177546. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ketonok előállítására

7 177546 8 A reakciótermék összetételét gázkromatográfiás elem­zéssel határozzuk meg. 2. példa Az 1. példában leírt készüléket a következő összetételű kontakt-tablettákkal töltöttük meg : 5 s% cérium(IV)oxid és 0,5 s% palládium y-alumíniumoxidon (a cérium (IV)­­oxid 95% Ce02-ot tartalmaz, a többi más ritka földfém oxid). Ezen a tölteten át a következő táblázatban felsorolt három különböző hőmérsékleten és 18 atm össznyomású hidrogénatmoszférában katalizátor-literenként és órán­ként 1 liter, 65,8 s% acetonból és 34,2 s% benzaldehidből álló keveréket vezetünk át. A reakciótermékben a követ­kező vegyületeket találjuk : 15 bar s% 18 bar s% 40 bar s"„ 1 -Butén 0,4 0,3 0,1 5 Bután-2-on 49,4 45,2 46,1 n-Pentanal 4,8 5,4 2,4 n-Pentanol — 0,3 0,5 Bután-2-ol — 0,1 0,6 5-Metil-heptán-3-on 0,1 0,1 1,2 10 5-Metil-4-heptén-3-on 0,1 0,1 0,3 Nonán-3-on 40,8 42,6 48,8 4-Nonén-3-on 5,3 4,3 0,1 3-Metil-oktán-2-on — 0,7 — 3-Metil-3-oktén-2-on — 0,4-15 Nonán-3-ol — — 0,2 180° 150° 220 s% s0;, s% Aceton Izopropanol 4-Metilpentán-2-on 4-Metil-3-pentén-2-on Benzaldehid Benzilalkohol 4-Fenilbután-2-on 4-Fenilbután-2-oI 4-Fenil-3-butén-2-on 1.5- Difenilpentán-3-on 1.5- Difenil-l-pentén-3-on 1.5- Difenil-1,4-pentadién-3-on 3. példa Az 1. példában leírt készüléket a következő összetételű katalizátorral töltjük meg : 5 s% prazeodímiumoxid és 0,5 s% palládium y-alumíniumoxid (a prazeodímiumoxid 95 s% Pr,Oj-ot tartalmaz, a többi más ritka földfémoxid). Ezen a tölteten át 180° hőmérsékleten a táblázatban látha­tó össznyomású hidrogénatmoszférában katalizátor-lite­renként és óránként 1 liter, 68 s% bután-2-onból és 32 s% n-pentanalból álló keveréket vezetünk át. A reakciótermék összetétele a következő: 4—11. példák Ezeket a kísérleteket a következő módon végezzük : 31,3 g acetont, 12,5 g n-pentanalt és a következő táblá­zatban megadott katalizátor-alkotórészek azonos mennyi­ségű keverékét tartalmazó 2 g katalizátort 30 atm hidro­génnyomáson 2 óra hosszat 170°-on melegítjük. A reak­­cióterméket gázkromatográfiával elemezzük a benne levő víz figyelembevétele nélkül. Ezek a kísérletek természete­sen nem jelentenek optimális kísérleti körülményeket, és céljuk az, hogy a találmány kereteit vázolják. All. példa olyan összehasonlításra szolgáló példa, amelyben egy, az aldolkondenzáció céljára leírt katalizátort (lásd például a 2 150 992 számú német szövetségi köztársasági nyilvános­­ságrahozatali iratot) palládiummal együtt használunk. A reakciótermék egyes alkotórészeit a táblázatban a kö­vetkezőképpen jelöljük : A n-butén B aceton C n-pentanal D izopropanol E 4-metil-pentán-2-on F 4-metil-3-pentén-2-on G pentanol H oktán-2-on I 3-oktén-2-on J oktanol 20 25 30 35 40 49,2 58,2 45,3 — — 0,5 0,2 — 2,5 0,2 0,1 0,2 1,4 13,2 0,8 0,4 — 2,9 33,2 13,0 36,4 — — 0,5 3,9 10,1 0,4 5,2 3,2 6,9 Pél­da Katalizátor A B C D E F G H I J 4. Pr203* 10% Pd IC 0,6 54,7 2,7 0,7 1,2 0,4 35,1 4,1 — 5. Nd203* ír 0,1 50,1 1,9 0,7 2,1 1,8 37,2 4,0 — 6. Gd203* Pt 0,2 49,6 4,7 1,9 1,7 1,5 28,0 12,5 — 7. Sm203* Ru 0,4 59,9 6,4 0,4 1,7 2,3 29,0 1,7 — 8. Ce02 Rh 3,0 57,7 7,8 0,2 0,4 1,0 4,7 15,8 13,5 — 9. Ho203* 10% Pd/C 0,4 53,8 6,1 0,8 1,2 1,3 28,4 2,6 -10. UA Pt 0,1 59,1 6,7 0,8 1,3 1,2 20,3 8,6 — 11. ZnO 10% Pd/C 0,5 45,5 1,2 0,1 4,1 0,9 10,5 30,9 2,0 -(összehasonlító példa) * Az oxidok 95%-a a megnevezett oxid, a maradék másféle ritka földfémoxid. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom