177271. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a neamin 6-O és 3'- O- D-glikozil-analógjainak előállítására
13 177271 14 tékre. Az elegyet 2,5 órán át szobahőmérsékleten keverjük, majd a piridint vákuumban lepároljuk. A maradékot etilacetátban oldjuk, és az oldatot egymás után híg, vizes sósavoldattal, vízzel, végül vizes káliumhidrogénkarbonát-oldattal mossuk. Az oldószert lepároljuk, és a 63,7 g súlyú maradékot 5 kg szilikagélen kromatografáljuk. EIuálószerként 40:1 arányú kloroform : metanol elegyet használunk. Szilárd anyag formájában 47,5 g (94,2%) (4) képletű vegyületet kapunk ; (a)o = —32° (acetonban). Elemzés a C,7H32FpN6016 képlet alapján: számított : C : 42,53%, H : 3,09%, N : 8,05% ; talált: C: 42,19%, H: 3,01%, N: 7,93%. 4. példa 3’,4’-Bisz-0-(p-nitro-benzoil)-l,2’,3,6’-tetrakisz-N-(trifluoracetil)-neamin előállítása [(G) reakcióvázlat] 45,5 g (43,6 mmól) (4) képletű ketál 450 ml 66%-os ecetsavval készített oldatát 4 órán át 65 °C-on tartjuk, majd a reakcióelegyet fagyasztva szárítjuk. A 37,6 g súlyú maradékot 3,5 kg szilikagélen kromatografáljuk, eluálószerként 10:1 arányú kloroform:metanol elegyet használunk. 35,7 g (80,7%) (5) képletű diésztert kapunk, amelynek fizikai állandói a következők: (ot)D = —43° (acetonban); ultraibolya spektrum sávjai : /%,%H = 258 pu (s = 26 700) ; infravörös spektrum sávjai: 3250—3400 (NH/OH), 1705, 1750 (C=0), 1620 (C=C), 1575 (amid II), 1220, 1180, 1160 (CFj/C—O) cm 1 ; NMR-spektrum-sávjai: 8,0—8,3 (aromás protonok), 5,64 (d, 3, anomer), 3,2—4,3 (vonalcsoport). Elemzés a C34H2SF12N6016 képlet alapján: számított: C: 40,65%, H: 2,81%, N: 8,37%; talált: C: 40,84%, H:2,96%, N: 8,36%. 5. példa 3’,4’-Bisz-0-(p-nitro-benzoil)-6-0-(2,3,5-tri-0-acetil-a-D-ribofuranozil)-l,2’,3,6’-tetrakisz-N-(trifluoracetil)-neamin és 3’,4’-bisz-0-(p-nitro-benzoil)-6-0-(2,3,5-tri-0-acetil-ß-D-ribofuranozil)-l,2’,3,6’-tetrakisz-N-(trifluoracetil)-neamin előállítása [(H) reakcióvázlat] 6,0 g (6 mmól) (5) képletű diésztert 100 ml tisztított nitrometán és 1500 ml benzol elegyében oldunk, és az oldatból 50 ml benzolt ledesztillálunk. A maradékhoz 11,8 mmól tetraacetát-származékból felszabadított 2,3,5-O-triacetil-D-ribofuranozil-bromid 6 ml nitrometánnal készített oldatát adjuk 2,98 g (11,8 mmól) higany(II)-cianiddal együtt. Az elegyet ezután visszafolyatás közben forraljuk, majd körülbelül 2 óránként két részletben összesen 45,4 mmól fenti bromid-vegyületet és 8,94 g higany(II)-eianidot adunk a rendszerhez. A reakció menetét vékonyrétegkromatográfiás vizsgálatokkal követjük; eluálószerként 20:1 arányú kloroform : metanol elegyet használunk. Amikor a vékonyrétegkromatográfiás vizsgálattal (5) képletű kiindulási anyag már nem mutatható ki, az elegyhez 250 ml etilacetátot adunk, és a kapott oldatot vizes káliumhidrogénkarbonát-oldattal kétszer mossuk. A szerves oldatot szárítjuk, majd vákuumban bepároljuk. A maradékot 2 kg szilikagélen kromatografáljuk; eluálószerként 30:1 arányú kloroform:metanol elegyet használunk. Az elegyfrakciókat ismételten kromatografáljuk. 