177448. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés kettőshéjazatú sátorépítmények, különösen sportlétesítmények, pl. fedett uszodák szellőztetésére és légfűtésére
3 177448 4 a sátorfedés alkalmazásával elért beruházási költségmegtakarít ást, vagyis a létesítmény ilyen megoldása hosszú távon gazdaságtalannak minősül. További hátrányt jelent, hogy a sátor belső felületének hőmérséklete télen nagyon alacsony, ami egyrészt hőérzeti szempontból kedvezőtlen, másrészt elkerülhetetlenül vízgőzkondenzáció következik be. Nyáron viszont a magas felületi hőmérséklet a belső térben a fülledtség érzetét kelti. Bár a kettős héjazat a transzmissziós hőveszteséget, és ezzel az éves hőfelhasználást csökkenti, a részletezett problémákat alapvetően nem oldja meg. Mindezen hátrányos tényezők ellenére az alacsony beruházási költségek vonzóvá teszik az építtetők számára a sátorfedésű sportlétesítményeket, ezért ezekből egyre több épül. A találmány feladata, hogy kettős héjazató sátorépítményekben olyan szellőzési-légfűtési megoldást szolgáltasson, amely - az építmény egyszerűségének és alacsony beruházási költségének megtartása mellett — olyan mérvű fűtőenergia megtakarítást tesz lehetővé, hogy az üzemeltetési költség jelentősen megközelíti a hagyományos építésű és hőszigetelésű, hasonló rendeltetésű, de magas beruházási költségigényű létesítmények üzemeltetési költségét. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy ha a légfutésű sátorépítménybe vezetett és előzőleg felmelegített friss levegőt szellőzéskor nem bocsátjuk közvetlenül a szabadba (amint ezt a jelenleg ismert hasonló célú létesítményeknél teszik), hanem a két héjazat közötti téren át szívjuk el a belső térből, és úgy vezetjük a szabadba, az elhasznált levegő entalpiáját (vagyis állandó nyomáson a tömegegységre vonatkoztatott összes hőtartalmát) részben hasznosíthatjuk, s így a transzmissziós hőveszteséget, illetve az éves hőfelhasználást nagymértékben csökkenthetjük. E felismerés alapján a kitűzött feladatot a találmány értelmében olyan eljárás segítségével oldottuk meg, amelynél a kettős héjazattál lefedett térből használt levegőt távolítunk el, és oda — adott esetben hasznát levegővel kevert — friss levegőt juttatunk, amelyet a bejuttatás előtt— szükség szerint — melegítünk, és amelynek az a lényege, hogy a héjazatok közötti téren a lefedett tér belsejéből elszívott használt levegőt áramoltatunk keresztül. Célszerű, ha a héjazatok közötti térbe a sátorépítmény legmagasabb helye környezetében szívunk be hasznát levegőt, és azt e térből a sátorépítmény alsó része tartományában távolítjuk el onnan. Egy további találmányi ismérv szerint annyi elszívott, használt levegőt áramoltatunk át a héjazatok közötti téren, amennyi — adott esetben használt levegővel kevert — friss levegőt juttatunk a lefedett térbe. Az eljárás egy előnyös foganatosítási módja értelmében a félhenger- vagy hasonló alakú sátorépítmény esetén a - legmagasabban húzódó alkotónak megfelelő — gerincvonal közelében, a függőleges középsíktól kétoldalt kialakított nyílás-sorokon át szívjuk el a lefedett térből a levegőt, és a héjazatok talprészei tartományában távolítjuk el a héjazatok közötti térből. Célszerűen a használt levegő elszívását és a friss - adott esetben használt levegővel kevert - levegő befúvatását a külső hőmérséklet függvényében végezzük. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy a találmány nem korlátozódik félhenger alakú vagy hasonló építményekre, hanem pl. félgömb alakú, három-, négy- vagy sokszögkeresztmetszetű, vagyis bármilyen alakú építménynél alkalmazható. A kettős héjú létesítmény szerkezeti kialakítása is tetszőleges lehet, a találmány pl. mind tartóívekre feszített, mind túlnyomásos sátorépítmények esetében is jó eredménnyel használható. Az eljárás foganatosítására szolgáló berendezésnek a friss levegőnek a lefedett térbe táplálására és a hasznát levegőnek onnan eltávolítására, valamint a betáplált friss levegő melegítésére szolgáó szerkezetei vannak, és az a lényege, hogy a héjazatok közötti tér alsó végével — célszerűen nyílás-soron át — gyűjtőcsatornához csatlakozik, s a belső héj felső részén nyílás-sor vagy hasonló van kialakítva, s a gyűjtőcsatornából — célszerűen a szabadba torkolló — légcsatorna vagy hasonló van kivezetve, amelybe elszívószerkezet, előnyösen elszívó-ventillátor van beiktatva, és hogy a berendezésnek elosztócsatornája van, amely — célszerűen nyílás-soron át — a lefedett térrel áll kapcsolatban, s az elosztócsatornába légcsatorna vagy hasonló torkollik, amely a külső légtérrel áll összeköttetésben, és befúvatószerkezetet — célszerűen befúvatóventillátort —, valamint fűtőszerkezetet- — célszerűen légfütő kalorifert — tartalmaz, amely utóbbi a befúvatószerkezet és a légcsatomának az elosztócsatomába torkollása között helyezkedik el. A berendezés egy előnyös kiviteli alakjánál a gyűjtőcsatornából kivezetett légcsatornába és az elosztócsatornába torkolló légcsatornába zsaluk vagy hasonló zárószervek vannak beépítve. Egy további táámányi ismérv szerint a zsaluk vagy hasonló zárószervek — az átáramlási keresztmetszetek zárása-nyitása vonatkozásában — ellentétes értelmű működési kapcsolatban állnak egymással, és az egyik, célszerűen a gyűjtőcsatornából kitorkoüó levegőcsatornába iktatott zsalu vagy hasonló zárószerv működése a külső légtérben elhelyezett hőmérsékletérzékelőről van vezérelve. A zsaluk egymással, és az egyik zsalu a külső légtérben elhelyezett hőmérsékletérzékelővel elektromos vezeték útján van összekötve. Végül célszerű, ha a légfütő kalorifer vagy más melegítő-szerkezethez motoros szelep van csatlakoztatva, amelynek motorja a lefedett térben elhelyezett hőmérsékletérzékelőről van vezérelve, mimellett a motor az érzékelővel célszerűen elektromos vezeték útján van összekötve. A talämänyhoz fűződő előnyös hatások a következők: A találmány a fedett térből elszívott és a szabadba vezetett levegő entalpiáját részben hasznosítja, s ezáltal — rendkívül egyszerű eszközökkel - csökkenti a transzmissziós hőveszteséget, illetve az éves hőfelhasználást. A légvezetés iránya a héjazatok közötti rétegben olyan, hogy a sátortető teljes felülete mentén végigáranüik a levegő. A héjazatok közötti térbe helyiség-hőmérsékletű és -entalpiájú levegő lép be, ott áramlása közben lehűl, és a leadott hőáram a külső héjazat transzmissziós hőáramának egy részét fedezi. Ezáltal elér5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
