177489. lajstromszámú szabadalom • Mozgó berendezés sínekből és talpfákból álló vágány folyamatos kicserélésére ill. felújítására

7 177489 8 sa előnyösen hidraulikus hengedrugattyú elrendezésként van kialakítva. A planírozó 24 ekeelrendezés egy, alaprajz­ban körülbelül V alakú, csúcsával a 7 munkairányba mu­tató 26 ekepajzsból és egy lényegében vízszintes, adott esetben profitas 27 támasztólapból áll. A planírozó 24 eke­elrendezéssel az először szabaddá tett egyenetlen ágyazás­felületet síkká tesszük, tömörítjük és adott esetben a kí­vánt profillal látjuk el. A planírozó 24 ekeelrendezéshez adott esetben oldalsó ekepejzsok is tartozhatnak az ágya­zás oldalainak megmunkálására. A planírozó művelet kö­vetkeztében az ágyazás felülete az eredeti szinthez képest lesüllyed. A közvetlenül a planírozó 24 ekeelrendezés mö­gött lévő harmadik 13 sínjárművet ezért menet közbeni helyzetéhez képest csak kissé kell megemelni ahhoz, hogy kerékpárjai az ágyazással semmiképp se érintkezzenek. A 2 tartókeret felső oldalán a 12 csuklóskeret és a 13 sínjármű tartományában egy további vízszintes, a gép hosszirányában futó végtelenített 28 szállító található a le­fektetendő új 11 talpfák számára. Ez a végtelenített 28 szállító egy függőleges szállítóként kialakított, új talpfákat fektető 29 szerkezettel dolgozik együtt, amely a 28 szállító­ról a berajzolt nyíl irányában hozzávezetett új 11 talpfákat felveszi és egyenként a hátulsó 4 keretrészen magasságban állíthatóan elhelyezett kampóalakú 30 lerakószerszámhoz vezeti. Ez a 30 lerakószerszám az új 11 talpfákat a már pla­­nírozott ágyazásfelületre lehelyezi. Az új talpfákat lerakó 29 szerkezet és a tulajdonképpeni 30 lerakószerszám mun­kaüteme, valamint a 28 szállító szállítósebessége a jármű­­kötelék menetsebességéhez képest úgy vannak beállítva, hogy az új 11 talpfákat mindenkor az egymástól kívánt tá­volságban rakja le. A 21 talpfafelvevő, illetve 29 talpfalerakó szerkezetek és a járműkötelékbe besorolt talpfaszállító járművek közötti talpfaszállítás céljaira a járműkötelékben síneken futó 31 portáldarut alkalmazunk. Annak érdekében, hogy ezt a 31 portáldarut a két végtelenített 23 és 28 szállító tartomá­nyába lehessen vinni, az 1 főátépítőrész elülső 3 keretré­szét ugyancsak 32 sínekkel látjuk el a 33 futóművek szá­mára. A 31 portáldarunak magasságban állítható 34 palet­tatartója van a gép hosszirányában vízszintesen nyúló léc­alakú 35 markolószereszközökkel, amelyekkel nagyobb mennyiségű szorosan egymás mellé felhalmozott talpfát tud a két talpfavég felől egyidejűleg megfogni. Az 1. ábrán ábrázolt megoldásnál az új 11 talpfákkal megrakott 31 portáldaru az új talpfákat lehelyezö 29 szerkezet felé tart, hogy annak 28 szállítóját, amelyen már csak egyetlen új 11 talpfa van, időben további új 11 talpfákkal lássa el. A talp­faszállítójármüvekhez vezető visszaúton a 31 portáldaru a 23 szállító fölött megáll, hogy a most üres 34 palettatartót lesüllyessze és a 23 szállítón tároló régi 9 talpfákból álló halmot felvegye és továbbszállítsa. A hátulsó 4 keretrész alsó oldalán az új talpfákat lehe­lyező 29 szerkezet és a hátulsó 6 sínjármü között két, min­denkor egy sínstranghoz tartozó 36 sínszerelő szerkezet van elhelyezve, amelyek egy magasságban és oldalirány­ban állítható 37 tartóból állnak és ezek a régi 8 sínek, vala­mint az új 10 sínek súrlódásmentes vezetése céljából 38 ve­zetőgörgőkkel és magasságban állítható 39 hajtással van­nak ellátva. A 2 tartókeret kétoldalún lévő további 40 gör­gővezetékek a vágány nélküli tartományban magas hely­zetben és feszítőhelyzetben vezetett régi és új sínek súrló­dásmentes hosszanti irányú vezetésére szolgálnak. A hátulsó 4 keretrészen vannak elhelyezve továbbá az 1 főátépítőrész 41 hajtóaggregátjai, például Diesel motoi és erről hajtott hidraulikus nyomáslétesitő, valamint villa­mos áramellátó berendezések. Az 1 főátépítőrész saját haj­tással is ellátható, általában azonban az egész járműköte­léket mozdony mozgatja. Az 1 főátépítőrész két kiviteli alakja lényegében a 12 csuklóskeret kialakításában és menetközben oldalirányú megvezetésében különbözik egymástól. Az 1. és 2. ábrák szerint a 3 és 4 keretrészeket egy mind függőleges, mind vízszintes irányban ható hidraulikus 42 forgató- és rögzí­tőhajtás köti egymással csuklósán össze. Ez a 42 hajtás két 43 hengerdugattyú elrendezésből áll, amelyek a 2 tartóke­ret szembenfekvő oldalain vannak elhelyezve, és minden­kor az elülső és hátulsó 3, 4 keretrésszel csuklósán össze vannak kötve, továbbá egy további vízszintes és a gép hosszirányába nyúló 44 hengerdugattyú egységből, amely a 12 csuklóskeret felett a 3 és 4 keretrész közé csuklósán van beiktatva. A 44 hengerdugattyú elrendezés fölött a két 3,4keretrésznek egymás felé fordított oldalain 45 ágyazó­felületek vannak kialakítva egy behelyezhető 46 kiegészítő csukló felvételére, amely ugyanazon függőleges 47 csukló­tengely körül forgatható, mint a 12 csuklóskeret. Ez az elrendezés a következő munkamódot teszi lehető­vé. Mihelyt az átállítójárat során mindhárom 5, 6, 13 sín­járműre támaszkodó gép az átépítési helyet eléri, a planí­­rozó 24 ekeelrendezést 25 támasztóhajtása segítségével a zúzottkőágyra lesüllyesztjük és így ez egy középső felfek­vést képez a 2 tartókeret számára, amelynek 12 csuklóske­rete eddig a vízszintes 48 csuklótengely körül tökéletesen mozgatható volt. Ezután a harmadik 13 sínjárművet az 1. ábra szerint nyugalmi helyzetébe felemeljük. Ez vagy a 14 hengerdugattyú elrendezéssel, vagy úgy történhet, hogy a 2 tartókeretet magát a 13 sínjárművel együtt a planírozó 24 ekeelrendezés 25 támasztóhajtása segítségével, és ill. vagy a 47 támasztóelrendezés segítségével a középső tartó­állományba emeljük fel. A két 3,4 keretrész eközben a víz­szintes 48 csuklótengely körül egymás felé elfordul mind­addig, amíg 45 felfekvőfelületei egymástól olyan messze el­távolodnak, hogy a kiegészítő 46 csukló behelyezhető. A 2 tartókeret középső tartományát ekkor annyira lesüllyeszt­jük, hogy a kiegészítő 46 csukló a 45 felfekvő felületek kö­zé befeszíthető legyen. A 2 tartókeret ezáltal a teljes átépí­tési tartományt átívelő függőlegesen merev híddá alakul át, amely azonban mozgékonyságát a függőleges 47 csuk­lótengely körül megtartja. A planírozó 24 ekeelrendezést, amely továbbra is kapcsolatban marad a zúzottkőággyal, a munka alatt a planírozott ágyazás alapmagasságának megfelelő magasságba vezetjük. A 2 tartókeret ezáltal já­rulékos megtámasztást kap és rendkívül stabillá válik, kü­lönösen vágányívek befutásakor. Annak érdekében, hogy a két 3 és 4 keretrészt menetközben a vágány vonalvezeté­sének megfelelően lehessen egymáshoz képest beállítani, a két 43 hengerdugattyú elrendezést vagy a régi 9 talpfák helyzete szerint, vagy egy helytálló vonatkoztatási rend­szerhez viszonyítva, előnyösen önműködően, vezéreljük. A munka befejezésekor a gép átállítása természetesen értelemszerűen a műveletek ellentétes értelemben vett egy­más utáni sorrendjében történik, azaz a 2 tartókeretet a középső tartományba emeljük fel, a kiegészítő 46 csuklót kiszereljük és a harmadik 13 sínjármüvet a két vágányra lesüllyesztjük. A 3. és 4. ábrák szerinti kivitelnél a 12 csuklóskeret tar­tományában a 2 tartókereten 49 portálfutómű van elhe­­■fyezve, amely fiz 50 hajtással eméftstő és süllyeszthető. A 49 portálfutóműnek kétoldali hyómí;oszorávat ellátott .59 futógörgőí’fánnak, amelyekké! a'tírfpfák előfejtartomá- ÏÏÿàban á vágány kétoldalún élőre íéhelyezetf új 10 síneken 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom