177282. lajstromszámú szabadalom • Berendezés nagy járműterek fűtésére, szellőztetésére és hűtésére

3 177282 4 Más változatban a ventillátorok kikapcsolását közvetlenül a jármű sebességét mérő tachométerek vezérelhetik. Min­den esetben — a mindenkori menetviszonyoktól függetle­nül — a tetőcsatornákon belül állandó nyomás érhető el, úgy, hogy a keresztirányú légkiömlőnyílásokon és kiömlő­­fúvókákon az utasülések tartományában állandó áramlási sebességet tudunk biztosítani, amelyet minden utas a fúvó­kánál maga tud változtatni. A ventillátorok kikapcsolásá­val a zaj csökken és a teljesítményszükséglet is jelentősen csökken, míg a motorok élettartama ennek megfelelően nő. A ventillátorok csak frisslevegővel és/vagy keringtetett levegővel dolgoznak és három egymás mellett fekvő cso­portra vannak osztva, amelyek közül a két kívül fekvő csoporthoz mindenkor egy hőcserélő csatlakozik. Tiszta hűtőüzem esetében, déli vidékeken, a hőcserélőket elhagy­hatjuk. A középső csoportban általában nincs hőcserélő, hanem vezérelhető légkiömlőcsappantyú, aminek követ­keztében — például induláskor — az utasterek központi részeit intenzíven lehet klimatizálni. Menet közben a légki­ömlőcsappantyú zárva lehet, úgy, hogy a huzatmentes szellőztetés kizárólag az oldalsó tetőcsatornákon át tör­ténjék. A középső csoport tartományában az önműködő központi szellőztetés céljából ezt egy állandóan nyitott el­szívócsatornával láthatjuk el, amely a járműtér középső tartományával van összeköttetésben és abból állandóan elszívja az elhasznált levegőt. A középső csoport elhasz­nált levegő csatornájához egy, vagy két központi tetőcsa­torna csatlakozhat, amely a jármű hátulsó tartományában légkiömlőnyílásokkal lehet ellátva. A klímaberendezés elpárologtatóját utólag is be lehet építeni. Ez kizárólag keringtetett levegővel dolgozik, ame­lyet az utastér és a ventillátortér közötti nyomáskülönbség hatására önműködően nyíló csappantyún keresztül veze­tünk az elpárologtatóhoz. A berendezés így egy kis építési magasságú és rövid kompakt egységet képez. A tetőrátétek még utólagos be­építéskor is elmaradnak. A menet közben állandóan jelen­lévő torlónyomást a jármű szellőztetésére használjuk fel. A jármű külső burkánál adódó depressziót különösen a hátsó tér szellőztetésénél hasznosítjuk. A parkoló jármű­vet is szellőztetni lehet. A fűtést, szellőzést és klimatizálást a jármű kétoldalán eltérően lehet vezérelni. Azáltal, hogy a tetőcsatornák légkiömlőnyílásai keresztirányúak, az ab­lakok még nagy légnedvesség esetén is páramentesek ma­radnak. A találmányt részletesebben a rajzok alapján ismertet­jük, amelyek a találmány szerinti berendezés példakénti kiviteli alakját tüntetik fel. Az 1. ábra vázlatosan autóbusz felülnézetét ábrázolja, amelyről a felső burkolat el van távolítva. A 2. ábra az 1. ábra II—II vonala mentén vett metszet. A 3. ábra az 1. ábra III—III vonala mentén vett metszet. Az 1. ábrán az autóbusz körvonalát ábrázoltuk a 10 homlokfallal, 11 hátfallal, valamint a 12 oldalfalakkal. A13 tetőburkolatot az 1. ábráról elhagytuk. A10 homlok­falon széles 14 légbeömlőrács van. Az ábrázolt kivitelnél a fűtéshez, szellőztetéshez és hűtéshez két 20,21 berendezést alkalmazunk. Az 1. ábrán a 20 berendezés közvetlenül a 10 homlokfal mögött és a 21 berendezés közvetlenül all hátfal előtt van elhelyezve. Mind a 20, mind a 21 berende­zés házban van elhelyezve, amely a 22 homlokfaltól a 23 légkiömlőnyílásokig terjed. A ház két, a rajzon nem ábrá­zolt keresztborda közé illeszkedik és oldalt a 12 oldalfalak tartományában két, ugyancsak nem ábrázolt hosszanti bordán nyugszik. A háznak párhuzamos 24 oldalfalai, 25 feneke és 26 teteje van, amely a jármű 13 tetőburkolatának megfelelően van kialakítva és ez alatt helyezkedik el. A kettő közé 27 hőszigetelés van elhelyezve. A 22 homlok­falban 28 frisslevegő-beömlőnyílás van kialakítva, amely forgatható 29 csappantyúval zárható le. A lengően felfüg­gesztett 29 csappantyú a rajzon nem ábrázolt villamos állí­tómotorral, vagy pneumatikus munkahengerrel állítható. A 28 frisslevegő-beömlőnyíláshoz közvetlenül csatlako­zik a 30 beömlőtartomány. Ebben a frisslevegő torlónyo­­máson van. A nyomás és a térfogat a 29 csappantyúval szabályozható. A 30 beömlőtartományban a levegő klima­­tizálása céljából 31 elpárologtató található, amelyhez kon­denzátor és kompresszor tartozik. Ezek a padló alatti tér­ben, illetve a motortérben helyezhetők el. A 31 elpárolog­tató cserélhető módon van a 20 berendezésbe helyezve és a ház teljes szélességételfoglalja. A 31 elpárologtató alatt 32 vízelvezető vályú van elhelyezve, amelyben a 12 és 24 ol­dalfalakon átvezető oldalsó víztelenítő nyílások vannak. A 30 beömíőtartományon belül a 22 homlokfal alsó élétől kiindulva 33 fal nyúlik ferdén felfelé, amely a 31 elpárolog­tató felett 34 karimába megy át és a frisslevegőt a 31 elpá­rologtató fölött, a keringtetett levegőt pedig a 31 elpáro­logtatón át vezeti. A keringtetett levegő belépésére a 25 fe­nékben 35 nyílás van kialakítva, amelyet rács zárhat le. A rácson hajlékony 36 lap fekszik, amely az utastér és az utána elhelyezett ventillátortartomány közötti nyomáskü­lönbség hatására a rácsról felemelkedik és a 35 nyíláson és 31 elpárologtatón át keringtetett levegőt juttat a 40 ventil­látortartományba. A 11 hátfalnál elhelyezett 21 berendezés elhelyezésére a ház 26 tetején 37 frisslevegő-beömlőnyílást alakítunk ki, amely 38 karimával van ellátva és ez a 27 hőszigetelésen és a 13 tetőburkolatban lévő 17 nyíláson áthalad. A 38 kari­mához 39 fedél tartozik, amely a 38 karimáról leemelhető és így a 37 frisslevegő-beömlőnyílás szabaddá válik. A 39 fedelet a rajzon nem ábrázolt villamos, vagy pneumatikus elemek emelik és süllyesztik. A 39 fedél 19 sapka alatt he­lyezkedik el, amely az autóbusz 11 hátfalánál található és 18 piszokfogó ráccsal van ellátva. A 19 sapkában és sapka alatt torlónyomás uralkodik. Mivel a 19 sapka a 11 hátfal és a 12 oldalfalak felé le van zárva, a torlónyomás a 37 frisslevegő-beömlőnyíláson át éppúgy behatol a 30 beöm­lőtartományba, mint a 28 frisslevegő-beömlőnyíláson a 30 tartományba jutó torlónyomás. A 40 ventillátortartomány három egymás mellett fekvő 41, 42,43 csoportot tartalmaz. Mindegyik csoportban két 44 ventillátor és hozzájuk tartozó két 45 hajtómotor van. Az ábrázolt kiviteli példánál a 44 ventillátorok kettős­­áramlású radiálventillátorok. Más változatban az egy cso­porthoz tartozó két szomszédos 44 ventillátort egyetlen 45 motor hajthatja. A 44 ventillátorok 46 szerelőlapon van­nak elhelyezve, amely a 20, illetve 21 berendezés házába mint egység helyezhető be. Ebből a célból a 24 oldalfala­kon megfelelő csatlakozóelemeket alakíthatunk ki. A 46 szerelőlapban ezenkívül 47 bypass-nyílások vannak, ame­lyek párhuzamosak a 44 ventillátorokkal és önműködő 48 záróeszközzel vannak lezárva. Egy-egy 41, 42, 43 csoport két 44 ventillátorához egy 47 bypass-nyílás és egy 48 záró­eszköz tartozik, amelyekhez a két külső 41, 43 csoportnál mindenkor az egyik 50 kiömlőtartomány 51 és 53 hőcseré­lője csatlakozik. A középső 42 csoportot a járműtér irá­nyában 52 fal zárja le, amelyben pneumatikus 55 munka­hengerrel vezérelhető 54 légkiömlőcsappantyú található. Azonkívül a középső 42 csoport, amint a 2. ábrából látha­tó, állandóan nyitott 49 légcsatornával van ellátva, amely 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom