist magnézium-szulfáton szárítva a cím szerinti vegyületet kapjuk, amelyet tartaráttá átalakítunk, majd elkülönítjük. Olvadáspontja 52 °C. Hasonló módon állíthatjuk elő a 2—8. példa szerinti vegyületeket is. II. példa 3-[2-(4-Hidroxi-fcnoxi)-ctil-aniino]-l-(o-ciano-fenoxi)-propanol-2 (dl eljárásváltozat) 0,116 mól o-ciano-fcnolt összekeverjük 0,080 mól l-[2-(4-mctoxi-metoxi-fenoxi)-etil]-3-azetidinollal, 0,500 mól benzilalkohollal és 0,003 mól kálium-hidroxiddal. A reakcióelegyet 6 óra hosszat 140 °C-on keverjük, majd lehűtjük, és 2 n sósavval extraháljuk. A vizes fázist 1 óra hosszat szobahőmérsékleten állni hagyjuk, majd meglűgosítjuk, és kloroformmal extraháljuk. Szárítás és bepárlás után a maradékot éterben feloldjuk, és éteres hidrogén-kloridot adunk hozzá. A kivált hidrokloridsót kiszűrjük, és acetonnal mossuk. A cím szerinti vegvület hidrokloridját tartaráttá alakítjuk: olvadáspontja 52 °C. Hasonló módon állíthatjuk elő a 2—8. példa szerinti vegyületeket is. 12. példa 3-[2-(4-Hidroxi-fenoxi)-etil-amino]-l-(o-ciano-fenoxi)-propanol-2 (f) eljárásváltozat) ' A 9. példában leírt módon l-amino-3-(o-ciano-fenoxi)-propanol-2-t állítunk élő, 6 g-ot feloldunk 50 ml metanolban, és hozzáadunk 15 g (4-hidroxí-fenoxi)-acetaldehidet. A kapott 3-[2-(4-hidroxi-fenoxi)-etil-imino]-l-(o-ciano-fenoxi)-propanol-2-t tartalmazó oldatot lehűtjük 0 °C-ra, és részletekben 5 g nátrium-bórhidridet adunk hozzá. A reakcióelegyet hagyjuk szobahőmérsékletre melegedni, és 1 óra múlva 150 ml vizet adunk hozzá, és a reakcióelegyet éterrel extraháljuk. Az éteres fázist magnézium-szulfáton szárítjuk, majd bepároljuk. A maradékként kapott cím szerinti vegyületet tartarátjává átalakítjuk. Olvadáspontja 52 °C. Hasonló módon állíthatjuk elő a 2—8. példa szerinti vegyületeket is. 13. példa 3-[2-(4-Hidroxi-fenoxi)-etil-amino]-1 -(o-ciano-fenoxi)-propanol-2 (g) eljárásváltozat) 1,0 g l-[2-(4-hidroxi-fenoxi)-etil-amino]-3-(o-ciano-fenoxi)-propanon-2-t feloldunk 25 ml metanolban, és az oldatot jeges fürdőn 0 °C-ra lehűtjük, majd részletekben hozzáadunk 0,25 g nátrium-bórhidridet, miközben 1 óra hosszat 0 °C-on, és 0,5 óra hosszat szobahőmérsékleten keverjük. A kapott oldatot bepároljuk, majd hozzáadunk 50 ml vizet. A vizes fázist 3 ízben 50 ml kloroformmal extraháljuk, és az egyesített kloroformos fázist szárítjuk, és bepároljuk. A maradék éteres oldatához éteres hidrogén-kloridot adva a cím szerinti vegyület hidrokloridját leválasztjuk, és acetonból átkristályosítjuk. A tartarátsó olvadáspontja 52 °C. Hasonló módon állíthatjuk elő a 2—8. példa szerinti vegyületeket is. 14. példa l-[2-(4-Metoxi-fenoxi)-etil-amino]-3-(2-ciano-fenoxi)--propanol-2 (h) eljárásváltozat) 2,4 g nátriumnak 100 ml etanollal készült oldatához hozzáadunk 12,4 g 4-metoxi-fenolt, majd 25,3 g l-(2- -kIór-etil-amino)-3-(2-ciano-fenoxi)-propanol-2-t. A reakcióelegyet autoklávban 10 óra hosszat forró vízfürdőn melegítjük. Ezután a reakcióelegyet szűrjük, és a szüredéket szárazra bepároljuk. A maradékot 1 óra hosszat szobahőmérsékleten 2n sósavval kezelj ük,-majd éterrel extraháljuk, a vizes fázist ammónium-hidroxiddal meglúgosítjuk, és éterrel extraháljuk. Az éteres fázist magnézium-szulfáton szárítva maradékként a cím szerinti vegyületet kapjuk, amelyet hidrokloridjává átalakítunk, majd elkülönítjük. Olvadáspontja 134 °C. Hasonló módon állíthatjuk elő a 2—8. példa szerinti vegyületeket is. 15. példa 2 súly/térf.% hatóanyagot tartalmazó szirupot készítünk az alábbi komponensekből: 3-[2-(4-hidroxi-fenoxi)-etil-ámino]-1 -(o-ciano-fenoxi)-propanol-2-tartarát 2,0 g szacharin 0,6 g cukor 30,0 g glicerin 5,0 g ízesítő anyag 0,1g 96%-os etanol 10,0 g desztillált víz 100,0 ml A cukrot, szacharint és a hatóanyagot 60 g meleg vízben feloldjuk. Az oldatot lehűtjük, és hozzáadjuk a glicerint és az etanolban oldott ízesítő anyagot, majd a keveréket vízzel 100 ml-re kiegészítjük. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6
