177357. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés a pneumatikus adagoló-elosztószerkezettel rendezkező gépek, így vetőgépek betáplálásának szabályozására
3 177357 4 es nincs már nyomásesés ezen a szinten a szállító vezetékben. Ezen túlmenően látható, hogy a könnyű fajsúlyú szemek adagolásához minden egyes segédtartályt nagy térfogattal kell kialakítani, ha jól szabályozott adagolást kívánnak elérni, ami 5 viszont tovább növeli a berendezés előállítási költségeit és méreteit. A jelen találmány célja az ismertetett hátrányok kiküszöbölése. Elsődleges célja a segédtartályok főtartályból történő adagolásának automatikus sza- 10 bályozása, mely szabályozás a segédtartályok töltöttségi állapotától függően történik. Ugyancsak a találmány körébe tartozik a pontos adagolás biztosítása mind „könnyű”, mind pedig „nehéz” fajsúlyú magok esetében. 15 A találmány körébe tartozik a szemes termékek továbbításának szabályozására szolgáló eljárás is egy főtartályból legalább egy segédtartály felé történő továbbítás útján. Az anyag továbbítását egy légmentesen zárt csővezetékben, annak emelkedő 20 részén keresztül a segédtartály feltöltöttségi állapotától függő, változó teljesítményű gázáram segítségével végezzük. Az eljárást az jellemzi, hogy a csővezeték egy pontján nyomáscsökkenést hozunk létre, amely a segédtartály feltöltöttségi állapotának 25 függvényében, egészen nulla értékig csökkenhet, amikor is a segédtartály teljesen fel van töltve, és a szemes terméket a gázáramba a vezetéknek ebbe a pontjába juttatjuk. A találmány szerint tehát a szabályozást a ve- 30 zeték egy bizonyos pontján nyomáscsökkentés létesítésével indítjuk meg, és ezen a ponton juttatjuk a szemeket a szállító gázáramba oly módon, hogy a szemek áramolnak ameddig a segédtartályok nincsenek egészen feltöltve, és a nyomáscsökkenés meg- 35 szűnik, amikor a segédtartályok telítve vannak. Ismeretesek még a 2 003 453 és a 2 016 190 számú francia szabadalmi leírásokból olyan műtrágyaszórók, amelyeknek a vezetékei a szabad levegőre nyílnak, és nem segédtartályokba, ahol a 40 betáplálás szabályozása történik. Ezek a szabadalmi leírások valójában az anyag egy felszálló csővezetékbe való továbbítását ismertetik, a nyomás az anyag beadagolási pontján állandó, és nem csökken, mint találmányunk esetében, hogy megszűnjön 45 az anyag automatikus felszívása a betápláló garaton kívül. A 2 233 807 számú francia szabadalmi leírás ciklonok beadagolására vonatkozik, a 2 214 650 számú, ugyancsak francia szabadalmi leírás pedig egy tároló- 50 tartály feltöltésével és ürítésével foglalkozik. Ezek közül a szabadalmi leírások közül egyik sem foglalkozik az adagolás automatikus szabályozásával a találmányunk szerinti módon. A találmány szerinti eljárás megvalósítása során 55 a szemeket a tartályból egy külső Venturi-cső segítségével egy felszálló ágba» szívjuk el, és közvetlenül juttatjuk azokat a segédtartályokba előnyösen egy magasan levő ponton történő átvezetéssel, míg minden egyes segéd tartályból a levegő 60 kiáramlását egy, a szemek méreténél kisebb lyukakkal ellátott felületen keresztül biztosítják. A találmány szerint alkalmazhatunk a levegőtől nem elszigetelt adagológaratot is, melyen kimeneti szakasz, vagy a szemek beáramlási helye közelében 65 szellőzőnyílás van. Ugyancsak alkalmazhatunk a vezetőcső felső pontja fölött, a fő- és segédtartály között egy kiegészítő elszívást is kompresszorral, vagy más sűrített levegő forrással. Ilyen körülmények között olyan pneumatikus magszállító rendszert létesítünk, amelyben a szemeket a tartályba juttató, illetve a szemeket továbbító levegőáramlás egymástól különválasztott, és az első áramlás megszűnik, vagy ellenkező irányúvá válik, amikor az elosztó-adagoló segédtartályában a vezetőcső végén a nyomásesés a szemek felhalmozódása következtében elér egy bizonyos értéket. Ilyen módon kiküszöböljük a szállítócsőben a szemek felgyülemlésének lehetőségét, amikor a segédgarat tele van, és az adagolás a szállító csőben jóval előbb leáll, mint amikor a fő-áramlás elégtelenné válik a továbbítás biztosítására. A berendezés helyes működését, azaz az adagoló garatban a másodlagos áramlás segítségével, a szemek továbbítását biztosítjuk azzal, hogy a főtartály alján, a szemek alatt a Venturi-cső közvetlen hatását kiküszöböljük a felfelé való áramoltatás létesítésével. Ez a működtetés lehetővé teszi a szállító vezetőcsőbe való adagolást gravitációs úton, mivel nehéz magok esetében a másodlagos áramlás irányának megfordítása nem elegendő (ha a segédgarat tele van) a szemeknek a főtartályban való visszatartására. A garatban a levegőáramlás határolja egyébként a szemek rétegét, melyen a másodlagos áramlás áthatol, vagyis megszabja a garatban felhalmozott szemek mennyiségétől függő nyomásesést. Nehéz magok esetében igen jelentős másodlagos levegő áramoltatásra van szükség a magoknak a garatból való kiemeléséhez, és ennek megfelelő fokozott nyomás kell a Venturi-csőbe való betápláláshoz is. A találmány szerint ezt a problémát az adagoló vezetőcső felső pontja fölé helyezett második Venturi-cső hozzácsatolásával oldjuk meg, mely a főtartályban a szemek alatt helyezkedik el. Nyilvánvaló, hogy a második Venturi-cső nem veszélyezteti a szemek átszívását, amikor a segédtartály tele van, mivel a szállítóvezeték szintje alatt elhelyezett Venturi-cső a tartályban felgyülemlett szemeken keresztül maradék légáramlást tart fenn. A találmány szerint az első Venturi-cső szűkülő része lefelé mutat, hogy elkerüljük a szemek bejutását a garat feltöltése során, ha a Venturi-csőbe nem táplálunk levegőt. Megjegyezzük, hogy ugyanazon eredmény eléréséhez alkalmazhatunk szigetelt tartályt is, és a nyomás fenntartható ugyanazon levegőforrás útján, amelyet a Venturi-csőhöz használunk. Bizonyos esetekben előnyös lehet a berendezés különböző részeinek egymáshoz viszonyított elhelyezésének módosítása. Az üzemelés során, vagy porral kezelt, vagy nagyon egyenetlen alakú szemek esetében ezek összegyűlhetnek a gravitáció következtében, és a cső csatlakozási helyén, és bizonyos esetben dugót képezhetnek úgy, hogy a Venturi-csövön levegő nem tud áthaladni, így a szemek a garat alján maradnak. Másrészt, mivel a két Venturi-cső különböző helyen van elhelyezve, elválasztva a csőtől, illetve a garattól, elkerülhetetlen két elkülönített levegőadagoló cső alkalmazása, ami növeli a nyomás veszte-2
