177517. lajstromszámú szabadalom • Berendezés egyéni hallásvédő eszközök hatákonyságának ellenőrzésére

3 177517 4 zéseknek, úgy a zajos munkahelyeken is nehéz érvényt sze­rezni az egyéni hallásvédő eszközök alkalmazásának. Ré­szint egyáltalán nem alkalmazzák, részint pedig tudatosan helytelenül alkalmazzák. Míg azonban az említett forgó­gépes példánál az előírások mellőzése nyilvánvaló és az eb­ből eredő balesetnél is nyilvánvaló a mulasztás és a baleset közötti okozati összefüggés, addig ez az egyéni hallásvédő eszközöknél nem ilyen egyértelmű, sőt a jelenlegi feltételek mellett gyakorlatilag alig kimutatható. Műszeres vizsgá­lattal meg lehet állapítani a hallószervek károsodásának minőségét és mértékét. Adott esetben ki lehet mutatni, hogy a károsodást bemért jellege kifejezetten a károsult munkahelyének környezeti feltételeinél következik be gyakran. Ez azonban még azt sem zárja ki, hogy a fület máshol érnek ilyen típusú zajhatások, mely esetben pl. el­képzelhető, hogy a munkahelyen — a munkavédelmi esz­közök hatékony alkalmazása folytán — az ilyen típusú zaj viszonylag kis mértékben hatott a károsult fülre, míg a más környezetében fellépő hasonló zajhatás, mely ellen a szabad idejét töltő dolgozó munkavédelmi eszközökkel nem védekezik, teljes erejével hat. Ez azonban a kevésbé gyakori eset. Gyakoribb az, hogy éppen a munkahelyén fellépő zaj okozta az ártalmat, de csak azért okozhatta ilyen mértékben, mert a) a hallásvédő eszköz a dolgozó hibáján kívül nem volt hatékony, mely esetben egyértelműen fennáll a munkálta­tó felelőssége, b) a hallásvédő eszköz önmagában hatékony, de a dol­gozó azt szándékosan nem használta hatékony módon. Mindkét esetben bekövetkezik a hallószerv sérülése, ezért mindkét eset elleni védekezést kell biztosítani, ugyan­akkor a b) eset elleni külön védekezés is szükséges, mert a munkahelyi ártalmak esetén járó anyagi jóvátétel is jelen­tősen terheli a népgazdaságot. A kár, amely ellen védekez­ni kell, tehát hármas: 1. Mindenekelőtt maximálisan védeni kell az emberek hallószerveinek épségét azért, hogy biztosítsuk az állam­polgárok egészségét, saját boldogulásuk alapfeltételét. 2. Meg kell akadályozni a hallásromlást azért is, mert az ilyen megrokkanás csökkenti a munkaképességet és így a népgazdaság termelési kapacitását, továbbá az egyes dol­gozót gátolja a számára kedvező vagy kívánt munkakörök közötti választásban. 3. Végül a hatékony hallásvédelem csökkenti a károsul­tak anyagi kielégítésére vagy támogatására szükséges nép­­gazdasági ráfordítást. Ezt a célt pedig akkor lehet elérni, ha lehetővé tesszük a hallásvédő intézkedések folyamatos ellenőrzését, mégpe­dig olyan eszköz segítségével, mely munka közben bármi­kor jelentős komplikáció és időveszteség nélkül alkalmaz­ható. Az audiológia terén jelenleg ismert műszerek a halló­szervek frekvenciaspektrum és intenzitás szerinti érzé­kenységét, munkaképességét ki tudják mutatni, a fent jel­zett célra azonban nem alkalmasak. A találmány alapja az a felismerés, hogy ismert elektro­nikai eszközök alkalmazásával létre kell hozni olyan zaj­szimulátort, mely az adott munkahely zajviszonyait leké­pezi, illetve melynél — sokoldalú alkalmazhatóság érdeké­ben — egy általános rendeltetésű zajforrás ezen individuá­lis zajviszonyok szerint állítható be és ennek a zajszimulá­tornak a kimeneti áramkörét olyan szántnövelő szervvel vagy szervekkel kell csatolni, mely(ek) lehetővé teszi(k), hogy az isnert módon igen gyorsan beállítható küszöb­­szint beállítása után egy gombnyomással megjelenjen ugyanazon a kimeneten a küszöbzaj k-szorosa, ahol k a vizsgálni