177407. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aminoplasztot és töltőanyagot tartalmazó formatestek előállítására fröccsöntéssel
3 177407 4 ményhez pigmentet adnak és a keveréket addig őrlik, amíg a pigment teljesen homogénen el nem oszlik a pigmentálandó anyagban. Ez az őrlési művelet rendszerint 48 órát igényel. Az őrlés során a pigmentált terméket finom, kis térfogatsűrűségű por formájában kapják. Ez a por csak igen nehezen formázható, így présporként közvetlenül nem használható fel. A térfogatsűrűség pövelése céljából a kapott finom port granulálják. Ebben az utóbbi műveletben állítják elő a préselésre már alkalmas port, amely megfelelő folyóképességgel rendelkezik, és ugyanakkor jó minőségű, sima felületű termékké formázható. A présporok előállításának fent ismertetett módszere lassú, hosszadalmas, munkaigényes, és ennek megfelelően igen költséges. További hátrányt jelent, hogy különleges szakértelemre van szükség ahhoz, hogy az ismert eljárássá olyan présporokat áakítsanak ki, amelyekből megfelelő minőségű végtermék készíthető. A táálmány szerint ezt a hosszadámas, munkaigényes és különleges szakértelmet igénylő keverési eljárást kívánjuk kiküszöbölni. Felismertük, hogy a fröccsöntő gépek felhasználhatók arra, hogy homogénen bekeverjék a töltőanyagot a hőre keményedő aminoplaszt gyanta-anyagba. Ily módon közvetlenül lehet kikeményített formatesteket előállítani anélkül, hogy a töltőanyagot előzetesen homogénen diszpergálnánk a gyantában vagy speciális kiáakítású keverőgépeket hasznánánk. A hagyományos eljárásokban felhasznált homogén diszperziókban a töltőanyag (vagy erősítő anyag) részecskéi a gyantává bensőséges keveréket ákotnak, vagyis a gyantává impregnáva vannak. A táálmány szerinti eljárásban kiindulási anyagként felhasznát nem-homogén keverékekben ezzel szemben a töltőanyag legfeljebb csekély mértékben van bevonva, illetve impregnáva a gyantává. A gyantává történő bensőséges homogenizáás csak a fröccsöntő vagy extrudáló gépben zajlik le. A táámány szerinti eljárássá kiküszöböljük a költséges és hosszadámas keverési folyamatot. Meglepő módon azt tapasztátuk, hogy a töltőanyag impregnáásához és a homogén diszpergááshoz nincs szükség vizes oldat ákámazására. Ehelyett a táámány szerinti eljárásban részben kondenzát aminoplaszt gyanta-anyagot, vagyis aminoplaszt oligomert (más szóvá: gyanta-oligomert) adagolunk a töltőanyagokhoz. Miként ismert, a gyantaképződési reakció első szakaszában metilol hidak áakulnak ki. A további reakció eredményeként áakul ki a részben kondenzát gyanta, a gyanta-oligomer, amely két vagy több, de mindenképpen kisszámú karbamid egységet tartámaz. Ezek az anyagok szilárd hámazállapotúak. Ha a kondenzáás tovább folyik, a gyanta-oligomer ragadós, nyúlós anyaggá áaká. A táámány szerinti eljárásban kiindulási anyagként szilárd hámazálapotú (tehát a ragadós, nyúlós anyagot eredményező továbbkondenzáódást megelőző álapotban levő) gyanta-oligomert hasznáunk fel. A gyanta-oligomer a további kondenzálódás folyamán nem megy át olyan folyékony fázison, amit a korábbiakban lényegesnek tartottak a töltőanyag impregnáása és diszpergáása szempontjából. Ismert, hogy más gyantarendszereknél — például fendgyantákná — a préspor kiindulási anyaga (pl. a novolak) hőre lágyuló anyag lévén a melegítés és préselés során folyékony álapotba kerül, ami áapvetően szükséges ahhoz, hogy a gyantarendszer fröccsöntéssel formázható legyen. A táámány szerinti eljárásban felhasznált aminoplaszt oligomer nem megy át a termoplasztikus, folyékony fázison a további kondenzáás folyamán, így teljesen váratlan és meglepő az a körülmény, hogy a töltőanyag és a pigment impregnáódik a gyantává és egyenletesen diszpergálódik a gyantában. A táámány tárgya tehát új eljárás aminoplasztot és töltőanyagot tartámazó formatestek előálításáa fröccsöntéssel. A táámány szerinti eljáás során szilárd hámazállapotú aminoplaszt oligomert 10-70 súly% ismert töltőanyagot és adott esetben pigmentet külön-külön vagy nem-homogén keverék formájában fröccsöntő gép garatjába tápláják be, a betáplált keveréket a fröccsöntő gépen váó átháadás közben 50—110°C-os hőmérséklet mellett az ömlesztőkamrában 20—125 másodpercig kondenzáljuk, az így kapott homogén keveréket 140—170°C-os szerszámba fröccsöntjük, és ott for-, mára kikeményítjük. A gyanta-oligomert foimádehid és egy amino-s-triazin (melamin) vagy karbamid kondenzációjává állítjuk elő. A gyanta-oligomer például dimetilol-karbamid, dimetilol-melamin vagy egy melamin-formádehid gyanta, a felsorolt anyagok származéka (például ákilezett hexametilol-melamin) vagy a felsorolt anyagok egymássá, illetve egy másik hőre keményedő anyaggá képezett keveréke vagy keverék-kondenzátuma (például egy szilárd melamin és egy telítetlen poliészter keverék-kondenzátuma) lehet. A gyanta-oligomer előnyösen karbamid-formádehid vagy melamin-formádehid gyanta oligomer lehet, amelyet adott esetben más hőre keményedő anyaggá (például ákid-, diallil-ftáátvagy epoxi-gyantává) képezett keverék vagy keverék-kondenzátum formájában is felhasználhatunk. A gyanta-oligomerben bármilyen ismert, szemcsés vagy por áakú adáékanyagot (például katáizátort, csúsztatószert, stabilizálószert vagy lágyítót) diszpergálhatunk. A gyanta-oligomert a táámány szerinti eljárásban szilárd hámazálapotú anyagként hasznájuk fel, tehát a gyanta-oligomerhez sem vizet, sem más oldószert nem adhatunk olyan menynyiségben, hogy az oldódást idézzen elő. Ha a formatestek előálításához folyékony adáékanyagokat, például folyékony lágyítót (így mono-krezil-glicenn-étert stb.) kívánunk felhasznáni, ezt csak olyan mennyiségben keverhetjük a gyanta-oligomerhez, hogy a kapott keverék ne legyen folyékony, sőt — előnyösen — még láthatóan nedves se legyen. Ennek megfelelően az adáékanyagot tartámazó keverék a gyanta-oligomer súlyára vonatkoztatva előnyösen legfeljebb kb. 10 súly% vizet vagy más folyékony anyagot tartalmazhat. A kiindulási nem-homogén keverékben levő illékony folyadékot előnyösen elvezetjük az ömlesztőkamrából a keverés 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
