177567. lajstromszámú szabadalom • Öntöző fej
5 177567 6 szennyeződések távoltartására alkalmas ún. biztonsági szűrésre van szükség. A szűrés elmaradása, illetve leegyszerűsödése mellett előnyt jelent a kis üzemi nyomás alkalmazása is, mert kisebb teljesítményű szivattyúkra és olcsóbb, egyszerűbb vizvezető csőhálózatra van szükség. A találmányt kivitelipélda kapcsán rajz alapján ismertetjük közelebbről. A mellékelt rajzon az 1. ábra az öntöző fej elhelyezése az öntöző vezetéken, a 2. ábra az 1. ábrán bejelölt II—II sík mentén vett metszet, a 3. és 4. ábra az öntöző fej axonometrikus képe három oldalú poligon alakú fékező járattal, az 5. és 6. ábra az öntöző fej axonometrikus képe négyoldalú poligon alakú fékező járattal, a 7. ábra az öntöző fej oldalnézete gyűrűalakú fékező járatokkal, a 8. ábra a kiadagoló idom egy lehetséges kiviteli alakja. Az 1. ábrán látható a talajra fektetett vagy a talajfelszín közelébe telepített 1 öntöző vezeték, melynek palástfelületében kialakított lyukba van beültetve a 2 törzsből és a 3 kiadagoló idomból álló öntöző fej. Teljesen hasonló a kialakítás akkor is, ha az 1 öntöző vezeték valamilyen álló, helyben mozgó, vontatott vagy önjáró öntöző berendezés részét képezi. A 2. ábrán látható, hogy az öntöző fej 2 törzse az 1 öntöző vezetékbe annak alsó alkotója mentén van „beszúrva”. Elvileg azonban nincs jelentősége annak, hogy az öntöző fej az itt bemutatott függőleges helyzetet foglalja-e el, vagy bármilyen más irányban — akár ferdén, akár vízszintesen —helyezkedik el. Az öntöző víz ugyanis az öntöző fejet csepegtetéssel hagyja el, és annak szempontjából közömbös, hogy a vízcseppek esetleg néhány centiméternyi eltéréssel jutnak a talajra és/vagy a növényegyedekre. A 3. és 4. ábrán olyan kiadagoló idomot láthatunk, — az 1. és 2. ábrához viszonyítva lényegesen nagyobb léptékben — melynek belsejében térbeli spirális poligont alkotó 5 fékező járat van kialakítva. Az 5 fékező járat ebben az esetben a 3 kiadagoló idom 4 hossztengelyének irányában nézve háromszög, célszerűen egyenlő oldalú háromszög alakot mutat. Az 5 fékező járat a 6 befogadó perselyből indul ki, és a 7 csepegtető nyílásban végződik. A 6 befogadó persely célszerűen körkeresztmetszetű fúrat, amelynek segítségével a 3 kiadagoló idomot az 1 öntöző vezetékbe beerősített 2 törzsre rá lehet szúrni. A 2 törzs természetesen olyan hosszirányú 2a furattal rendelkezik, amelyen keresztül a víz az 1 öntöző vezeték belsejéből ki lepve a 3 kiadagoló idomba át tud jutni. A 4. ábrán a háromoldalú poligon alakú 5 fékező járat olyan kiviteli változata látható, melynél a poligonoldalak 5a sarokpontjai között egy-egy 5b fékező kamra is el van helyezve. Az 5b fékező járat kiszélesedő részei, melyekben az áthaladó öntöző víz további sebességcsökkenésre kényszerül. Természetesen egy-egy poligonoldal mentén egynél több 5b fékező kamra is kialakítható. Az 5. és 6. ábrán az 5 fékező járatot négy oldalú térbeli spirális poligon alkotja. Az 5. ábrán a poligon oldalak fékező kamrákkal nem rendelkeznek, a 6. ábrán minden egyes „menet” mentén a négy poligonoldal közül az egyik el van látva az 5b fékező kamrával is. A 7. ábrán olyan 3 kiadagoló idomot láthatunk, amelyben az 5 fékező járatok különálló 5c gyűrűk formájában vannak kialakítva. Ezek síkjai merőlegesek a 3 kiadagoló idom 4 hossztengelyére. A különálló 5c gyűrűk a 8 járulékos füratok útján