177322. lajstromszámú szabadalom • Röntgencső sík, legyezőformájú és nagy nyílésszögű röntgen sugárnyaláb kibocsátására
3 ■177322 4 ezen hiba kiegyenlítésére sarok-csillapító alkalmazását javasolták. Másrészt ezekben a röntgencsövekben az anód elektronsugárral történő bombázása esetén egy bizonyos számú szekunder elektron lép ki a termikus gyújtófelületböl, melyek az anód-katód szakaszban újra felgyorsulva, azt a veszélyt rejtik magukban, hogy az anódot a gyújtófelülettől eltérő pontokban bombázzák, és létrehoznak egy ún. gyújtófelületen kívüli sugárzást, amely a megkívánt legyezőszerű, lapos röntgensugár minőségére nézve káros. A találmány tárgya egy olyan röntgencső, amely legyezőformájú, nagy nyílásszögű és az egész nyílásszögön belül lényegében egyenletes energiaeloszlású röntgen sugárnyalábot állít elő anélkül, hogy a fent említett villamos vagy abszorpciós kompenzáló eszközöket igényelné. A technika jelenlegi állását figyelembe véve a találmány egy másik előnye abból adódik, hogy a látszólagos gyújtófelület bármely irányban jelentős torzítás nélkül jelenik meg a hasznos legyező belsejében, vagyis a termikus gyújtófelület (bombázott felület) kivetítése a detektorok bemeneti felületére gyakorlatilag torzításmentes, az megőrzi hosszúkás négyszögletes formáját bármilyen legyen is a detektorokat érintő sugárrész átlagos szöghelyzete. A találmány tehát röntgencső sík, Tegyezőformájú és nagy nyílásszögű röntgen sugárnyaláb kibocsátására, amely röntgencsőnek vákuumzáró burkolata, ebben elhelyezett, forgástengely körül forgatható hengeres anódja és az anód felé négyszög keresztmetszetű elektronsugarat kibocsátó katódja van. A röntgencsövet az jellemzi, hogy az anód hengeres felületén két alkotóval határolt gyújtófelület által kibocsátott hasznos röntgen sugárnyaláb által elfoglalt térrészen kívül van a katód elhelyezve, a kibocsátott röntgen sugárnyaláb vastagsága a gyújtófelület hoszszának megfelelő, és a röntgen sugárnyaláb felező síkja merőleges az anód hengeres felületére. A találmány szerinti röntgencsőnél a katód a röntgen sugárnyaláb legyezőjének síkjában vagy azon kívül lehet elhelyezve. Célszerűen a katód a vákuumzáró burkolathoz csatlakozó, az elektronsugár tengelyével megegyező tengelyű nyakban van elhelyezve. Ekkor előnyösen a nyakban az elektronsugámak az anód hengeres gyújtófelületére való merőleges beesését biztosító elektronfókuszáló tag van elhelyezve. Egy kiviteli alaknak a röntgen sugárnyaláb defókuszálását gátló szerkezete van. amely az anód forgástengelyével megegyező tengelyű, meghatározott mélységű gyűrűs vájatot tartalmaz, amely vájat alján van a röntgen sugárnyalábot kibocsátó felület. Egy másik kivitelben a burkolaton belül az anód gyújtófelületétől meghatározott távolságra lévő, a röntgen sugárnyaláb defókuszálását gátló szerkezete van, továbbá a forgó anódot a vákuumzáró burkolathoz rögzített fém tárcsa tartja, a defókuszálást gátló szerkezet a fém tárcsához van rögzítve, és villamos potenciálja megegyezik a fém tárcsa potenciáljával. Célszerűen a defókuszálást gátló szerkezet az anódot teljesen körülvevő gyűrű, amely hűtőfolyadékot áramoltató szervekkel van ellátva. A találmány egy további kivitelénél a röntgen sugárnyaláb útjában négyszögletes ablakkal ellátott blende van elhelyezve, amely ablak mérete megegyezik az a nyílásszögű röntgen sugárnyaláb vastagságával. A találmányt a továbbiakban a rajzokon ábrázolt kiviteli alakok alapján ismertetjük, ahol az 1. ábrán a találmány szerinti röntgencső első kiviteli alakjának tengelyirányú metszetét, a • 2. ábrán az 1. ábrán megadott kivitel egy változatának keresztmetszetét, a 3. ábrán pedig a találmány szerinti röntgencső második kiviteli alakjának tengelyirányú metszetét szemléltetjük. Valamennyi ábrán az azonos alkotórészeket azonos hivatkozási számmal jelöljük. Az 1. ábrán látható a találmány szerinti röntgencső első kiviteli alakja tengelymetszetben. Ezen az ábrán a röntgencső egy általában hengerformájú, üveg anyagú 1 burkolatból áll, melynek széleit olyan módon erősítjük össze légmentesen 3 és 4 lemezek segítségével, melyek az üvegével közel megegyező hőtágulási együtthatójú ismert fémötvözetből lehetnek, a fémből készült 2 üreges tengely megfelelő széleivel, hogy így lehetővé váljék hűtőfolyadék áramlása a nyilak irányába. A 2 üreges tengely két 6 és 7 golyóscsapágy révén tartja a fémből készült 5 csőtengelyt, amelyhez egyrészt rézből készült hengeralakú 8 forgórész van rögzítve, amely egy (itt nem ábrázolt) állórész által keltett forgó mezőben helyezkedik el, másrészt hengeralakú felületű, önmagában ismert típusú forgó 10 anód, melynek alkotói párhuzamosak a forgástengellyel. A forgó 10 anód hengeralakú villamosán vezető 11 testből (fémből, mint amilyen a réz vagy a molibdén, vagy például grafitból) áll, amelynek legalább az elektronsugár által bombázott 12 felületén röntgensugarakat kibocsátó anyagú réteg, például volfrámréteg van kialakítva. A teljes 11 testet is kialakíthatjuk ebből a röntgensugárzást kibocsátó anyagból. Az ismert hengeralakú, forgó anódú röntgencsöveknél, a katód (a íütőszál) a hengeralakú felülettel szemben van elhelyezkedve, és a felületre merőleges, következésképpen az anód forgástengelyére merőleges elektronsugarat bocsát ki. Egy ilyen típusú elrendezés ugyanazon hátrányokkal rendelkezik, mint a csonkakúp alakú anódos röntgencső, mivel a hasznos röntgensugarat itt a gyújtófelület merőlegeséhez viszonyítva közel 90u-os szög alatt nyerik, vagyis a hasznos sugár kis (6—10“ nagyságrendű) szöget zár be a gyújtófelület érintősíkjával, következésképp az energiaeloszlás nem egyenletes. A találmány szerinti röntgencsőben a 20 katód 22 fűtőszálból és 21 elektronfókuszáló tagból áll, és a 10 anódhoz képest oldalt van elhelyezve azért, hogy szabaddá váljék a termikus gyújtófelülettel szembeni tér, és a röntgen sugárnyaláb tengelye megközelítőleg merőleges lehessen a gyújtófelületre, és ennek folytán a 10 anód forgástengelyére. Egy ilyen elrendezés lehetővé teszi nagy nyílásszögű (60'-nál nagyobb) legyezőformájú, lapos sugárnyaláb előállítását a kisugárzott energia lényegében egyenletes eloszlásával és a teljes legyezőben négyszögletes látszólagos gyújtófelület alakkal. A 20 katódot ebből a célból a kiugró csőformájú 9 nyakban helyezzük el, amelynek egyik vége légmentesen lezárt és tartalmazza a légmentes 23 átvezetőket beillesztve az üvegcső aljába azért, hogy azok tartsák a 22 fűtőszálat és a 21 elektronfókuszáló tagot, valamint hogy azokat villamos feszültséggel és árammal ellássák. A 22 fűtőszál széleit tartó két 23 átvezető áthalad a 21 elektronfókuszáló tagon, amelyet oly módon vesz körül a szigetelő 24 hüvely (lásd a 3. ábrát), hogy lehetővé válik a 21 elektronfókuszáló tagra a 22 futőszál potenciáljához képest negatív feszültség kapcsolása. Meg kell itt jegyeznünk, hogy az 1 burkolat kialakítható olyan fémből, mely vagy léúyegében átereszti a hasznos röntgfensugarakat, vagy a gyújtófelülettel (bonrtSzoti feflä-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 6-
