177555. lajstromszámú szabadalom • Homológ biológiai sebfedő anyag és eljárás előállítására
3 177555 4 anyagcserét, azaz csökkentik a párolgás útján történő vízveszteséget és hőleadást, valamint a folyadék, elektrolit és fehérje kiáramlását a sebből. Előnyük, hogy hatásukra csökken a sebben lévő baktériumok száma. A biológiai kötések cseréjével a sebben 10' g/cm’ alatti értéken lehet tartani a baktériumok számát. Ugyanakkor a biológiai kötések a külső bakteriális fertőzés lehetőségét is csökkentik. További kedvező tényező biológiai kötések alkalmazásakor a sebgyógyulásra kifejtett hatás. A biológiai kötések csökkentik a nyílt seb következtében kifejlődő gyulladásos reakciót. Csökkentik a seb kontrakcióját azzal, hogy korán alkalmassá teszik a sebet bőrpótló műtét végzésére. Csökkentik továbbá a következményes hegesedés mértékét is, minthogy a gyulladásos reakció rövidebb ideig tart és kisebb mértékű. A biológiai kötések klinikai hatása is számottevő, minthogy jelentős mértékben enyhítik a fájdalmat és használatukkal rövidebb idő alatt készíthető fel a seb a végleges fedésre. A biológiai kötések alkalmazása fokozza a sikeres bőrpótló műtét lehetőségét is. A biológiai kötések alkalmazásával csökken az ápolási idő, a kezelés költsége, valamint a halálozás aránya is. A felsorolt előnyös tulajdonságok is tanúsítják, hogy a korszerű égéskezelés elengedhetetlen eszközei a biológiai kötések. Számos változatuk kapható a kereskedelmi forgalomban, felhasználásuk ezért széles körben elterjedt. A felsorolt előnyös tulajdonságok mellett a biológiai kötésekkel kapcsolatban alapvető problémát jelent, hogy alkalmazásuk költséges és nagy mennyiségben nehezen szerezhetők be. Az állati szövetek közül a sertésbőr használata terjedt el, mert felépítésében ez hasonlít legjobban az emberi bőrhöz. Megfelelő dezinficiálás után frissen vagy konzervált állapotban használható fel. Minthogy azonban ez az anyag is fajidegen fehérje, immunológiai hatásával számolni kell, és 3-4 naponként cserélni szükséges. Szövődményt okozhat a bőr tartósítására szolgáló anyag is. Az előzőekből kitűnik, hogy a jelenleg alkalmazott biológiai kötések nem alkalmasak tömeges sérülések ellátására. Ezért már régen kísérletek folynak olyan biológiai kötés kidolgozására, amely korlátlan mennyiségben hozzáférhető és ára is elég alacsony ahhoz, hogy tömegesen felhasználható legyen. Korábban is alkalmazták már a vért — mint véralvadékot égési és egyéb sebek helyi kezelésére. Ez a módszer elvileg igen kedvező, minthogy a célszerűen megválasztott anyag immunreakciót nem vált ki. A fibrint, vörösvértest és fehérvérsejt elemeket tartalmazó természetes fedőanyag tehát ideális kötést alkothat (lásd: Frank György: „Az égések újfajta kezelése fibrincoagulatios módszerrel’'. Orvosi Hetilap 1949. 7. 209., valamint Ladányi Józsa: ..A sebbe juttatott vérrel való kezelés hatása a másodlagos sebgyógyulásra, hámosodásra". DOTE évkönyve, 60. 1954M955). A véralvadéknak biológiai kötésként történő alkalmazása az elmúlt három évtized során nem vált általános gyakorlattá. Ennek számos oka van. Akadályozza a felhasználást az alvadék spontán oldódása, a sejtek gyors auto-, illetve hemolizise. valamint az ezt követő festenyezettség és bomláskészség. Alkalmazásakor fennállt a szérum hepatitis veszélye, és a seb mikroklímája a fedés alatt nedves maradt. A rögzítésre alkalmazott géz nem megfelelő vázanyag és az egész sebkezelés technikailag rendkívül nehézkes. A módszert csak manufakturális jelleggel lehet alkalmazni, az előregyártás és a kötés tárolása megoldhatatlan. A jelen találmánnyal olyan homológ biológiai sebfedő anyag kidolgozása a célunk, amely egyszerű és nagyüzemi módon előállítható, korlátlan mennyiségben és olcsón beszerezhető, és biztonságosan tárolható, felhasználása során pedig a seb gyógyulásához optimális körülményeket teremt. A kitűzött feladatot a találmány szerint úgy oldjuk meg, hogy a biológiai sebfedő anyagot emberi vörösvértestek szabad hemoglobintól mentesített strómáit, egyéb szubcelluláris elemeket és kicsapott fehérjéket koncentráltan tartalmazó derivátumból alakítjuk ki. Az anyag lehet por vagy lemez alakú. A lemez alakú sebfedő lapot célszerűen vázszerkezettel látjuk el, amiben a vázanyagot műanyag vagy fibrin térháló alkotja. A találmány szerinti biológiai kötés célszerűen olyan réteges szerkezetű anyag, amelyben az első, az aktív réteg tartalmazza a strómát, a szubcelluláris elemeket és a kicsapott fehérjéket, a második réteg a vázszerkezetet és a harmadik réteg csak rögzítést szolgál. A találmány szerinti megoldásnál vivőanyagként célszerűen poliszacharid gélt alkalmazunk, amely előnyösen gelidium agar (agar-agar) gél lehet. Találmányunk alapja az a felismerés, hogy emberi vér biológiai fedőanyagként csak úgy használható fel optimálisan, ha a kritikus bomlási folyamatokat még felhasználás előtt, a gyártás során lejátszatjuk anélkül, hogy az anyag elveszítené az égési sebek gyógyulását elősegítő hatását. Az így előállított száraz, tetszőleges ideig konzerválható sebfedő lap olyan preformált pörkanyag, amely a sebgyógyulás folyamatát illetően a pörkhöz hasonló biológiai tulajdonságokkal rendelkezik. A találmány szerinti biológiai kötéssel tehát kettős feladatot lehet megoldani. Egyrészt optimális gyógyászati tulajdonságokkal rendelkező biológiai kötést állítunk elő, másrészt a hagyományosan már nem hasznosítható értékes biológiai anyagnak, a konzervált emberi vér elöregedett alakos elemeinek további felhasználását tesszük lehetővé. A véradások során levett vér teljes mennyiségének jelentős részéből 21 nap alatt csökkent értékű, lassan bomló sejtes massza képződik. Ennek elsődleges oka az, hogy a plazma viszonylag egyszerűen megvalósítható liofilizálásos tartósításával szemben például, a vörösvértestek nagy volumenű mélyhűtéses konzerválása még nem megoldott technikai feladat. A levett vér teljes mennyiségének optimális felhasználása tehát nem csupán gazdasági és egészségügyi, hanem morális kérdés is. A találmány szerinti biológiai kötés kiküszöböli az ismert módszerek és készítmények legjelentősebb hátrányait, és mint nem bomlékony, viszonylag száraz környezetet biztosító, ipari méretekben gyártható és időkorlátozás nélkül tárolható szövetbarát termék előnyösen felhasználható. A kötésként alkalmazott anyag kiegészülve az égési seben gyorsan kialakuló fibrinfilmmel — szerkezetét és tulajdonságait tekintve csaknem analóg azzal a pörkkel, amit a szervezet maga is felépít. A szabad hemoglobintól mentesített vörösvértest árnyékokat, kicsapott szubcelluláris fehérjét és abba fogott sejtorganellumokat, ozmotikusán terhelt fehérvérsejteket, valamint a mechanikai szilárdságot biztosító vázanyagot szendvics szerkezetbe foglaló poliszacharid öntvény valójában olyan előregyártott pörk, ami — mint viszonylagosan legkisebb biológiai inger — nemcsak szövetbarát, de szövetregenerációt serkentő élettani környezetként képes a nyíltrendszerű pörkösítő seb5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
