177301. lajstromszámú szabadalom • Berendezés földalatti üregek, bányavágatok és hasonlók biztosítására
11 177301 12 A felsorolt három mozgásforma egyszersmind három különböző kinematikai változatot példáz: az „A” közvetlen transzláció, a „B” a tükrözéssel előálló adott léptékű köríves elmozdulás, a „C” azonosan jelentkező forgás. Mindhárom szerv ún. „rásegítő” szervo-mechanizmus. Megtartva a kezelő közvetlen érzékelését és a reagálókészségét, a manipulátor tetszőleges nagyságú alagútszelvények falazatának fellövésére alkalmas rudazattal is készülhet. Ily módon kiküszöbölhető a kezelőállványzat építése vagy alkalmazása. Az érzékelő-vezérlő-mozgató rendszer a 18. és 19. ábrákon látható. Az érzékelőkaron tengelyirányban való elmozdulást megengedő és 62 és 63 teleszkopikus rúdtagok a 64 ütközővel a 65 négyutas vezérlőszelepre hatnak. A 65 négy utas vezérlőszelep a 19. ábra szerinti példakénti kivitelnél hidraulikus kapcsolással működtethető: a rajzon 67 nyomóvezeték csatlakozás, 68 tartálycsatlakozás, 69 munkahenger, mely a 65 négyutas vezérlő szelep megfelelő elmozdulását követő mozgást végzi. A 65 négyutas vezérlő szelep középhelyzetében minden csatorna zárt, a munkahengernek elmozdulása nincsen. A találmány értelmében a falazat statikai tulajdonságainak javítása elérhető oly módon, hogy a keverékbe önmagában ismert módon szálszerkezetű anyagot viszünk be és az így képezett anyagot lőjük ki az üreg falazataként, de nagyobb szilárdság biztosítása céljából az üreg falazatára fémből, vagy üvegszálból, vagy műszálból álló huzalrendszert vagy hálózatot is ráfeszíthetünk és annak elhelyezése után visszük a 49 lövőfejen át a falazat anyagát. A tapasztalat szerint a lövés során fellépő finom vibráció hatására az erősen feszített huzal mögé is behatol a hidraulikus kötőanyag és az így felerősített huzalrendszer a statikailag erősen igénybevett helyeken is biztosítja a megfelelő monolit falazatot. A találmány előnye, hogy az igények széles skálájának kielégítését teszi lehetővé. Ugyanis bárminemű technológiai követelményt ki lehet elégíteni a gépsor igen nagy variabilitása következtében. Egységesített kapcsolóelemei a funkcionálisan különböző tagok sorrendiségének mindennemű csoportosítását lehetővé teszi. Az a körülmény, hogy magába a kilövőfejbe is lehet anyagot közvetlenül bejuttatni, azzal az előnnyel jár, hogy gyorsan kötő, vagy egymással reagáló, cserebomlásba lépő adalékok is bekeverhetők a falazat anyagába. A találmány szerinti gépsor előnye, hogy a földalatti üregekben, bányavágatokban vagy hasonlókban a meglévő gépesítés (pl. függőpályák) felhasználásával üzemeltethető, a felhasználás helyén való keverék képzése lehetővé válik, így olyan anyagok felhasználására is mód nyílik, amelyeknek a felszínen való előállítása és szállítása a több kilométernyi úton már csak azért sem volna lehetséges, mert időközben az anyag szerkezetében nem kívánt változás — pl. kötés — állna elő. A találmány további előnye, hogy minden adalék pontos, kimért, meghatározott arányban való bekeverésére is lehetőséget nyújt. Szabadalmi igénypontok 1. Berendezés földalatti üregek, csatornák vagy hasonlók természetes felületén védőrétegnek és/vagy falazatnak zsaluzat nélkül való felvitelére, azzal jellemezve, hogy mobil, pl. pályán mozgatott vagy függesztett tároló vagy anyagszállító egységből (I), előnyösen mérlegelő egységből (II), átadó, ill. feladó egységből (III), a keverendő anyagokat befogadó nyílással vagy nyílásokkal bíró, előnyösen a térben ferdén elrendezett, egyetlen zárt keverőteret alkotó anyagkeverő egységből (IV), nyomás alá helyezhető lőttbeton előállító egységből (V), továbbá falazatképző egységből (VI) áll, mely utóbbihoz kézben tartott vagy erősokszorozó szervoberendezéssel irányított lövőfej (49) van kapcsolva, jellemezve továbbá azzal, hogy a gépsor tagjainak tetszőleges sorrendben való összeépítésére alkalmas csereszabatos kapcsoló szervei vannak (1., 2. és 3. ábra). 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy tároló vagy anyagszállító egysége (I) csillefutóműre (14) helyezett csilleteknők (11) sorából áll, a csilleteknő (11) tolóajtóval (12) ellátott garattal (13) rendelkezik, mely alatt felső íüggőpályán (10a) vezetőgörgők (10b, 10c) által megvezetett, rugós mérleggel (10h) ellátott gyűjtőkocsi (10) van kapcsolva. 3. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy tároló vagy anyagszállító egysége (I) függesztett konténersorból (I) vagy elasztikus falú konténersorból (la) áll, melyhez mérlegtag (4) és/vagy csigás adagoló (8) csatlakozik, a konténersor (1) olyan folyadékkonténerrel (2) van ellátva, melynek a keverőbe (6) vagy a lövőfejbe (7a) torkolló töltőcsöves (5e) folyadékmérő edénye (5b) van és a konténerrel (1, la) együttműködő pályán (9) mozgatott gyűjtőkocsik (10) tartoznak. 4. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy mérlegtagja (II) támasztóéleken (26a) elrendezett alapkeretből (26), a feladóedényt (5) körülvevő mérlegkeretből (27), osztókarokból (28, 29) és az adagot meghatározó mérősúlyból (30) áll. 5. Az előző igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy átadó, ill. feladóegysége (III) a szilárd adalékot feladó edényből (5) a folyadékadalék részére folyadék feladó edényből (5b), ezekhez kapcsolt hidraulikus munkahengerrel (31 ) csatlakozó emelőkarból (31a) áll, míg a kész keverék feladására alkalmas keverékfeladó edénye (5a), valamint a keverékfeladó edényt (5a) munkahenger (45a) útján mozgatható emelője (45) van. 6. Anyagkeverő egység főleg az előző igénypontok bármelyike szerinti berendezéshez azzal jellemezve, hogy az anyagkeverő egységnek (IV) keverőedényben (32) hajtómű kerettartón (41) rögzített álló lapátrendszere (34) és mozgó lapátrendszere (35) van, a keverőedény (32) oldalán garatnyílásokkal (37a, 37b) bíró garata (37), az anyag ürítésére alkalmas ürítőcsőre (39) van, mimellett az említett lapátrendszerek tengelyei és a keverőedény (32) elméleti tengelye párhuzamosak és a függőlegeshez képest 10°—25°-nyi szögtartományban szöget zárnak be. 7. Az előző igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy lőttbeton előállító egysége (V) üzemelés közben sűrített levegővel nyomás alá helyezett tartályból (46), ahhoz kapcsolt adagolóból (47), csatlakozó tömlőből (48) és a bedolgozandó anyag konzisztenciához igazítható lövöfejből (49) áll, felső részén pe-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6