4,6 g (60,77%) (6ß) és 1,9 g (25%) (6a) képletű vegyületet kapunk; (a)D = —2°, illetve —46° (acetonban). Elemzés a C45H42N6F12023 képlet alapján: számított: C: 42,80%, H:3,35%, N: 6,66%; talált: C: 42,81%, H: 3,53%, N: 6,72% (6a); C: 42,85%, H: 3,35%, N: 6,55% (6ß). 6. példa 6-0-(ß-D-ribofuranozil)-neamin előállítása [(J) reakcióvázlat] 2,17 g (1,72 mmól) (6ß) képletű glükozid és 1,24 g (30,96 mmól) nátriumhidroxid 15 ml metanollal és 15 ml vízzel készített oldatát 15 percig visszafolyatás közben forraljuk, majd a metanolt vákuumban lepároljuk. A maradékot 75 ml vízzel hígítjuk, és az oldatot 10 ml ammónium-forrnájú Amberlite CG—50 ioncserélő gyantán (gyártja a Rohm and Haas Co.) bocsátjuk át. A gyantaosztlopot 100 ml vízzel mossuk, majd 400 ml vízzel és 400 ml 0,5 n vizes ammóniumhidroxid-oldattal grádienselúciót végzünk. Az eluatumot körülbelül 40 ml-es frakciókba gyűjtjük, és a frakciókat vékonyrétegkromatográfiásan vizsgáljuk. Eluálószerként J—18 oldószer-rendszert alkalmazunk. Az egyes frakciók antibakteriális aktivitását korong-bemerítéses módszerrel Bacillus cereus-szal szemben vizsgáljuk. Az észlelt eredményeket az 5. táblázatban közöljük. 5. táblázat Frakció Zónaátmé-Vékonyrétegkromatográfiás száma rő (mm) vizsgálat 1—2. 3—5. — (narancsvörös szín, UV*) 6—23. — — 24—25. nyomnyi — 26. 23 egy folt 27. 29 maximális intenzitás 28. 28 maximális intenzitás 29. 24 az intenzitás gyengül 30. 21 — 31. 20 — 32. 17 — 33—35. — — A 26—29. frakciót egyesítjük és fagyasztva szárítjuk. 460 mg (58,7%) (7ß) képletű vegyületet kapunk. A 30—32. frakcióból 20 mg (7ß) képletű vegyületet különíthetünk el. Infravörös spektrum sávjai (Nujol): 3100—3500 (NH/OH). 1600 (NH) cm“1. 7. példa 6-0-(a-D-Ribofuranozil)-neamin előállítása [(K) reakcióvázlat] Ezt a vegyületet a ß-izomer előállításánál ismertetett módon állítjuk elő. A védett kiindulási anyagot 200 mg nátriumhidroxiddal kezeljük, és a reakcióelegyet ammónium-formájú CG—50 gyantán bocsátjuk át. 94 mg (53%) (7a) képletű vegyületet kapunk. Szénmágneses rezonanciaspektruma: 26,94, 28,69, 36,21,41,26, 44,02, 46,02, 48,48, 50,78, 62,77, 71,32, 72,52, 73,08, 83,25, 85,36, 99,35 és 100,89 8; 8. példa 5,6-0-Izopropilidén-3’-0-(2,3,4,6-tetrakisz-0-acetil-ß-D-glükopiranozil)-i,2’,3,6'-tetrakisz-N-(trifluoracetil)-neamin es 5,6-0-izopropilidén-3’-0-(2,3,4,6-tetrakisz-0-acetil-a-D-glükopiranozil)-l,2’,3,6’-tetrakisz-N-(trifluoracetil)-neamin előállítására [(N) reakcióvázlat] 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 7
