177327. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként 2-[4-(2'-klór-4'-bróm-fenoxi)-fenoxi]/propionsav/származékokat tartalmazó herbicid kompoziciók és eljárás a hatóanyagok előállítására

7

177327

8

2. példa

4-(2'-klór4'-bróm-fenoxi)-a-fenoxi-propionsav

20 g (0,052 mól; 1. példa szerinti metil-észtert keverés közben 2,2 g (0.055 mól) nátrium-hidroxid 100 ml vízben készített oldatába becsepegtetünk. A reakcióelegy gyengén felmelegszik és néhány perc leforgása alatt átlátszó oldat képződik. A hőmérsékletet azután 80 C-ra felemeljük és a reakcióelegyet ezen a hőmérsékleten még 30 percig keverjük. Szobahőmérsékletre való lehűtés után a reakcióelegy pH-ját 2 n sósavval 1—2-re állítjuk be és a részben olajosán kiváló nyers vasat 150 ml diklór-metánban felvesszük. A vizes fázist választó tölcsérben elválasztjuk és a diklórmetános oldatot 2 x 50—50 ml vízzel mossuk, nátriumszulfát felett szárítjuk és az oldószer ledesztillalása után a kristályos maradékot ciklohexánbol kétszer átkristályosítjuk.

A hozam 16 g (82,8%) színtelen kristályok, olvadáspont 117—118 °C.

A kapott savat bázisokkal reagáitatjuk és így a következő sókat állítjuk elő :

2 b) Na4-só op. : 135 "C (bomlik)

2 c) K+-SÓ op.: 120—122 °C

2d)NH„+-só '' op.: 129—133 °C

2 e) +NH3—C2H5-só op.: 148—149 °C

/CH3

2 0 J NH% -só op.: 118-120 °C CH3

2 g) +NHj—CHjCH2OH-só op.: 119 C

Hatástani vizsgálatok

I. példa

Agyagos talajjal megtöltött cserepekbe fűszerű gyomok magvait ültettük és a cserepeket üvegházban tartottuk, amíg a növények csírázása és kikelése megkezdődött. A 3—4 levelet tartalmazó növényeket olyan vízben szuszpendált porkészítményekkel permeteztük be, amelyek a (II) általános képletű vegyületeket tartalmazták. A porkészitmények összetétele az A) példában megadott volt, csak hatóanyagként különféle, az I. táblázatban feltüntetett (II) általános kepletű vegyületeket tartalmaztak. Az eredményeket minden esetben 4 hét elteltével értékeltük ki az alábbi módszer alapján:

Értékelési

A pusztulás mértéke,

Gyomok

Kultúrnövények

szán>

1

100

0

2

97,5 < 100

> 0— 2,5

3

95,0— < 97,5- 2,5- 5,0

4

90,0— < 95,0

5.0 - 10,0

5

85,0—- 90,0

■- 10,0— 15,0 '

6

75,0— <■ 85,0-- 15,0— 25,0

7

65,0— < 75,0

>25,0— 35,0

8

32,5—< 65,

>35,0— 67,5

9

0—< 32,5

>67,5—100

A 4 értékelési szám átlagában még elfogadható gyomirtó illetve kultúrnövényeket aljg károsító hatásra_utal (vö. Bolle, Nachrichtenblatt des putschen Pflanzçnscltutzdienstes 16. 1964, 92—94.).

A kísérleti eredményeket az I. táblázatban ismertetjük. A táblázat eredményei azt bizonyítják, hogy a vizsgált vegyületek sokkal jobb hatást fejtenek ki a felsorolt fűszerű gyomokra, mint az (I) képletű összehasonlító anyag. Küldi nősen feltűnő, a vegyületek ecsetpázsitra (Alopecurus) gyakorolt jobb hatás t.

A találmány szerinti kompozíciókból illetve ezek hatóanyagából már 0,15—0,62 kg/ha adag megfelelő ahhoz, hogy az ecsetpázsit fejlődése megállítható legyen. Ezzel szemben az összehasonlító anyagból 2,5 kg/ha szükséges. Az előbbivel hasonló kísérletben kultúrnövényeket az előbbivel analóg módon, ugyanazon készítményekkel kezeltünk. 2,5 kg/ha adag mellett a hatóanyag a következő kultúrnövényeket nem károsítja; cukorrépa, paraj, napraforgó, fejessaláta, repce, káposzta, földimogyoró, szója, lucerna, borsó, lóbab, len, gyapot, paradicsom, dohány, zeller, murokrépa és bokorbab.

í. táblázat

A (II) általános képletű vegyületek hatása fűszerű gyomokra kikelésük után; cserepes kísérlet ; üvegházban

Példa

szerinti

hatóanyag

kg/ha

Alopecurus

Digitaria

Echinochloa

Setaria

Loliimi

1 a

2,5

1

1

1

1

î

0,62

1

1

}

1

3

0,15

3

6

2

2

5

1 d

2,5

1

1

î

1

2

0,62

2

1

î

1

4

0,15

3

6

2

2

6

I b

2,5 -1

1

1

1

1

0,62

1

1

1

1

2

0.15

6

n

/

1

1

6

Î c

2,5

1

í

1

I

•3

0,62

3

4

1

1

4

0,15.

6

7

1

3

5

(I) képle■2,5-4

1

2

1

3

tű össze-0,62

7

3

3

2

5

hasonlító anyag

0,15

8 '-J

8'

4

4

7

II. példa

Kikelés utáni kísérletben, szabadföldi kísérletben természetes időjárási feltételeknek kitett hélazab és búza esetében megállapítható, hogy az 1 a) példában megadott találmány szerinti hatóanyag a II. táblázat szerint sokkal jobb hatást fejt ki a hélazabra, mint az (I) képletű összehasonlító anyag. Az alkalmazott készítmény mindkét esetben 36 s% hatóanyagot tartalmazó, a D) példa szerinti emulziós koncentrátúm volt. Azún. Probit-eljárással (vö. Bliss, Annals of Applied Biology, 22,1935) 90%-os hatásfokra meghatározott .adagmennyiségek egyértelműen mutatják a találmány szérinti kompozíció hatóanyaga és az összehasonlító anyag közötti különbséget. A növények 2 stádiuméban alkálráazya' áx! í aj példában használt hatóanyagból csak fele volt szükség, mint az összehasonlító

anyagból, a búzát egyik hatóanyag sem károsítja.

5

10

15

20

25

30

35

40

45

50

55

60

65

4