177567. lajstromszámú szabadalom • Öntöző fej
3 177567 4 sa pedig a becsavarás mértékével szabályozható. A kiadagolandó víz a menet árkaiban áramlik. A kialakítás itt is szellemes, de túlságosan bonyolult. Ezért kisüzemi mezőgazdaságok számára költséges, nagy üzemekben pedig a kiadagoló csapocskák meneteinek folytonos szabályozandósága miatt célszerűtlen, mert sok élőmunkát kíván. Más típusú csepegtető szervet mutat be az 1439671 lajstromszámú angol szabadalmi leírás. Az ebben leírt vízosztó szerelvény belsejében nagy hosszúságú fékező járat van, amely mentén olyan nagy súrlódási veszteség jön létre. hogy a víz végülis cseppek formájában hagyja el azt. Hátránya, hogy a fékező járatoknak valóban igen hosszúaknak kell lenniök, és emiatt az ilyen típusú vízadagoló fejek rendkívül nagy méretűek. Kedvezőtlen az is, hogy ezt a fajta kiadagoló szervet csak az ún. szárny vezeték elvágása után lehet a vízkiadagoló rendszerbe bekapcsolni. Ezért igen sok szerelési munkára (pl. csőelvágásokra) van szükség. Érzékeny az angol leírásban szereplő megoldás a hőmérsékletváltozásból származó deformációkra is. Az említett okok miatt az ilyen szerelvény és a vele kapcsolatos öntöző berendezés nagyüzemi használatra nem alkalmas. Vízosztó fejet ismertet az 550532 lajstromszámú svájci szabadalmi leírás is. Feladata az, hogy a fejen áthaladó vízmennyiséget több öntözési pont között tudja szétosztani. Belsejében ezért egymástól elválasztott rekeszek vannak, és mindegyik rekeszhez egy-egy kibocsátó nyílás tartozik. A svájci leírásban ismertetett vízosztó fej is előnytelenül nagyméretű, amellett pedig sohasem lehet elérni vele, hogy valamennyi öntözési pontra azonos mennyiségű vizet juttasson. Nem alkalmazható ez a megoldás laza talajok' esetében, gépi gyomirtással egyidejűén sem. Ennek az az oka, hogy minden öntözési pontnál 4—4 darab csövet kell fölszerelni és lefektetni, ami hihetetlenül nagy munkával jár. A csepegtető öntözésre szánt vízkiadagoló szervek legtöbbje világszerte óránként 1,5 és 5,0 liter közötti vízmennyiség kiadagolására alkalmas. Emiatt a nyílások csekély keres/.tmetszetűek, általában 0,25 és 0,60 mm közötti átmérőjüek. A nagyon szűk furatkeresztmetszetek miatt az eldugulás veszélye ellen úgy védekeznek, hogy az öntöző vizet szűrésnek és adott esetben egyéb tisztítási műveletnek vetik alá. Az öntöző víz elvileg nem kívánja meg a nagyfokú tisztítást, és így a tisztított vízzel való öntözést egy sor járulékos berendezés beruházása és üzemeltetése drágítja meg. A tapasztalatok szerint egy mérsékelt éghajlati zónában lévő átlagos kötöttségű talajra telepített 100 hektár kiterjedésű gyümölcsös öntözéséhez annyi víz kell, mint egy 10 000 lakosú település ivóvízzel való ellátásához. Ezért az öntözővíz „megtermelésének” önköltsége döntő jelentőségű. A találmány célja olyan öntöző fej kialakítása, amely gazdaságos módon teszi lehetővé különböző növénykultúrák. főleg gyümölcsök csepegtető móds^rrel való vízellátását. A célkitűzéshez tartozik az is, hogÿ a vizet kis nyomáson, általában 2 méter vízoszlopnál kisebb nyomás segítségével és aránylag nagy átmérőjű furatokon keresztül lehessen a talajra és/vagy a növényzetre juttatni. •;A találmány feladata olyan öntöző fej kifejlesztése, amely mintegy 1,5 mm, vagy azt meghaladó átmérőjű kifolyó nyílásokon keresztül teszi lehetővé a csepegtető öntözést, hogy így az eltömődések veszélye nélkül el lehessen hagyni a mechanikai finom szűrést és/vagy az esetleges kémiai tisztításokat, a szűrőállomások megépítését, az algaszűrést stb. A találmányi gondolat alapja az a felismerés, hogy az eltömődés veszélyét kiküszöbölő nagyátmérőjű furatokkal bíró öntöző fejekkel akkor lehet a kívánt fajlagos mennyiségű öntöző vizet csepegtető módszerrel kiadagolni, ha az öntöző víz*áramlási sebességét igen nagy mértékben lecsökkentjük. A sebesség lecsökkentése célszerűen megvalósítható olyan öntöző fej segítségével, amelynek belsejében sajátságos kialakítású járatrendszer van, amely a nyomás alatt áramló vizet olyan mértékben lefékezi, hogy az a kilépő nyíláson cseppenként vagy esetleg kis sebességű sugárként haladjon keresztül. A kitűzött célnak megfelelően a találmány szerinti öntöző fej növénykultúrák, főleg kötött talajokon termesztett gyümölcsösök csepegtető öntözéssel való vízellátására, — amely öntöző fej a vízforráshoz közvetlenül vagy közvetve csatlakozó, a talajfelszín közelében elhelyezett telepített öntöző vezetékre vagy öntöző gép, így álló, helyben mozgó, vontatott vagy önjáró öntöző berendezés részét képező öntöző vezetékre van ráerősítve, és belsejében a víz áramlási sebességét csökkentő egy vagy több fékező járat van, az öntöző víznek a talajra és/vagy a növényzetre való kijuttatása pedig legföljebb 5 méter, előnyösen azonban 2 méter vízoszlopnyomásnál kisebb nyomás segítségével történik —, oly módon van kialakítva, hogy előnyösen két fő részből, az öntöző vezetékhez kapcsolódó törzsből és a törzsre cserélhető módon ráültetett kiadagoló idomból van összeállítva, a fékező járat a kiadagoló idomban foglal helyet, és annak hossztengelyéhez képest térbeli spirális poligon alakú, a fékező járat egyik vége célszerűen a kiadagoló idom és a törzs egymáshoz való csatlakoztatására alkalmas részbe, pl. a törzsre ráhúzható befogadó perselybe torkollik, a másik vége pedig az öntöző víz kilépésére szolgáló csepegtető nyílásként van kialakítva. A találmány szerinti öntöző fej további ismérve lehet, hogy a fékező járat sarokpontjainak legalább egy része a kiadagoló idom hossztengelyével koaxiális képzeletbeli csavarmenet mentén helyezkedik el. A fékező járat csavarmenete folytonos vagy szakaszos emelkedésű, emelkedésének vagy emelkedő szakaszainak a kiadagoló idom hossztengelyéhez viszonyított szöge pedig előnyösen állandó. A kiadagoló idom tömör belső magot tartalmaz, a fékezőjáratok a belső magban vannak kialakítva, a belső magra pedig adott esetben a kiadagoló idom külső köpenyét képező hüvely van ráhúzva. A fékező járat poligon oldalainak legalább egy része fékező kamiával rendelkezik, a fékező kamrák pedig a sarokpontok között elhelyezkedő egy vagy több keresztmetszetbővítésként vannak kialakítva. Az egyik lehetséges kiviteli alaknál a fékező járat menetei a kiadagoló idom hossztengelyével adott esetben párhuzamos járulékos furatok útján egymással össze vannak kötve. Egy másik lehetséges kiviteli alaknál a fékező járat menetei önmagukba visszatérő, célszerűen poligonális gyűrűk, melyek a kiadagoló idom hossztengelyével adott esetben párhuzamos járulékos fúratok útján egymással össze vannak kötve. A találmány szerinti öntöző fej számos előnye közül a legfontosabb, hogy az óránként 1,5 és 5,0 liter nagyságú vízhozamok esetében a szokványos csepegtető öntöző fejekhez viszonyítva kb. tízszer akkora kifolyási keresztmetszetet tesz lehetővé, tehát olyan nagyméretű — 1,5 mm vagy azt meghaladó nagyságú — nyílások, furatok alkalmazását teszi lehetővé, amelynél ún. finomszűrésre nincs szükség. Ily módon valóban meg lehet takarítani a szűrőállomás beruházási és üzemeltetési költségeit, mert csupán a durva 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