vannak egymással összeköttetésben. A 8. ábrán olyan 3 kiadagoló idomot tüntettünk föl, amelynél a 3a belső magból több darab helyezhető be a 3b hüvelybe. A 3a belső magban ezúttal is ki vannak alakítva az 5 fékező járatok. Ez utóbbiak a 3 kiadagoló idom 4 hossztengelyével célszerűen párhuzamos helyzetű 8 járulékos furatok útján vannak egymással összeköttetésben. A 3a belső mag darabszámának változtatásával változik az iránytörések száma, és így különböző nyomásviszonyok ellenére azonos vízmennyiség adható ki. A tapasztalat szerint célszerű, ha a 8 járulékos furatok „lépcsőzetesen” eltolva helyezkednek el a hengeralakú 3 kiadagoló idom más-más alkotója mentén, mégpedig oly módon, hogy az áthaladó víz az egyik 8 járulékos furaton átjutva az 5c gyűrű mentén a lehető leghosszabb út megtételére kényszerüljön, és csak ez után jusson át a következő 5c gyűrűhöz vezető 8 járulékos furatba. Nem feltétlenül szükséges, hogy a 3—6. ábrákon látható kiviteli alakok esetében egy-egy oldalon elhelyezkedő poligon oldalai egymással párhuzamosak legyenek. Az sem szükséges, hogy az 5a sarokpontok mindegyike csavarmenet mentén helyezkedjék el, sőt az sem, hogy a spirális poligon menetemelkedése állandó legyen. Az 5. és 7. ábrán látható járulékos furatok tengelyeinek nem kell a 3 kiadagoló idom 4 hossztengelyével párhuzamosnak lenniök. Bármilyen kiviteli alak esetében célszerű lehet, ha a 3 kiadagoló idom olyan 3a belső magot tartalmaz, amely ellátható az 5 fékező járatokkal. Ezek elkészülte után lehet a 3a belső magot a 3b hüvelybe betolni, amely ily módon a 3 kiadagoló idom külső köpenyét képezi. Ezt példaképpen a 7. ábrán mutattuk csak be. A 3a belső mag belsejében az 5 fékező járatok tetszés szerinti irányokban helyezkedhetnek el. Lehetőség van arra is, hogy az 5 fékező járatok a 3a belső mag palástfelületébe legyenek bemélyítve, és igy az 5 fékezőjáratok csak az után válnak hornyokból tényleges fékező „járatokká”, ha a 3b hüvelyt a 3a belső magra már ráhúztuk. Amennyiben az 1 öntöző vezetéket közvetlenül a talajra fektetjük, akkor előfordulhat, hogy a 7 csepegtető nyílások talajszemcsékkel eltömődnek. Ilyenkor ezek eltávolításáról igen egyszerűen — ún. öblítő nyomás segítségével — gondoskodhatunk. Általában célszerű, ha az 1 öntöző vezetéket a talajtól magasabb pozícióban valamilyen tartószerkezetre, pl. hordozó kábelra fügesztjük föl, az öntöző. fejeket pedig az 1 öntöző vezeték alsó alkotója mentén függőlegesen helyezzük el. A találmány szerinti öntöző fej gyümölcsös kertekben és szántóföldi,növénykultúráknál egyaránt alkalmazható. A legjobb tapasztalatokat kötött talajoknál szereztük, ahol aránylag nagymértékű oldalirányú szivárgásra lehet számítani. Amennyiben nem gyümölcsöst kívánunk öntözni, úgy bármilyen talajfajta esetében jó eredményeket érhetünk el. Szabadalmi igénypontok 1. Öntöző fej növénykultúrák, főleg kötött talajokon termesztett gyümölcsösök csepegtető öntözéssel való vízellátására. amely öntöző fej vízforráshoz közvetlenül vagy közvetve csatlakozó a talajfelszín közelében elhelyezett telepített öntöző vezetékre vagy öntöző gép, így álló. helyben mozgó, vontatott vagy önjáró öntöző berendezés részét képező öntöző vezetékre van ráerősítve, és belsejében a víz áramlási sebességét csökkentő egy vagy több fékező járat van, az öntöző víznek a talajra és/vagy a növényzetre 5 10 15 20 25 .30 35 40 45 50 55 60 65 3
