177489. lajstromszámú szabadalom • Mozgó berendezés sínekből és talpfákból álló vágány folyamatos kicserélésére ill. felújítására
5 177489 6 résznek az ívek vonalvezetését követő törési helyeit figyelembevéve viszonylag kicsi. A találmány további kiviteli alakjai a legelőször említett kivitelre vonatkoznak, amelynél a tartókeretet munkahelyzetben az egész átépítési tartományt átívelő vízszintes merev híd képezi. Ezeknél a berendezéseknél rendkívül előnyös, ha a két keretrész függőleges és vízszintes irányban ható csuklóelrendezés segítségével van egymással öszszekötve, amelyek a vízszintes csuklótengelyt terhelő hidraulikus hengerdugattyúegység és egy második, a függőleges csuklótengelyt terhelő hidraulikus hengerdugattyúegység segítségével állíthatók és rögzíthetők. Ez az elrendezés lehetővé teszi a két keretrész olyan beállítását, amely a vágánynak mind oldalirányú, mind magasságirányú vonalvezetését követi a mindenkor szükséges, illetve mindenkor megkívánt szögben. Ennek különösen ott van jelentősége, ahol a szakaszok dőlésviszonyai változnak, mert itt a különböző felvevő- és lehelyezőszerkezeteket, valamint a planírozóberendezést a vágány magasságának megfelelően kell vezetni, annak érdekében, hogy megakadályozzuk azt, hogy ezek a berendezések a hullámvölgyekben az ágyazás felületéről túl messzire eltávolodjanak és ezáltal hatékonyságuk csökkenjen, másrészt a hullámcsúcsoknál túl mélyen hatoljanak be a zúzottkőágyba. A csuklóskeret pontos oldalirányú vezetéséhez a találmány további kivitele szerint a két keretrészt egy, előnyösen hidraulikus forgatóhajtás segítségével a vágány vonalvezetésének megfelelően lehet egymáshoz képest beállítani és az állítóhajtás a régi talpfák helyzete szerint vagy helytálló vonatkoztatási rendszer szerint előnyösen önműködően vezérelhető. Ez az elrendezés nemcsak azt teszi lehetővé, hogy az új vágányt az eredeti vágány vonalvezetésének megfelelően fektessük le, hanem azt is, hogy az esetleges korrektúraértékeket bevigyük, ami lehetővé teszi, hogy az új vágányt az alapvágány vonalvezetéséhez illeszkedően alakítsuk ki. Végül a tartókeret csuklóhelyeinek rendkívül egyszerű kialakítása válik lehetővé, amelynél a két keretrész a csuklóskeret felett függőleges távolságban a keretrész közé behelyezhető kiegészítő csuklóval csupán egyetlen, közös, függőleges csuklótengely körül elbillenthető merev egységgé köthető össze. Ennél az elrendezésnél a függőleges irányban ható állító- és rögzítőhajtást elhagyhatjuk, mivel ebben az esetben a keretet a planírozó ekeszerkezet magasságban állítható hajtásával annyira fel lehet emelni, hogy a két keretrész közötti kiegészítő csukló, különösen a tartókeret felső ágának tartományába beilleszthető legyen. A kiegészítő csukló azután a tartókeret saját súlya következtében a két keretrész közé befeszül és ebben a helyzetben rögzítődik. A találmányt részletesebben a rajzok alapján ismertetjük, amelyek a találmány szerinti berendezés példakénti kiviteli alakjait tüntetik fel. Az 1. ábra a találmány szerinti mozgatható berendezés első kiviteli alakjának oldalnézetét ábrázolja. • A 2. ábra az 1. ábra szerinti berendezés vázlatos felülnézete. A 3, ábra a találmány szerinti berendezés másik kiviteli alakjának oldalnézete. A 4. ábra a 3. ábra szerinti berendezés vázlatos felülnézete. A rajzokon mindenkor a vágányhoz kötött szállító- és munkajárműből álló járműköteléknek, azaz az ún. gyorsátépítővonatnák mindenkor csak a sínekből és talpfákból álló vágány folyamatos kicseréléséhez, illetve megújításához alkalmazott 1 főátépítőrészét ábrázoltuk. Az ábrákon azonos alkatrészeket azonos hivatkozási számmal jelöltünk. Mindkét kiviteli alaknál az 1 főátépítőrésznek átmenő 2 tartókerete van, amely két egymással függőlegesen összekötött 3 és 4 keretrészből áll, és amelynek mindkét vége mindenkor kéttengelyű forgózsámolyként kialakított 5. illetve 6 sínjárművön van ágyazva. A 7 munkairányban elülső 5 sínjármű a megújítandó régi 8 sínekből és régi 9 talpfákból álló vágányon mozgatható, míg a hátulsó 6 sínjármű már az új 10 sínekből és új 11 talpfákból képezett felújított vágányszakaszon fut. A 2 tartókeretnek körülbelül a közepén, a 12 csuklóskeret alatti tartományban, egy ugyancsak kéttengelyű forgózsámolyként kialakított harmadik 13 sínjármű van elhelyezve, amely egy, különösen hidraulikus 14 hengerdugattyúegységként kialakított, magasságban állítható hajtással az elülső 3 keretrészen emelhetően és süllyeszthetően van ágyazva. Az 1 főátépítőrésznek a rajzokon látható munkahelyzetében ez a harmadik 13 sínjármü felső véghelyzetében (nyugalmi helyzetben) van. Az átépítés helyétől, illetve e felé menő átállítójáratoknál a harmadik 13 sínjárművet lesüllyesztjük, úgy, hogy egy három 5, 6 és 13 sínjárművön támaszkodó tagokból álló jármű jön létre, amelynek 3 és 4 keretrészei a vágány vonalvezetését követve egymáshoz képest beállnak. Ez az elrendezés a gépnek előnyös tulajdonságokat ad — ami igen szűk vágányívek befutását is lehetővé teszi anélkül, hogy a szomszédos vágány űrszelvényét átlépnénk. Az 1 főátépítőrész több szerkezettel van ellátva a sínek és talpfák folyamatos kicserélésére, valamint a szabaddá tett vágány nélküli 16 ágyazásban a zúzottkő planirozására és adott esetben profilírozására. Az elülső 3 keretrész szembenfekvő oldalain mindenkor egy 17 sínemelő és -feszítő szerkezet van elhelyezve, amely mind magasság-, mind oldalirányban állítható 18 tartóból áll és ezen 19 vezetőgörgők vannak, amelyek a felveendő régi 8 síneket kis súrlódással vezetik. Az öreg 8 sínek felvételére és elválasztásukra az először még a zúzottkőágyban maradó öreg 9 talpfáktól a sínrögzítő eszközöket az 1 főátépítőrész előtt fekvő helyen oldani kell. Az 1. és 2. ábra szerinti kivitelnél a 17 sínemelő- és feszítőszerkezetek egyidejűleg a régi 9 talpfák előfejeínek tartományában az ágyazás kétoldalún előre lehelyezett, adott esetben már végtelenítve összehegesztett új 10 sínek felvételére és súrlódásmentes vezetésére is szolgálnak. A 18 tartók azért egy járulékos harmadik 19 vezetőgörgővel vannak ellátva. A gép hosszirányában nézve a 17 sínemelő- és feszítőszerkezet után az elülső 3 keretrészen egy magasságirányban eltolhatóan elrendezett, kampóalakú 20 felvevószerszám van elhelyezve a régi 9 talpfák megragadására és az ágyazás felülete fölé való felemelésére. A 20 felvevőszerszámok feletti tartományban egy függőleges szállítóként kialakított, régi talpfákat felvevő 21 szerkezet van elhelyezve, amely a 20 felvevőszerszám által az ágyazásból kilazított régi 9 talpfákat a 22 tartóeszközzel megragadja és egyenként az elülső 3 keretrész felső oldalánál elhelyezett vízszintes, a gép hosszirányában nyúló végtelenített 23 szállítószalag szintjére szállítja fel. A 21 felvevőszerkezet által átadott régi 9 talpfákat a végtelenített 23 szállítószalag felső oldalán palettaszerűen, tömören egymás mellett halmozzuk fel. A régi talpfákat felvevő 21 szerkezetet az elülső 3 keretrész alsó oldalán elhelyezett, magasságban állítható planírozó 24 ekeelrendezés követi, amelynek 25 támasztóhajtá-20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
