177153. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szilícium anyagú, n-i-p szerkezetű sugárzásdetektorok előállítására

7 j / /1 j j 8 gai összeolvasztott kristálydarabra újabbat ültet­hetünk, és ezeket ismét összeolvaszthatjuk. Ezután: a) elvégezzük az izzítást, mint az első példa a) pontjában. b) Elvégezzük az egykristályhúzást az első példa b) pontja szerint. c) a kristályból az első példához hasonló módszerekkel pl. 5 mm vastag szeleteket vágunk, amelyeknek egy * síklapjába kb. 4 mm mély, kb. 1 mm széles és kb. 10 nun belső átmérőjű hornyot csiszolunk pl. ultrahangos kivágószerszám segítségé­vel. A kristálydarabkát az első példához hasonló módon polírozzuk, tisztítjuk, maratjuk. A kristály­darabka hornyolatlan lapjára elektrokémiai úton nikkelréteget választunk le. d) A kristálydarabka horony által körbezárt fe­lületére - az 1. példához hasonló tisztítások után - lítium-olajszuszpenziót kenünk, és a lítiu­mot a kristályba diffundáltatjuk. e) A szükséges tisztítások után a kristályt kez­detben nagy, majd egyre csökkenő teljesítménnyel drifteljük, aminek az időtartama több napra terjed. f) Csiszolással eltávolítjuk a nikkelréteget és az alatta levő még kompenzálatlan rétégét, majd a tisztítás után a detektor „n” fegyverzetét maszkod­va a kristályt maratjuk, mossuk, majd lefúvással szárítjuk - az első példához hasonló módon. g) Műgyantabevonattal védjük a hornyot és a lapkát külső átmérőjéhez illő gyűrűs fém-foglalatba ragasztjuk, ügyelve arra, hogy a hornyolatlan oldal és a fémfoglalat között a ragasztóréteg folytonos átmenetet alkosson, majd vákuumpárologtatással pl. 0,1 p vastag aranyréteget viszünk fel a hornyolatlan felületre, amely a fémgyűrűre is kiterjed. Az „n” oldali fegyverzetre villamosán vezető műgyantával aranyhuzalt erősítünk, amelynek a másik végét for­rasztással a fémháztól elszigetelt koaxiális kivezetés­hez rögzítjük. Az így előállított detektorok felbontása szoba­­hőmérsékleten 5 MeV energiájú a részecskék esetén 20keV alatt van, hűtéssel pedig nagyságrendileg csökkenthető. Természetesen a felsorolt példáktól eltérő kom­binációkkal is megvalósítható a találmány szerinti eljárás. Lehetséges például az is, hogy egy függőzónás kristályhúzó berendezésbe olyan kiindu­lóanyagot helyezünk, amely akár vezetési típusában is, vagy adalékanyag-koncentrációjában teljesen el­tér a példákban megadottaktól. E kiinduló anyagot az egyébként ismert adalékoló, vagy tisztító keze­léseknek (pl. oldatból felületi adalékolás, gázfázis­ból adalékolás, illetve többszöri zónázás) vetjük alá, ennek során kialakítjuk a példákban megadott kiindulóanyag jellemzőket, majd a gépből eltávolí­tás nélkül elvégezzük a találmány a) és b) pontja szerinti oxigénatmoszférában izzítást és egykristá­ly osítást. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás n-i-p szerkezetű, szilícium anyagú ra­dioaktív sugárzásdetektoroknak „p” típusú, csupán bórszintjével jellemzett polikristályos, vagy csupán fajlagos ellenállásával jellemzett egykristályos szilí­ciumból mint kiindulóanyagból történő előállítá­sára, azzal jellemezve, hogy a kiindulóanyagot a) oxigénben, vagy oxigéntartalmú atmoszférá­ban, 800-1400 °C hőmérsékleten izzítjuk, b) vákuumban, függőzónás módszerrel egykris­­tályosítjuk, vagy újra egykristályosítjuk, c) megfelelő méretre darabolás,' csiszolás, políro­­zás után a leendő „p” oldali detektor fegyverzet­nek megfelelő kristályfelületre villamosán jól vezető réteget viszünk fel, amit alumínium vezetőanyag al­kalmazása esetén minimum 620°C-ra hevítéssel a kristályba beötvözünk, d) a leendő „n” oldali fegyverzet helyét lítiu­­m ózzuk, és a lítiumot hőkezeléssel, annak hőmérsékletével és időtartamával szabályozott mélységre diffundáltatjuk, e) a kristálydarabka lítiumozott részére pozitív „p” oldali fegyverzetére negatív polaritással egyen­­feszültséget kapcsolva, a kristálydarabkát melegítve a hőmérséklettel, a feszültséggel és az idővel szabá­lyozott módon a kristálydarabkában intrinzik réte­get állítunk elő, í) a kívánt geometriai méret szükség szerinti be­állítása és/vagy kompenzálatlan „p” oldali réteg szükség szerinti eltávolítása, mechanikai és/vagy kémiai tisztítás és/vagy maratás után a kristályda­rabkát igen nagytisztaságú vízben mossuk, majd gyorsan szárítjuk, g) a kristály darabkának legalább azon részeit, ahol a különböző típusú rétegek felületükre kiér­nek, visszáramcsökkentő és/vagy védőbevonattal látjuk el, majd az „n”, illetve „p” oldali fegyver­zetek és a tok erre a célra kiképzett alkatrészei között vákuumpárologtatás és/vagy villamosán veze­tő, megszilárduló műgyanta és/vagy mikroötvözés és/vagy forrasztás és/vagy ponthegesztés segítségével villamos csatlakozást hozunk létre, vagy a villamos csatlakozást alakítjuk ki előbbiek szerint először, és ezt követően visszük fel a visszáramcsökkentő és/vagy védő bevonatot. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az a) bekezdésben alkalmazott izzítást vékony magra fokozatosan az öntecsátmérőre növekvő nyakrésszel összeolvasztott szilíciumrúdon függőzónás kristályhúzógépben nagy­­frekvenciás fűtéssel végezzük. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foga­­nafosítási módja, azzal jellemezve, hogy a b) be­kezdésben alkalmazott kristályhúzást az állandó ke­resztmetszetű szakaszon 15-20 cm/óra sebességgel végezzük. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti el­járás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az eljárás egyes fő lépései között esetenként szükségessé váló tisztítást széntetrakloridban, majd acetonban, ezután alkoholban, végül nagytisztaságú vízben történő ultrahangos mosással végezzük. 5. A 4. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az eljárás egyes fő lépései között esetenként szükségessé váltó tisztí­tást az oldószeres és vizes ultrahangos mosást kövé-5 10 15 SO 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom