177259. lajstromszámú szabadalom • Eljárás haszonállatok tömeges iparszerü szaporitására és nevelésére

5 177259 6 lyén — egymástól egyedenként elkülönítve, egy ivarzási periódusnak lényegében megfelelő (sertésnél pl. mintegy 18—21 napos) időszakon át megfigyelés alatt tartjuk, s az esetleg újra ivarzó egyedeket a csoportoktól elkülönítjük, majd a megtermékenyült anyaállatok egyedenkénti elkülö­nítését megszüntetve az egy-egy csoporthoz tartozó anya­állatokat együtt (falkásítva) tartjuk, mimellett az együtt tartott egyedekből álló csoportokat (falkákat) egymástól csoportonként elkülönítve csoportos szállásokon (sertés esetében csoportos kutricákban kocaszállásokon) helyez­zük el, majd a csoportokat (falkákat) az első várható ellést néhány, célszerűen 2—3 nappal megelőző időpontban fiaztatótermekbe helyezzük át, ahol a vemhes anyaállato­kat ismét csoportokban, de csoportonként egymástól elkü­lönítve egyedi szállásokon (sertésnél egyedi kutricákban) tartjuk ; a fiaztatótermekben a vemhes anyákat ugyancsak Q napos időintervallumokban csoportonként elletjük ; az utódokat a fiaztatótermekből nevelőtérbe vagy -terekbe (például előnevelőbe, s onnan hizlalóba) helyezzük át, s célszerűen a nevelt állatokból pótolva az eredeti anyaállat­készlet csökkenését (pl. kiöregedés, ismételt meg nem ter­mékenyülés vagy elhullás miatt) a fenti műveletsort a K napból álló termelési időszakban előnyösen folyamato­san ismételjük. Egy előnyös találmányi ismérv szerint az állattartási he­lyiségek légtechnikai berendezéseit az állatok páratermelé­se alapján vezéreljük, mimellett az állattartási helyiségeket megemelt légtechnikai normatívák alapján (pl. Mothes) klimatizáljuk. Célszerű továbbá, ha a megemelt légtechni­kai normatívák alapján méretezett fokozatos fordulat­­szám-szabályozású légtechnikai berendezéseket túlnyomá­sos rendszerben üzemeltetjük. A találmányhoz fűződő előnyös hatások a következők : az eljárás összhangot teremt az állatok biológiai tulaj­donságai, valamint a termelési technológia között. Bizto­sítja az állategészségügyi követelmények, az egyszerre töl­tés-ürítés elvének betartása mellett a termelődött áru egyenletes, kiváló minőségben való folyamatos, program­­szerű kibocsátását, a férőhelyek maximális kihasználását. Meglevő telepeken azok viszonylag kis ráfordítást igénylő rekonstrukciójával — az egyes technológiai egységekben a technológiának és férőhelyeknek szinkronba hozásával - a találmány szerinti eljárás alkalmazása a hatékonyságot nagymértékben megnövelheti, emellett az eljárás bármi­lyen meglevő és megfelelően rekonstruált telepen alkal­mazható, függetlenül a meglevő rendszertől, fázistól, illet­ve tartástechnológiától. A találmány szerinti eljárásra ter­vezett új telepek is mentesek mindazoktól a bevezetőben részletezett hátrányoktól, amelyek a jelenlegi szakaszos rotáció-elven alapuló tartástechnológiák velejárói, tehát mind gazdaságossági, mind állategészségügyi szempontból optimális eredményességgel üzemeltethetők. A találmány értelmében alkalmazott légtechnikai rendszer ped.g csök­kenti az elhullást és energiamegtakaritást eredményez. A találmányt a továbbiakban példa alapján ismertetjük. Egy létesítendő sertéstelepen a környezet állattartó ké­pességének figyelembe vételével, a tervezés szerint évente mintegy Y = 8200 sertést kell kibocsátani. A találmány ér­telmében az alábbi termelési technológiát alkalmazzuk: a termelést anyaállatoknak csoportokba sorolásával vé­gezzük oly módon, hogy az anyacsoportokat meghatáro­zott 0 számú napból álló időintervallumokban terméke­ny íttetjük és elletjük. A Q időintervallumot I—7 nap kö­zött választjuk meg. Azért nem célszerű 7 napot meghala­dó Q időintervallummal dolgozni, mert ennél hosszabb el­lési idő esetén a kibocsátott állatok egy része kikerül az előnyös értékesítési kategóriából, más részük viszont azt nem éri el. így az optimális, illetve elméletileg megkívánt súly alatti, illetve súly feletti állatok kényszerű értékesítési hányada megnő, mivel állategészségügyi okokból az egy­szerre ürítést-töltést minden körülmények között be kell tartani. A 7 napon túli ellési idő további hátrányos követ­kezménye, hogy a férőhely-kihasználási lehetőségek nagy­mértékben romlanak, nem képezhető az utódokból öko­­nómiailag optimális kezelési egység. Elméletileg előnyös, ha a Q elletési idő az 1 naphoz a lehető legközelebb áll. Gyakorlatilag a Q értéke általában 3- -5 nap. A jelen példa esetében Q = 4 nap. Egy-egy csoportba azonos Z számú anyaállatot soro­lunk. A csoportok C számát, és egy-egy csoporton belül az anyaállatok számát annak figyelembevételével határozzuk meg, hogy a termékenyíttetést és elletést folyamatosan vé­gezzük, emellett figyelembe vesszük az adott sertésfajta­­konstrukciónak önmagában ismert paramétereit, pl. a sza­porodási indexét, végül számolunk azzal, hogy a csopor­tok tartózkodási helyét tisztítani és fertőtleníteni kell, a választás után néhány napos várakozási időt kell hagyni, s a termékenyítési időt követően legalább egy ivarzási perió­duson át megfigyelés alatt kell tartani az anyaállatokat an­nak megállapítása céljából, hogy valóban megtermóke­­nyültek-e. A jelen esetben az egy-egy csoportba sorolandó anyák számát Z = 15-re, a csoportszámot pedig ( ' = 7-re választjuk. Egy-egy csoportban Z = 15 anyaállatot tehát Q = 4 na­pos időintervallumban termékenyíttetünk. A termékenyit­­tetést folyamatosan figyelemmel kísérjük, és amennyiben Q = 4 nap alatt előreláthatólag nem következnék be cso­portonként a Z = 15 számú anya termékenyítése, ti hiányt a búgásra nem hajlandó anyákat elővárakozó vagy. és hizlaldában álló ivarzó kocák közül fedezzük. A termékenyítést tehát C = 7 csoporttal egymást köz­vetlenül követő Q = 4 napos időszakokon át folyamato­san végeztetjük. A termékenyített anyaállatok közül W = 11 db egészen biztosan, Z = 15 db nagy valószínű­séggel meg is termékenyül. Az egyes 11 15 darabszámú csoportokat egymástól elkülönítve, de azonos légtérben, lekötve, egymástól elválasztott rekeszekben tartjuk. Egy­­egy tartási egység 15 rekeszt tartalmaz. A csoportokat 18 21 napon át megfigyelés alatt tartjuk, s az esetleg új­ból ivarzó egyedeket elkülönítjük. Miután az egyes csoportokon belül konstatáltuk az egyedek tényleges megtermékenyüléséi, illetve az esetlege­sen szükséges elkülönítést végrehajtottuk, a csoportokon belül az egyedi tartást megszüntetjük, a csoportokat iatká­­sítjuk. s a falkákat egymástól elkülönítve kocaszállason. csoportoskutricaegységekbe helyezzük. A két ivarzás. cik­lus alatt termékenyített íbúgatoil). de megtermékenvitei­­len anyaállatokat selejtezzük, vagyis további szaporítási ciklusba nem helyezzük. Az egyszerre töltés-ürítés vala­mint a hatékony fertőtlenítés érdekében az állatok t's/titá­­sát gőzborotvával végezzük, a helyiségeket önmagában is­mert módon tisztítjuk és fertőtlenítjük. A csoportos kutricaegységekből álló kocaszálláson a falkákat az első várható ellést 2 nappal megelőző időpon­tig tartjuk, ekkor a falkákat fiaztatótermekbe helyezzük át, ahol a vemhes anyaállatokat egymástól elkülönített egyedi kutricákban helyezzük el. A fiaztatótermek számát a lefoglalást idő figyelembe vé­telével lehet meghatározni: a lefoglalási idő megállapításá­hoz viszont abból kell kiindulni, hogy a malacok választá-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom