177479. lajstromszámú szabadalom • Olló, profilanyag hulladékmentes darabolására
3 177479 4 művelet során az ollótartókat egymáshoz szorítjuk, igen jó minőségű vágási paramétereket és igen hosszú vágási élettartamot érünk el. Az egymással ellenirányban mozgatott részek kopása lényegesen csökkenthető. Egy további előny abban van, hogy a szorítószerkezet alkalmazása következtében a gyártási méretszórásnak nem kell túl szigorúnak lennie, ennek ellenére igen kitűnő paraméterű vágások biztosíthatók. Ha az ollótartókat csakis a darabolási művelet alatt szorítjuk egymáshoz, akkor az ollónak az eredeti kiindulási helyzetébe való visszaállításához szükséges löket lényegesen kisebb meghajtóerőt igényel, minek következtében a kopás is csökkenthető. A tok mélyedésébe szoros illesztés nélkül behelyezett ollótartók kicserélése rendkívül egyszerűvé válik, úgyhogy az ollót a korábbi profilanyagtól eltérő, más profilú anyagok darabolására könnyen és gyorsan át lehet állítani. A két ollótartónak egymáshoz való szorítására alkalmazott szorítószerkezetet előnyösen a tolókában helyezzük el (a mozgó ollótartónak az álló ollótartóhoz való szorítására). Ez a szorítószerkezet célszerűen a daraboló nyílásnak, az ollótartónak a tolókában lévő nyílása alatt és fölött elhelyezett préselemekből áll. A préselemek előnyösen hengeres furatokban elhelyezett, pneumatikusan vagy hidraulikusan működtethető présdugattyúk. A préselemek azonban előfeszített rugók is lehetnek. Az olló tokja célszerűen horizontális irányban elhelyezett henger, míg a tolóka a hengerben megvezetett hengeres testként képezhető ki. A hengerben lévő kimélyítés előtt — amely kimélyítésben az álló ollótartó van elhelyezve —, a kimélyítés mindkét oldalán rögzített, a kimélyítést takaró járom van elrendezve, amelyhez az álló ollótartó támaszkodik. Mindkét ollótartónak célszerűen több daraboló nyílása van, amelyek a tolóka mozgásirányában egymás mögött, adott térközökben vannak elrendezve. Ennek az elrendezésnek következtében válik lehetővé, hogy egyidejűleg több darabolást végezzünk. A tolóka meghajtására több lehetőség van. Ilyen pl. egy mechanikus excenter vagypedig egy forgattyús hajtómű. Különösen előnyös, ha az olló olyan hidraulikus hajtószervvel rendelkezik, amelynek legalább egy, a tokkal öszszekötött dugattyúja/henger-aggregátja van. E mellett a dugattyú/henger-aggregát dugattyúrúdja a tolókával működhet együtt. Különösen előnyös az olyan szerkezeti kialakítás, amelynél a tolóka vége mindkét oldalon dugatytyúként van kiképezve és a tok a hengerek végein van kialakítva. Ennél a kialakításnál a dugattyú/henger-aggregát — amely a tolóka mozgatására szolgál — a mozgó ollótartónak az álló ollótartóhoz való szorítására szolgáló szorítószerkezettel együttműködve alakítható ki. Ezt oly módon oldjuk meg, hogy a tolókán olyan összekötőcsatornákat alakítunk ki, amelyek a présdugattyú hengerterét a dugattyúként kialakított tolóka hengerterével összekötik, pontosabban, azon az oldalon kötik össze, ahonnan a munkaütem végbemegy, minek következtében a présdugattyúk a tolóka hidraulikus hajtóművének nyomóütemében részt vesznek, miáltal a legnagyobb szorítóteljesítményt akkor biztosítják, amikor a darabolás folyamán éppen a csúcsteljesítményre van szükség. Ezáltal feleslegessé válik a présdugattyú részére önvezérlő szerkezet alkalmazása. Minthogy a darabolásnál csak igen rövid ideig kell nagy erőt kifejteni, ezért olyan hidraulikus meghajtószerkezetet alkalmazhatunk, amelynek motorhoz csatlakoztatott legalább egy szivattyúja, valamint a darabolásnál fellépő csúcsterhelés leküzdésére szolgáló, energiatárolóként alkalmazott lengőtömege van. Ilyen módon kisebb teljesítményű motort alkalmazhatunk, mint amely a teljesítmény során fellépő csúcsterhelés figyelembevételével szükséges volna, ha a lengőtömeget nem alkalmaznánk. A találmány szerinti, fent ismertetett daraboló olló igen nagy vágóteljesítményű, azonban még azzal a hátránnyal rendelkezik, hogy a profilanyag darabolásakor a pontos mérettartás szempontjából nem ad kielégítő eredményt. A darabolásnál fellépő nagy erőhatások ugyanis a levágott profilanyag deformálódását, ill. keresztmetszetének torzulását okozzák, minek következtében ez a keresztmetszet a darabolás után az eredeti mérettől eltér, ill. az egyik méretirányban túlméretessé válik. Ez a túlméret, valamint a darabolásnál a darabolás peremén létrejövő sorja (azaz a felkunkorodó él) nagyon hátrányos, különösen, ha a darabolt profilanyag pl. a további feldolgozást követően egy automatikus befogótokmányban helyezendő el. Hogy ez megvalósítható legyen, a darabolt fémprofilok méretváltozását meg kell akadályozni. Azt találtuk, hogy darabolt fémprofiloknál lényegtelen vagy csak igen kis keresztmetszet-változást biztosíthatunk, ha a profilanyagot egyik oldalán a mozgó ollótartóval bevágjuk, míg a végleges átvágást a másik oldalán végezzük. Hogy ezt a műveletet elvégezhessük, a tolókának a mozgó ollótartóval együtt egy középső állásból az ellenkező irányban kell kimozdulnia, majd a darabolási műveletek után ebbe a középső kiindulási állásba kell visszatérnie, hogy a profilanyag a kiindulási állásban az olló nyílásaiba bevezethető legyen. A találmány szerint az ollónak egy célszerű, tökéletesített kiviteli alakja úgy van kiképezve, hogy a profilanyag bevágását az egyik mozgási irányban, a profilanyag átvágását a másik elmozdulási irányban egy nyomásközeggel mozgatott tolókával végezzük a kiindulási állásból kiindulva, amikor is a profilanyagot az azonos tengelyirányban lévő ollótartó nyílások közé helyezzük a tok két átellenes oldalán, ahol mozgathatóan elrendezett és rugalmas közeggel az egyik véghelyzetbe nyomott helyezőütközőkkel tartjuk meg, majd a tolókát mindegyik darabolási művelet után a rugalmas eszköz útján a kiindulási állásba vezetjük vissza. A találmány egy célszerű kiviteli alakja szerint mindegyik helyezőütköző a tolóka végével szemben homlokoldalával felfekvő dugattyúrúdból és egy, a dugattyúrúddal összekötött és egy hengerben megvezetett dugattyúból áll. Ez utóbbi dugattyú a véghelyzetében a tolóka felé néző henger végéhez fekszik fel, és ezáltal a tolókát a kiindulási állásába helyezi. Egy előnyös kiviteli változat szerint a dugattyút olyan nyomásközeg működteti, amely egy gáztároló nyomása alatt áll. Ilyen módon a nyomásközeg és a gáztároló rugalmas közeget alkotnak, amely a tolókát minden darabolási művelet után a kiindulási állásába vezeti vissza. A darabolásnál ugyanis a tolóka és a helyezőütköző dugattyújának mozgása következtében a gáztárolóban nyomása jön létre, amely a darabolás után a dugattyút a kiindulási állásába állítja. A helyezőütköző dugattyújára ható rugalmas közeg adott esetben a dugattyúra ható nyomórugó is lehet. A találmány példakénti kiviteli alakját részletesebben rajz alapján ismertetjük. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti olló keresztmetszetét szemlélteti, a 2. ábra I-I vonala mentén vett metszete alapján, a 2. ábra a találmány szerinti ollót szemlélteti vázlatosan, felülnézetben és részben az 1. ábra Il-I i vonala mentén vett metszet alapján, a • 5 10 15 20 25 30 15 40 45 50 55 60 65 1