kívánt egyéni hallásvédő eszköz csillapítási té­nyezője. Ebben az esetben ugyanis az üzem közbeni gyors ellenőrzés igen egyszerűvé válik. A zajszimulátoron beál­lítjuk a munkahelyre jellemző zajspektrumot vagy a legjel­lemzőbb egyedi frekvenciát és a dolgozó (itt kezdődik az egyéni mérési idő) beállítja a legkisebb még általa hallható szintet (küszöbszínt) az egyéni hallásvédő eszlcöz alkalma­zása nélkül. Ezután előírásszerűén behelyezi az egyéni hal­lásvédő eszközt és megnyomja az említett gombot, mire a fület a küszöbszint k-szorosa éri. Ha ekkor is a küszöb­szintnek megfelelő a hallásinger, akkor a) a hallásvédő eszköz hibátlanul működik és b) azt előírásszerűén helyezték el, a dolgozó füle védett. Találmányunk tárgya berendezés egyéni hallásvédő esz­közök hatékonyságának ellenőrzésére. A találmány abban van, hogy frekvencia(spektrum)-vá­­lasztó szervvel és hangerőszabályozóval kialakított zajszi­mulátor aktív áramkörében rögzített mértékű szintugrásra kialakított szintnövelő szerv(ek) van(nak) elrendezve, mely szerv(ek) vezérlő bemenetéire kezelőszervek) van(nak) csatolva és a zajszimulátor kimenete elektroakusztikai át­alakítóra csatlakozik. Célszerűen az elektroakusztikai át­alakító hangszóró, melynek környezetében fej támasz-táv­tartó van kialakítva. Egy előnyös kivitel szerint a zajszi­mulátor kimenetére — leválasztó kapcsolón át — fülhall­gató is csatlakozik. A szintnövelő szerv(ek) kezelőszerve — amint azt már említettük — célszerűen nyomógomb. Találmányunkat részletesebben ábrák kapcsán ismertet­jük. Az 1. ábra egy példakénti hallásvédelmi mérőműszer előlapját mutatja, a 2. ábra a példakénti kivitel vázlatos kapcsolási elrendezését. Az 1. ábrán látható a különböző szerveknek a műszer előlapján való példakénti elrendezé­se, nevezetesen a dolgozó által kezelendő kijelző 5 kezelő­szerv és az annak hatására kigyulladó kijelző 1 lámpa, a műszer működését jelző ellenőrző 2 lámpa és ellenőrző 3 műszer, a 6 hangszóró a 7 fej támasz-távtartóval és a fejhall­gató csatlakozó 14 aljzat a két elektroakusztikai átalakító közötti választásra szolgáló üzemmód 8 kezelőszervvel és a fejhallgató üzemmódban fül választására szolgáló oldal­választó 4 kezelőszervvel, a zajspektrum 9 kezelőszerv, a hangerőszabályozó 10 kezelőszerv a 11 skálával, a szintug­rás 12 kezelőszerv, a magnetofon csatlakozó 15 aljzat és a 16 fejhallgató használaton kívüli tartására szolgáló 13 kengyel. A 2. ábrán látható, hogy a zajszimulátor e példakénti ki­vitelnél tartalmaz egy kisfrekvenciás tiszta hang 19 generá­tort, mely 250 Hz és 500 Hz alaphangot szolgáltat, egy be­szédfrekvenciás tiszta hang 20 generátort, mely a beszéd­ben különösen gyakori hangok közül a zajspektrumban előforduló 1 kHz, 2 kHz és 4 kHz alaphangokat szolgál­tatja, egy 0,5 kHz körüli keskenysávú zaj 21 generátort, egy 1,5 kHz körüli keskenysávú zaj 22 generátort és egy 3 kHz körüli keskenysávú zaj 23 generátort. A 19,20,21, 22, 23 generátorok kimenő jelei a 9 kezelőszerv nyomógomb­jainak lenyomásával eszközölt választás szerint külön vagy keverten adhatók a bemeneti 18 erősítőre. Az adott munkahely jellegzetes zaja ugyanakkor eredő hangspekt­rumként hanghordozóra, pl, kazettás magnetofonra is rá­játszható, s a magnetofon lejátszó 29 készülék hangkime­nete a magnetofon 15 aljzata csatlakoztatható. A 9 keze­lőszerv megfelelő nyomógombja révén az a zajspektru® jut a bemeneti 18 erősítőre. A18 erősítő kimenetén jelent­­késő maximáfe hangjntenzitást a hangerőszabályozó 10 kezelőszervvel működtetett c$ilapító 28 fokozat a kíváffit. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom