177441. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 3,7-diszubsztituált-3-cefém-4-karbonsav-származékok szín-izomerjeinek előállítására

19 177441 20 és általában hűtéstől az oldószer forráspontjáig terjedő hőmérsékleten dolgozhatunk. B) (IX) -> (X) — 1. (il) reakció és (XXXI) -+ (XXXIII) - 6. (ii) reakció A (X) és (XXIII) általános képietű vegyületeket a (IX) illetve (XXXII) általános képletek vegyüle­­tek oxidációjával állíthatjuk elő. Az oxidációt az un. aktív metüén-csoportnak karbonil-csoporttá történő átalakítására ismert módszerekkel végezhetjük el. Az oxidációt ön­magukban ismert módszerekkel pl. szokásos oxi­dálószerek (pl. szeléndioxid, káliumpermanganát stb.) segítségével végezhetjük el. Az oxidációt álta­lában iners oldószerben (pl. víz, dioxán, piridin, tetrahidrofurán stb.) végezhetjük el. A reakcióhőmérséklet nem döntő jelentőségű tényező és előnyösen melegítés közben dolgozha­tunk. C) (XI) (XII) - 1. (üi) reakció A (XII) általános képietű vegyületek előállítása oly módon történik, hogy egy (XI) általános kép­ietű vegyületből az aril-(kis szénatomszámú)-alkü­­-csoportot eltávolítjuk. Az aril-(kis szénatomszámú)-alkil-csoportot bármely e célra alkalmas ismert módszerrel eltá­volíthatjuk (pl. hidrolízis, redukció stb.) A reakció elvégzésére egyik legelőnyösebb módszer a savas hidrolízis. Savként pl. szervetlen savakat (pl. sósav, hidrogénbromid stb.), vagy szer­ves savakat (pl. hangyasav, ecetsav, trifluorecetsav stb.) vagy ezek elegyét alkalmazhatjuk. A reakciót oldószeres közegben (pl. víz, szerves oldószerek vagy oldószer-elegyek) végezhetjük el. A reakció­hőmérséklet nem döntő jelentőségű tényező és előnyösen melegítés közben dolgozhatunk. D) (XIII) + (XIV) -> (Illa)- 1. (ii) reakció (XXXIII) + (XIV) -*■ (XXXV)- 6. (ii) reakció (XXXIV) 4- (XIV) ■+ (IIIf)- 6. (ii) reakció A (IIIa), (XXXV) és (IIIf) általános képietű vegyületeket oly módon állíthatjuk elő, hogy vala­mely (XIII), (XXXII) illetve (XXXV) általános képietű vegyületet valamely (XV) áltálános kép­ietű vegyülettel vagy sójával reagáltatunk. A (XV) általános képietű vegyületek sóiként szervetlen savakkal képezett sókat (pl. hidroklori­­dok, hidrobromidok, szulfátok) vagy szerves savak­kal képezett sókat (pl. acetátok, p-toluolszulfoná­­tok stb.) alkalmazhatunk. A reakciót oldószerben (pl. víz, alkoholok pl. metanol, etanol stb. vagy ezek elegye vagy bármely iners oldószer) végezhetjük el. Amennyiben a (XV) általános képietű vegyületet sója alakjában alkalmazzuk, a reakciót előnyösen valamely bázis jelenlétében végezhetjük el. E célra szervetlen bázisokat pl. alkálifémeket (pl. nátrium, kálium stb.), alkáliföldfémeket (pl. magnézium, kal­cium stb.), vagy e fémek hidroxidjait, karbonátjait vagy hidrogénkarbonátjait, vagy szerves bázisokat, pl. alkálifémalkoholátokat (pl. nátriummetilát, nátriumetilát), trialkilaminokat (pl. trimetilamin, trietilamin stb.), N,N-dialkil-aminokat (pl. N,N-di­­metil-anilin stb.), N,N-dialkil-benzilaminokat (pl. N,N-diemtil-benzilamin), piridint stb. alkalmazha­tunk. A reakcióhőmérséklet nem döntő jelentőségű tényező és általában hűtés közben, szobahőmérsék­leten vagy melegítés közben dolgozhatunk. A fenti reakcióban az alkalmazott reakciókörül­ményektől függően a (HIa), (XXXV) és (IIIf) általános képietű vegyületek szín- és anti-izomeqei­­nek keverékét nyerhetjük. Az izomer-keveréket szo­kásos módszerekkel választhatjuk szét az egyes izomerekre. így pl. oly módon járhatunk el, hogy az izomer-elegyet előbb észterezzük, majd a kapott észter-keveréket szétválasztjuk (pl. kromatografálás­­sal). A különválasztott észter-izomereket önmagá­ban ismert módon hidrolízissel a megfelelő szín­illetve anti-karbonsawá alakíthatjuk. A (IIIa), (XXXV) illetve (IIIf) általános képietű vegyületek szío-izomeijeit a reakció semleges körüli közegben történő elvégzése esetén kapjuk szelek­tíven jó kitermeléssel. E) (XV) -> (XVI) - 2. (i) reakció (XXXV) -*• (XXXVI) - 6. (ü) reakció A (XVI) és (XXXVI) általános képietű vegyüle­teket oly módon állíthatjuk elő, hogy valamely (XV) illetve (XXXV) általános képietű vegyületet hidroxilaminnal vagy sójával reagáltatunk. Hidroxil­­amin-sóként a (XV) általános képietű vegyületek kapcsán felsorolt sókat alkalmazhatjuk. A reakció-körülmények a D) reakcióval kap­csolatban a (XII) + (XV)(IIIa), (XXXII) + + (XV) -> (XXXV) és (XXXV) + (XV) ^(lllf) áralakításoknál megadottakkal azonosak. F) (XVII) -> (XVIII) -2. (ü) reakció (XXV) -> (XXV) ~ 4. (ii) reakció (XXVI) -> (XXVII) - 5. reakció (XXXVII) ->• (XXXVIII) - 6. (ni) reakció A (XVIII), (XXV), (XXVII) és (XXXVIII) álta­lános képietű vegyületeket a (XVII), (XXV), (XXVI) illetve (XXXVII) általános képietű vegyüle­tek alkilezésével állítjuk elő. Alkilezőszerként di-(kis szénatomszámú)-alkil­­szulfátokat (pl. dimetilszulfát, dietilszulfát), diazo­­-(kis szénatomszámú)-alkánokat (pl. diazometán, di­­azoetán stb.), kis szénatomszámú alkilhalogenideket (pl. metüjodid, etiljodid, stb.), kis szénatomszámú alkilszulfonátokat (pl. metil-p-toluolszulfonát) al­kalmazhatunk. A di-(kis szénatomszámú)-alkilszulfátokkal, kis szénatomszámú alkilhalogenidekkel vagy kis szén­atomszámú alkilszulfonátokkal történő alkflezést ol­dószeres közegben (pl. víz, aceton, etanol, éter, dimetilformamid vagy a reakciót károsan nem be­folyásoló más oldószerek) végezhetjük el. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom