177517. lajstromszámú szabadalom • Berendezés egyéni hallásvédő eszközök hatákonyságának ellenőrzésére
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 177517 0 Bejelentés napja: 1977. XI. 25. (TE—897) Közzététel napja: 1981. IV. 28. Nemzetközi osztályozás: A 61 B 5/12 ORSZÁGOS r V, TALÁLMÁNYI Megjelent: 1983. 1.31. HIVATAL ■'S*.. Feltalálók: Szabadalmas: Martikány István mérnök-tanár (40%), Katona Tibor oki. mérnök (23”,,). Váró Textilipari Kutató Intézet, Budapest György oki. mérnök (23%), dr. Ribári Ottó egyetemi tanár (4%), Budapest és dr. Hochenburger Emil főorvos (10%) Győr Berendezés egyéni hallásvédő eszközök hatékonyságának ellenőrzésére í A találmány tárgya olyan berendezés, mely lehetővé teszi, hogy üzemi viszonyok között, egyszerűen, gyorsan és megbízhatóan ellenőrizni lehessen, hogy átlagosnál nagyobb zajártalommal járó munkahelyeken a dolgozó által a munka során használt egyéni hallásvédő eszköz alkalmazási módja kielégíti-e az előírt zajvédelmi követelményeket. Az ergonómiai tevékenység egyik igen fontos területe a fokozott zajjal járó munkafolyamatoknál a zajártalom kiküszöbölése vagy optimális mértékre csökkentése. A zajos technológiák sorában mind a zaj mértékét, mind a zajban foglalkoztatottak nagy számát tekintve a textilipar kiemelkedő jelentőségű, ezért a textilipari alkalmazás céljából kifejlesztett berendezést ennek az iparágnak a követelményeiből kiindulva ismertetjük, de a berendezés természetesen bármilyen más környezetben is alkalmas az adott helyen fellépő zajspektrum és zajszint elleni védőintézkedések hatékonyságának ellenőrzésére, A találmányi gondolat ugyanakkor olyan megoldást eredményezett, mely lehetővé teszi, hogy az alapvetően ilyen célra készült berendezés más mérési feladatra is alkalmazható legyen. A zajártalom önmagában mai társadalmunkban szinte mindenkire kihat. A lakóterületet és a természetes környezetet átszelő közutak és zárt közlekedési pályák, a lakóterületekbe beágyazott termelőegységek és akár a nyilvános szórakozóhelyek is az átlaglakóra olyan sokoldalú és intenzív zajkihatással vannak« hogy a hallószervek romlására önaagábanezefc » körülmények is számottevően kihatnak. A termdőhfiyeknél feltépő koncentrált zajhatások esMHjóvMfiaMenzáveMxB fejtik ki káros hatásukat. ?ettü-2 gyárakban pl. a zajnak mind összetétele, mind intenzitása még a korszerű gépi berendezéseknél alkalmazott zajcsökkentő intézkedések ellenére is messze meghaladja az egyéb környezeti zajszintet és ennek nemcsak mennyiségi növekedés, az ártalom pusztán mennyiségi halmozódása a következménye. Bizonyos zajszint felett — meghatározott expozíciós idő után — a belsőfül károsodása következtében maradandó halláscsökkenés lép fel, melyhez gyakran idegrendszeri és egyéb zavarok is társulnak. A zajeredetű halláscsökkenés kezdetben a 4000 Hz körüli hangnál, izolált csökkenéssel, kútképzödéssel kezdődik, mely észrevehető panaszt nem okoz. Később azonban a beszéd-megértéshez fontos, közepes magasságú hangokra is kiteijedve, a beszédmegértés már nehezített, főleg társaságban és zajos környezetben, kivált, ha a nem egyforma fülromlás még az irányhallást is rontja, mely a hallani kívánt hangot a környezeti zajból képes kiemelni. (Ez a helyzet pl. olyan munkahelyen, ahol a dolgozó egyik füle állandóan nagy zajforrás közvetlen hatása alatt áll, míg a másik fülét csak árnyékolva éri a raj.) Természetesen a leghatékonyabb intézkedés a műszaki — és a környezeti - zaj csökkentése lenne. Ennek azonban ma még csak korlátozott a lehetősége, ezért a műszaki intézkedések mellett igen jelentős az egyéni hallásvédő eszközök alkalmazása is. Ezek alkalmazására előírások vannak, melyek betartása azonban éppen az érdekelt dolgozók egy részének értetlensége és felelőtlensége miatt nem kielégítő. Amint a forgógépekkel járó technológiákban igen nehéz érvényt szerezni a munka közbeni jegygyűrű viselés mellőzését és fejkendő alkalmazását előíró rendelke-5 10 15 20 25 30 177517
