177271. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a neamin 6-O és 3'- O- D-glikozil-analógjainak előállítására
15 177271 16 3,73 g (5 mmól) (3) képletű ketált 50 ml tisztított nitrometán és 75 ml benzol elegyében oldunk, és az oldatból 25 ml benzolt ledesztillálunk. Az elegyhez 4,10 g (10 mmól) a-aceto-brőmglükózt és 2,5 g (10 mmól) higanv(II)-cianidot adunk, és a reakcióelegyet 2 órán át visszafolyatás közben forraljuk. A reakcióelegyhez két alkalommal, 2 órás időközönként további bromid-vegyületet és bázist adunk, végül az oldószert vákuumban lepároljuk. A maradékot etilacetátban oldjuk, az oldatot szűrjük, és a szűrletet vizes káliumhidrogénkarbonát-oldattal háromszor mossuk. Az oldatot szárítjuk, majd bepároljuk. A kapott 14.3 g súlyú maradékot 0,75 kg szilikagélen kromatografáljuk ; eluálószerként 20:1 arányú kloroform:metanol elegyet használunk. A kromatográfiás szétválasztás során egy 5.03 g súlyú vékonyrétegkromatográfiás elemzés szerint legalább négy komponenst tartalmazó frakciót, továbbá egy. az előbbieknél polárosabb, vékonyrétegkromatográfiásan egységes, 1,66 g súlyú frakciót kapunk. Ez utóbbi vegyület infravörös abszorpciós spektrumában csoport és am id-csoport jelenlétére utaló sávok észlelhetők 1740 és 1550 em~1 -nél ; ennek megfelelően a kapott termék a (10) képletnek felel meg. 9. példa 3’-0-(2,3.4,6-Tetra-0-acetil-ß-D-gIükopiranozil)-l,2\- 3.6'-tetrakisz-N-(trilIuoracetil)-rieamin előállítása [(O) reakcióvázlat'J 1.6 g (10) képletű glükozidot 30 mi 66"„-os ccetsavban oldunk, és az oldatot 2,5 órán át 65 ‘ C-on tartjuk. A reakcióelcgyet fagyasztva szárítjuk. A kapott termék vékonyrétegkromatográfiás vizsgálat szerint (futtatószer: 10:1 arányú kloroform .-metanol elegy) (10) képletű vegyületet nem tartalmaz, a kromatogramban azonban egy az előbbinél kisebb mozgékonyságú folt jelenik meg, amely a (10X) képletű vegyület jelenlétére utal. 10. példa 3'-0-(ß-D-glükopiranozil)-neamin előállítása [(P) reakcióvázlat] 1,11 g ( 10X) képletű glükozid, 720 mg nátriurnhidroxid, 9 ml metanol és 9 ml víz elegyét 15 percig visszafolyatás közben forraljuk, majd a metanolt v ákuumban lepároljuk. A vizes maradókot 50 ml ammónium-formájú CG—50 ioncserélő gyantán bocsátjuk át, majd a gyantaoszlopot 50 ml vízzel mossuk. Ezután 200 ml víz és 200 ml 0,5 n vizes ammóniumhidroxid -oldat felhasználásával gradienselúciőí végzünk. 390 mg súlyú frakciót különítünk el, amely vékonyrétegkromaiográfiás vizsgálat alapján (adszorbens: szí lik ágéi: futtatószer: J—18 oldószer-rendszer ; előhívószer: ninhidrin) egységes. Ez a termek a (11) képletű vegyület. Ha ennek a terméknek az aminocsoportjait acetilaminocsoportokra alakítjuk, illetve három hidroxilcsoportját szililezzük, akkor a kapott származék tömegspektrumában 451, 373, 361, 316 és 271 m/e értékű csúcsok észlelhetők. A (11 ) képletű vegyület korong-bemerítéses módszerrel vizsgálva 10 mg, ml koncentrációban Bacillus cereus-szal szemben 16 mm átmérőjű gátló zónát eredményez. A neamin 10 mg/m! koncentrációban 32 mm, 5 mg/mi koncentrációban pedig 29 mm átmérőjű gátló zónát eredményez. ! 1. példa 5,6-0-Izopropiliden-3’-0-(2,3,5-tri-0-acetil-ß-D-ribofuranozil)-l ,2'.3,6’-tetrakisz-N-(trifluoracctiI)-neamin előállítása f(R) reakció v ázlat] 10 g (3) képletű 5,6-0-izopropilidén-l,2’,3,6’-tetrakisz-N-(trifiuoracetil)-neamin 330 ml benzol és 220 ml nitrometán elegyével készített oldatát felforraljuk, és 110 ml oldószert ledesztillálunk. 16.5 g 1,2,3,5-tetra-O-aeetil-ß-D-ribofuranózból a koi'ábbiakban ismertetett módon tri-O-acetil-ß-D-ribofuranozil-bromidoi állítunk elő, és a kapott terméket 30 ml nitrometánban oldjuk. Az így kapott oldat |/rát 7 g higany(íí)-cianiddal együtt a fenti reakcióelegyhez adjuk, és a reakcióelegyet visszafolyatás közben forraljuk. 1, illetve 2 órai forralás után az elegyhez a fentiekkel azonos mennyiségű bromid-reagenst és higany(II)-cianidot adunk. Végül a reakcióelegyet 1 órán át forraljuk, majd lehűtjük, 750 ml etilacetáttal hígítjuk, és 2 x 500 ml 5%-os vizes káliumhidrogénkarbonát-oldattal extraháljuk. A szerves fázist telített, vizes nátriumkloridoldattal mossuk, és nátriumszulfáton keresztül szűrjük. Az oldószert vákuumban lepároljuk, és a maradékot 1 kg szilikagélen kromatografáljuk. Fiuálószerként 20:1 arányú kloroform : metanol elegyet használunk fel. Az eluátumot 50 ml-es frakciókba gyűjtjük, és az egyes frakciókat vékonyrétegkromatográfiásan elemezzük. Az 1 30. frakciót, amelyek nagy mozgékonyságú szennyezőanyagokat tartalmaznak, elöntjük. A 30—40. frakcióból 13,4 g (27A) képletű vegyületet, míg a 41—48. frakcióból 3,23 g (27B) képletű vegyületet különítünk el. A (27A) képletű vegyület 12,4 g-os részletét ! kg szilikagélen újból kromatografáljuk ; eluálószerként 30:1 arányú kloroform : metanol elegyet használunk. Az eluátumot frakciókba gyűjtjük, az egyes frakciókat vékonyrétegkromatográfiásan elemezzük. majd a centrális frakciókat egyesítjük és bepároljuk. 6,66 g (12ß) képletű védett vegyületet kapunk. E vegyület védőcsoportjait a következő példában ismertetésre kerülő módszerrel hasítjuk le. A védőcsoportok lehasítása után kapott termék NMR-spektrumanalízis alapján főtömegében 3’ß-izomert tartalmazó anyagnak bizonyult. 12. példa 3’-0-(2,3,5Jn-0-aeetil-ß-h-ribofuranozil-ß-l ,2’.3.6'tetrakisz-N-(tf ifiuoracetil)-neamin előállítása [(S) reakcióvázlat] 6,66 g (12ß) képletű vegyület 40 ml ecetsavval és 20 ml vízzel készített oldatát 2 órán át visszafolyatás közben forraljuk, majd a reakcióelegyet fagyasztva szárítjuk. A kapott 5,038 g súlyú maradékot tisztítás nélkül közvetlenül felhasználjuk a 13. példában ismertetésre kerülő eljárásban. 13. példa 3’-0-(ß-D-ribofuranozil)-neamin előállítása [(T) reakcióvázlat] A12. példában leírt eljárással kapott terméket 73 ml 1:1 arányú metanol:víz elegyben oldjuk. Az oldathoz 2,93 g nátriumhidroxidot adunk, és az elegyet fél órán át visszafolyatás közben forraljuk. Az elegyet lehűtjük, és 12 ml 1 n vizes sósavoldattal elegyítjük. A metanolt vákuumban lepároljuk, a vizes maradékot 200 ml vízzel hígítjuk, és a kapott oldatot 250 ml ammónium-formájú Amberlite CG- 50 ioncserélő gyantán bocsátjuk át. A gyantaoszlopot 250 ml vízzel mossuk, majd 1 liter víz és 1 liter 0,5 n vizes ammóniumhidroxid-oldat felhasználásával gradienselúciót végzünk. Az eluátumot 50 ml-es frakciókba gyűjtjük, és az egyes frakciók antibakteriális aktivitását Bacillus cereus-szal szemben korong-bemerítéses módszerrel 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 8
