177301. lajstromszámú szabadalom • Berendezés földalatti üregek, bányavágatok és hasonlók biztosítására

9 177301 10 magában ismert 31 ill. 44 hidraulikus munkahengerekkel történik. A 32 keverőedény töltésekor az 5 feladóedényt a benne lévő anyagokkal együtt a 31a emelőkarhoz kapcsolt 31 hidraulikus munkahenger emeli fel. majd az 5 feladóedény tartalma a 32 keverőedénybe ürül. A 31, ill. 44 hidraulikus munkahengerek a 38 alvázkocsi csuklópontjain támasz­kodnak. Az 5a keverékfeladó edényt a 45 emelő és a 45a munkahenger üríti az 50 adagolótölcsér felett a 46 tar­tályba. A falazat képzésére szolgáló 7 falazógép működési elve különböző lehet. Változtatható vastagságú monolit falazat zsaluzat nél­küli építése száraz, nedves, vagy a kettő közötti félnedves szórófröccsentő eljárással oldható meg. Ezek egyik jellem­ző ismert módszere a torkrétozás, a másik pedig a nagy­szemcséjű adalékot tartalmazó nedves lőttbeton-falazat előállítása. Ezen utóbbi megoldás a földalatti térségek biz­tosítására a legjelentősebb fejlődési irányt képviseli és a benne rejlő lehetőségek — leginkább a megfelelő kiszolgá­ló gépi berendezések hiányai vagy korlátozottságai miatt — még távolról sincsenek kihasználva. A nedves lőttbeton előállítására szolgáló gépsortag pél­daként kivitelét a 12. ábra kapcsán ismertetjük. A lőttbetont előállító gépsortag a nyomás alá helyezhe­tő 46 tartályból, az alatta elhelyezett, ugyancsak nyomás alatt álló 47 adagolóból, a 48 csatlakozó tömlőből és a be­dolgozandó anyag konzisztenciájához igazodó 49 lövőfej­ből áll. A 46 tartályban és a 47 adagolóban a homogenizált keverék sebessége. így energiája is megnő és lebegtetett ál­lapotban kerül a szállítóvezetékbe. A működtető nyomó­erőt sűrített levegő szolgáltathatja. A berendezés felső ré­szén elhelyezett 50 adagolótölcsér az 5 a keverék feladó­edényhez igazodik. Magának a feladásnak a műveletét a 45 emelő és az ezt működtető 45a emelő-munkahenger hajtja végre. Mint már volt róla említés, a berendezés tagjaként elő­nyösen alkalmazható az la elasztikus falú konténer is. A 13. ábra az la elasztikus falú konténerből való közvet­len feladás esetét mutatja be, amikor a teljes folyadékhal­mazállapotú adalékkal is kevert anyag van a konténerben. Az ábra jól mutatja az építőszekrény alapelvének megva­lósítását is. Folyadékhalmazállapotú anyag adagolása nélkül törté­nő. az 1. ábrának megfelelő megoldást részleteiben szem­lélteti a 14. ábra, míg a 15. ábra olyan kivitel, melynél a mérlegelés elmarad. Ebben az esetben az adagolás közvet­lenül a 32 keverőedényben történik, az esetleg szükséges előkeverés külön műveleti fázist képez. A találmány szerinti berendezés kivitelét a 16. ábra olyan megvilágításban mutatja be, amelyben a vágatszel­vény méretarányos metszetében elhelyezett gépsor látható. Mint az ábra mutatja, a gépsor a vágatszelvény felében is elhelyezhető, ami a jó keresztmetszeti kihasználást iga­zolja. A gépsorban a 46 tartály hasznos térfogata akkor van helyesen megválasztva, ha a keverőberendezés 32 edényé­nek hasznos térfogatával megegyezik. Ugyanis ebben az esetben egy teljes keverés mennyiségét közvetlenül a 46 tartályba lehet üríteni, ahonnét végülis az anyag kiszórás­ra, bedolgozásra, falazatkészítésre kerül. A falazatkészítés teljesítménye a 47 adagoló átbocsátó­­képességétől függ. A folyamatos falazatképzés viszont fel­tételezi azt, hogy a keverési ciklus időtartama a 46 tartály kiürülési idejével pontosan megegyező. A teljes gépsor üzemének optimális teljesítményadatai, azaz a megválasz­tandó egységek célszerű csoportosítása ezekkel az össze­függésekkel pontosan meghatározhatók, illetve kiszámít­hatók. A falazatképzés technológiai művelete azzal a momen­tummal fejeződik be, amikor a falazat a 49 lövőfejbő! az üreg természetes felületére jut. A falazat kialakításának geometriai és egyéb minőségi jellemzőit a 49 lövőfej meg­felelő mozgatása, a falazathoz viszonyított mindenkori re­latív helyzete, tehát olyan tényezők befolyásolják, melyek a kezelő ügyességétől, rátermettségétől, begyakorlottságá­tól — tehát szubjektív tényezőktől is — függenek. Ezt a műveletet a jelenlegi technikai adottságok mellett teljesen automatizálhatónak, mechanizálhatónak kialakítani nem lenne gazdaságos. A falazatképzés legfontosabb előfeltételei a fentieken túl, hogy a kezelő a falazat felületének alakulását jól lát­hassa és érzékelhesse a 49 lövőfej mozgatásának, helyzeté­nek hatását az egyenletes felszórásra, a visszapattanó anyag alakulására. Nagy szelvények falazatképzésénél a kezelőnek egy, vagy többszintes állványzaton kell elhelyez­kednie. A helyváltoztatás alatt a falazat fellövése szünetel, s ez a teljes gépsor egyenletes ciklikus munkamenetére gát­­lólag visszahat. Ugyanakkor a magassági munkáknál a lö­vőfej reakcióereje, a sugár változása miatti változó „visz­­szarligások” a munkát balesetveszélyessé teszik. Ezen a körülményen való javításra irányuló törekvések a bevezetőben említett irodalmi helyek egynémelyikénéi megtalálhatók, azonban azok csak olyan részmegoldások, amelyek az alapvető probléma megoldására nem alkalma­sak. Ezt a hiányosságot szünteti meg a találmány szerinti gépsorhoz kapcsolható helyzetérzékeléssel és visszajelzés­sel működő manipulátor, melyet a 17. ábra szemléltet részleteiben. Ennek lényege az, hogy a 49 lövőfejet tartó 54 emelő az 53 és 61 rudazaton van csuklósán rögzítve. A 49 lövőfej­nek a 49a vezérlőfej, míg az 54 emelőnek az 54a vezérlő emelő felel meg. Az egész mechanizmus az 51 csuklón van ágyazva. Ehhez a rudazathoz az ismert pantográf-elven a 49a vezérlőfej csatlakozik, melynek minden elmozdulás­fázisa helyzetben és léptékben a 49 lövőfejjel megegyezik. A rajz szerinti példánál egy háromszabadságfokú rudaza­­tot ábrázoltunk, de azonos elven egyéb térbeli manipulá­­tor-rudazat is kialakítható. Működtetéskor a kezelő a 49a vezérlőfejet tartja kezé­ben. Ha ezt változatlan helyzetben tartja, a 49 lövőfej is mozdulatlan marad. Az „A” irányú nyílnak megfelelő elmozduláskor az 57a érzékelőkar által átvitt elmozdítás az 57 munkahengert nyomás alá helyezi és a szerkezet az 58 szánon lévő 59 ve­zetéken elmozdul. Az elmozdulás mértéke irány és nagyság szerint arányos vagy megegyezik a 49a vezérlőfej elmozdulásával. A „B” irányú mozgatás az előbbire merőleges irányú. Ezt az 55a érzékelőkar hosszváltozása jelzi, indítva az 55 munkahenger megfelelő mozgását. A 49 lövőfej mozgása azonos értelmű, léptékét az 53 rudazat és az 57a érzékelő kar aránya határozza meg. A 49 lövőfej elmozdulása a 66 kar és 60 fordítókulissza mozgatásával hat vissza. A „C” irányú forgatáskor az 56a érzékelőkar az 52 szög­emelőhöz kapcsolódó 56 munkahengert indítja. A moz­gás szögértékben azonos elmozdulást jelent, mivel az 53 és 61 rudazat. illetve az 57a és 56a érzékelő karok lényegében rúdparalelogrammák és párhuzamos elemekből állanak. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom