177441. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 3,7-diszubsztituált-3-cefém-4-karbonsav-származékok szín-izomerjeinek előállítására
21 177441 22 A reakciót előnyösen bázis (pl. a fentiekben említett szervetlen vagy szerves bázisok) jelenlétében végezhetjük el. A reakcióhőmérséklet nem döntő jelentőségű tényező és általában hűtéstől az oldószer forráspontjáig terjedő hőmérsékleten dolgozhatunk. A diazoalkános reakciót általában éteres, tetrahidrofurános stb. közegben végezzük el. G) XVIII) ^ (IIIb) -2. (ii) reakció (XXXVIII) -» (Híg) - 6. (üi) reakció A (IHb) és (HL) általános képletű vegyületeket a (XVIII) illetve (XXXVIII) általános képletű vegyületek hidrolízisével állíthatjuk elő. A hidrolízist bázis vagy sav segítségével végezhetjük el előnyösen. Bázisként szervetlen bázisokat pl. alkálifémeket (pl. nátrium, kálium stb), alkáliföldfémeket (pl. magnézium, kalcium stb.) e fémek hidroxidjait, karbonátjait vagy hidrogénkarbonátjait vagy szerves bázisokat pl. trialkilaminokat (pl. trimetilamin, trietilamin stb.), pikolint, 1,5-diazabiciklo[4,3,0]-non-5-ént, 1,4-diazabiciklo[2,2,2]-oktánt, l,5-diazabiciklo[5,4,0]-undec-5-ént stb. alkalmazhatunk. Savként szerves savakat (pl. hangyasav, ecetsav, propionsav, trifluorecetsav stb.) vagy szervetlen savakat (pl. sósav, hidrogénbromid, kénsav stb.) alkalmazhatunk. A reakciót általában oldószeres közegben végezhetjük el. Reakcióközegként pl. vizet, alkoholokat (pl. metanol, etanol, stb.), ezek elegyét vagy bármely iners oldószert alkalmazhatunk. A hidrolizálószerként felhasznált folyékony bázisok és savak az oldószer szerepét is betölthetik. A reakcióhőmérséklet nem döntő jelentőségű tényező és általában hűtés közben, szobahőmérsékleten vagy melegítés közben dolgozhatunk. H) (XIX) -> (IIIC) -3. reakció A (IIIC) általános képletű vegyületeket a (XIX) általános képletű vegyületek aeilezésével állíthatjuk elő. Az adlezőszerek és reakciókörülmények a c) eljárás-változatánál megadottakkal azonosak. I) (XX)-» (XXI) - 4. (i) reakció A (XXI) általános képletű vegyületeket a (XX) általános képletű vegyületek nitrozálásával állíthatjuk elő. Nitrozálószerként az aktív metilén-csoportnak C-nitrozo-vegyületekké történő átalakítására ismert szokásos ágenseket alkalmazhatunk pl. salétromossavat, alkálifémnitriteket (pl. nátriumnitrit stb.), kis szénatomszámú alkilnitriteket (pl. izopentil nitrit, tercier butilnitrit stb.). Amennyiben nitrozálószerként valamely salétromsavas sót alkalmazunk, a reakciót általában sav pl. szervetlen savak vagy szerves savak (pl. sósav, ecetsav stb.) jelenlétében végezhetjük el. Salétromossavészterek felhasználása esetén a reakciót előnyösen bázis (pl. alkálifémalkoholátok) jelenlétében végezhetjük el. A reakciót általában oldószerben (pl. víz, ecetsav, benzol, alkoholok mint pl. etanol, metanol stb., vagy bármely iners oldószer) jelenlétében végezhetjük el. 5 A reakcióhőmérséklet nem döntő jelentőségű tényező és előnyösen hűtés közben vagy szobahőmérsékleten dolgozhatunk. J) (XXI) + (XXII) -> (XXIII) 10 — 4. (i) reakció (XXVIII) + (XXII) -» (XXIX) — 5. reakció A (XXIII) és (XXIX) általános képletű vegyüle- 15 teket oly módon állíthatjuk elő, hogy egy (XXI) illetve (XXVIII) általános képletű vegyületet egy (XXII) általános képletű vegyülettel reagáltatunk. A reakciót általában valamely oldószer (pl. víz, alkoholok mint pl. metanol, etanol stb. benzol, 20 dimetilacetamid, dimetilformamid, tetrahidrofurán, ezek elegye vagy bármely iners oldószer) jelenlétében végezhetjük el. a reakcióhőmérséklet nem döntő jelentőségű tényező és általában szobahőmérséklet és az oldó- 25 szer forráspontja közötti hőmérsékleten dolgozhatunk. Ahhoz, hogy a (XXIII) és (XXIX) általános képletű vegyületeket szelektíven jó kitermeléssel kapjuk az szükséges, hogy a (XXI) illetve (XXVIII) 30 általános képletű kiindulási anyag szín-izomeqét alkalmazzuk és a reakciót semleges körüli közegben valamely fentiekben említett bázis jelenlétében hajtsuk végre. E célra gyenge bázisokat használhatunk fel, mint pl. alkálifémacetátokat (pl. nátrium- 35 acetát, káliumacetát stb), alkálifémhidrogénkarbonátokat (pl. nátriumhidrogénkarbonát, káliumhidrogénkarbonát stb.), vagy alkálifémkarbonátokat (pl. nátriumkarbonát, káliumkarbonát stb.) 40 K) (XXIII) -> (XXIIIa) - 4. (i) reakció (XXV) -» (IIId) - 4.(ii) reakció (XXIX) -*> (IIIe) - 5. reakció (XXXIII) -» (XXXIV) - 6.(ii) reakció (XXXV) -» (Illf) - 6.(ii) reakció 45 A (XXIIIa), (Hid), (III,), (XXXIV) és (IIIf) általános képletű vegyületeket oly módon állíthatjuk elő, hogy valamely (XXIII), (XXV), (XXIX), (XXXIII) illetve (XXXV) általános képletű vegyület 50 karboxil-csoportján levő védő-csoportot eltávolítjuk. A reakciót a védett karboxil-csoportnak szabad karboxil-csoporttá történő átalakítására ismert módszerekkel végezhetjük el (pl. hidrolízis stb.) Az észter-védőcsoportokat hidrolízissel hasíthatjuk el. 55 A hidrolízist a G-reakciónál a (XVIII) -» (IIIj,) és (XXXVIII)-»(Illg) átalakításoknál leírt módon végezhetjük el. L) (XXVII)-KXXVM) - 5. reakció 60 A (XXVIII) általános képletű vegyületeket a (XXVII) általános képletű vegyületek halogénezésével állíthatjuk elő. E célra az ún. aktív metiíén-csoportok halogé- 65 nézésére használatos halogénezőszereket alkalmaz11
