177517. lajstromszámú szabadalom • Berendezés egyéni hallásvédő eszközök hatákonyságának ellenőrzésére
3 177517 4 zéseknek, úgy a zajos munkahelyeken is nehéz érvényt szerezni az egyéni hallásvédő eszközök alkalmazásának. Részint egyáltalán nem alkalmazzák, részint pedig tudatosan helytelenül alkalmazzák. Míg azonban az említett forgógépes példánál az előírások mellőzése nyilvánvaló és az ebből eredő balesetnél is nyilvánvaló a mulasztás és a baleset közötti okozati összefüggés, addig ez az egyéni hallásvédő eszközöknél nem ilyen egyértelmű, sőt a jelenlegi feltételek mellett gyakorlatilag alig kimutatható. Műszeres vizsgálattal meg lehet állapítani a hallószervek károsodásának minőségét és mértékét. Adott esetben ki lehet mutatni, hogy a károsodást bemért jellege kifejezetten a károsult munkahelyének környezeti feltételeinél következik be gyakran. Ez azonban még azt sem zárja ki, hogy a fület máshol érnek ilyen típusú zajhatások, mely esetben pl. elképzelhető, hogy a munkahelyen — a munkavédelmi eszközök hatékony alkalmazása folytán — az ilyen típusú zaj viszonylag kis mértékben hatott a károsult fülre, míg a más környezetében fellépő hasonló zajhatás, mely ellen a szabad idejét töltő dolgozó munkavédelmi eszközökkel nem védekezik, teljes erejével hat. Ez azonban a kevésbé gyakori eset. Gyakoribb az, hogy éppen a munkahelyén fellépő zaj okozta az ártalmat, de csak azért okozhatta ilyen mértékben, mert a) a hallásvédő eszköz a dolgozó hibáján kívül nem volt hatékony, mely esetben egyértelműen fennáll a munkáltató felelőssége, b) a hallásvédő eszköz önmagában hatékony, de a dolgozó azt szándékosan nem használta hatékony módon. Mindkét esetben bekövetkezik a hallószerv sérülése, ezért mindkét eset elleni védekezést kell biztosítani, ugyanakkor a b) eset elleni külön védekezés is szükséges, mert a munkahelyi ártalmak esetén járó anyagi jóvátétel is jelentősen terheli a népgazdaságot. A kár, amely ellen védekezni kell, tehát hármas: 1. Mindenekelőtt maximálisan védeni kell az emberek hallószerveinek épségét azért, hogy biztosítsuk az állampolgárok egészségét, saját boldogulásuk alapfeltételét. 2. Meg kell akadályozni a hallásromlást azért is, mert az ilyen megrokkanás csökkenti a munkaképességet és így a népgazdaság termelési kapacitását, továbbá az egyes dolgozót gátolja a számára kedvező vagy kívánt munkakörök közötti választásban. 3. Végül a hatékony hallásvédelem csökkenti a károsultak anyagi kielégítésére vagy támogatására szükséges népgazdasági ráfordítást. Ezt a célt pedig akkor lehet elérni, ha lehetővé tesszük a hallásvédő intézkedések folyamatos ellenőrzését, mégpedig olyan eszköz segítségével, mely munka közben bármikor jelentős komplikáció és időveszteség nélkül alkalmazható. Az audiológia terén jelenleg ismert műszerek a hallószervek frekvenciaspektrum és intenzitás szerinti érzékenységét, munkaképességét ki tudják mutatni, a fent jelzett célra azonban nem alkalmasak. A találmány alapja az a felismerés, hogy ismert elektronikai eszközök alkalmazásával létre kell hozni olyan zajszimulátort, mely az adott munkahely zajviszonyait leképezi, illetve melynél — sokoldalú alkalmazhatóság érdekében — egy általános rendeltetésű zajforrás ezen individuális zajviszonyok szerint állítható be és ennek a zajszimulátornak a kimeneti áramkörét olyan szántnövelő szervvel vagy szervekkel kell csatolni, mely(ek) lehetővé teszi(k), hogy az isnert módon igen gyorsan beállítható küszöbszint beállítása után egy gombnyomással megjelenjen ugyanazon a kimeneten a küszöbzaj k-szorosa, ahol k a vizsgálni kívánt egyéni hallásvédő eszköz csillapítási tényezője. Ebben az esetben ugyanis az üzem közbeni gyors ellenőrzés igen egyszerűvé válik. A zajszimulátoron beállítjuk a munkahelyre jellemző zajspektrumot vagy a legjellemzőbb egyedi frekvenciát és a dolgozó (itt kezdődik az egyéni mérési idő) beállítja a legkisebb még általa hallható szintet (küszöbszínt) az egyéni hallásvédő eszlcöz alkalmazása nélkül. Ezután előírásszerűén behelyezi az egyéni hallásvédő eszközt és megnyomja az említett gombot, mire a fület a küszöbszint k-szorosa éri. Ha ekkor is a küszöbszintnek megfelelő a hallásinger, akkor a) a hallásvédő eszköz hibátlanul működik és b) azt előírásszerűén helyezték el, a dolgozó füle védett. Találmányunk tárgya berendezés egyéni hallásvédő eszközök hatékonyságának ellenőrzésére. A találmány abban van, hogy frekvencia(spektrum)-választó szervvel és hangerőszabályozóval kialakított zajszimulátor aktív áramkörében rögzített mértékű szintugrásra kialakított szintnövelő szerv(ek) van(nak) elrendezve, mely szerv(ek) vezérlő bemenetéire kezelőszervek) van(nak) csatolva és a zajszimulátor kimenete elektroakusztikai átalakítóra csatlakozik. Célszerűen az elektroakusztikai átalakító hangszóró, melynek környezetében fej támasz-távtartó van kialakítva. Egy előnyös kivitel szerint a zajszimulátor kimenetére — leválasztó kapcsolón át — fülhallgató is csatlakozik. A szintnövelő szerv(ek) kezelőszerve — amint azt már említettük — célszerűen nyomógomb. Találmányunkat részletesebben ábrák kapcsán ismertetjük. Az 1. ábra egy példakénti hallásvédelmi mérőműszer előlapját mutatja, a 2. ábra a példakénti kivitel vázlatos kapcsolási elrendezését. Az 1. ábrán látható a különböző szerveknek a műszer előlapján való példakénti elrendezése, nevezetesen a dolgozó által kezelendő kijelző 5 kezelőszerv és az annak hatására kigyulladó kijelző 1 lámpa, a műszer működését jelző ellenőrző 2 lámpa és ellenőrző 3 műszer, a 6 hangszóró a 7 fej támasz-távtartóval és a fejhallgató csatlakozó 14 aljzat a két elektroakusztikai átalakító közötti választásra szolgáló üzemmód 8 kezelőszervvel és a fejhallgató üzemmódban fül választására szolgáló oldalválasztó 4 kezelőszervvel, a zajspektrum 9 kezelőszerv, a hangerőszabályozó 10 kezelőszerv a 11 skálával, a szintugrás 12 kezelőszerv, a magnetofon csatlakozó 15 aljzat és a 16 fejhallgató használaton kívüli tartására szolgáló 13 kengyel. A 2. ábrán látható, hogy a zajszimulátor e példakénti kivitelnél tartalmaz egy kisfrekvenciás tiszta hang 19 generátort, mely 250 Hz és 500 Hz alaphangot szolgáltat, egy beszédfrekvenciás tiszta hang 20 generátort, mely a beszédben különösen gyakori hangok közül a zajspektrumban előforduló 1 kHz, 2 kHz és 4 kHz alaphangokat szolgáltatja, egy 0,5 kHz körüli keskenysávú zaj 21 generátort, egy 1,5 kHz körüli keskenysávú zaj 22 generátort és egy 3 kHz körüli keskenysávú zaj 23 generátort. A 19,20,21, 22, 23 generátorok kimenő jelei a 9 kezelőszerv nyomógombjainak lenyomásával eszközölt választás szerint külön vagy keverten adhatók a bemeneti 18 erősítőre. Az adott munkahely jellegzetes zaja ugyanakkor eredő hangspektrumként hanghordozóra, pl, kazettás magnetofonra is rájátszható, s a magnetofon lejátszó 29 készülék hangkimenete a magnetofon 15 aljzata csatlakoztatható. A 9 kezelőszerv megfelelő nyomógombja révén az a zajspektru® jut a bemeneti 18 erősítőre. A18 erősítő kimenetén jelentkéső maximáfe hangjntenzitást a hangerőszabályozó 10 kezelőszervvel működtetett c$ilapító 28 fokozat a kíváffit. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
