177100. lajstromszámú szabadalom • Üzemanyagtérfogat-mérő készülék
5 177100 6 szúkás nyílásba való benyomását az üzemanyag hőmérsékletének függvényében megváltoztassa. A kalibrálóeszköz egy másik változatnál legalább az egyik hengerfejbe behelyezett beállítócsavarból áll, melynek szabad vége úgy van elhelyezve, hogy a megfelelő dugattyúnak nekiütközzön, azaz ütközőként szolgáljon a dugattyúlöket hosszának behatárolásánál. A súrlódási veszteségek csökkentése céljából a mágneses tengelykapcsoló előnyösen egy mágnesgyűrűből áll, amely koncentrikusan van egy, például műanyagból készült mágnestartóba erősítve, amely viszont a forgatjtyús mechanizmus kimenetére van rögzítve, átellenes oldalának középső részében pedig egy kiemelkedéssel van ellátva, amely csekély súrlódással fekszik fel a ház felső részét képező tömítőtárcsa alsó- vagy belső oldalán, ugyanakkor a bélyegző- és/vagy kijelzőegység megfelelő mágneses tengelykapcsolója egy ennek megfelelő kiemelkedéssel van ellátva, amely a tárcsa felső- vagy külső oldalán közvetlenül az említett kiemelkedéssel átellenben fekszik fel. A találmányt a továbbiakban néhány példaképpeni kiviteli alak kapcsán ismertetjük részletesebben ábráink segítségével, amelyek közül:- az 1. ábra az üzemanyagtérfogat-mérő készülék, pontosabban a pl. könnyűfémből levő ház üzemanyagátbocsájtó részét mutatja, a 2. ábra A—A jelű vonala mentén vett metszetben,- a 2. ábrán az 1. ábra B-B vonal menti metszetét látjuk,- 3. ábránk az üzemanyagtérfogat-mérő készülék házában elhelyezett mozgásátviteli komponenseket mutatja,- 4—6. ábráinkon dugattyú-gumimembránt látunk felülről, illetve keresztmetszetben, ahol az 5. ábra a membránszél egy részét felnagyítva mutatja,- a 7. ábra az üzemanyagtérfogat-mérő készülék házának fedelét metszetben tünteti fel,- a 8-9. ábrán egy másik, egyszerűbb kivitelű üzemanyagtérfogat-mérő készülék házának fedelét látjuk alulnézetben, illetve keresztmetszetben,- a 10-11. ábrákon az 1., illetve 2. ábrának megfelelő metszetben mutatunk be egy egyszerűsített üzemanyagtérfogat-mérő készülék házát, ■ - a 12-14. ábrán a dugattyúrúd látható oldalnézetben, felülnézetben, illetve metszetben,- a 15-16. ábra egy pár, egymást keresztező dugattyúrudat mutat be egyszerűsítve, metszetben, illetve felülnézetben,- 17-18. ábránkon körkörös síkszeleplapot látunk keresztmetszetben, illetve felülnézetben,- a 19. ábra a házat felülnézetben mutatja, a sík szeleplap tömítőfelületét ferdén vonalkázva,- a 20. ábrán a sík szeleplap nyomórugója látható felülnézetben, ,- a 21. ábránk az üzemanyagtérfogat-mérő készülék házát oldalnézetben mutatja,- a 22. ábrán olyan üzemanyagtérfogat-mérő készülje házának rész-nézetét látjuk, amely a 336.920 és a 354.370 sz. svéd szabadalmi leírás szerinti kinyomtatóegységgel van összekapcsolva,- a 23—26. ábráinkon az üzemanyagtérfogat-mérő készülék beállításának ismertetéséhez mutatunk be dugattyúrudakat,- a 27., 29. és 30. ábra az üzemanyagtérfogat-mérő készüléknek a motor üzemanyaghozzávezető rendszerével való különféle összekapcsolási módjait szemlélteti,- a 28. ábrán egy dieselmotor ismert üzemanyaghozzávezető-rendszerét láthatjuk,- a 31—32. ábrán az üzemanyagtérfogat-mérő készülék automatikus hőmérsékletkompenzálását mutatjuk be,- a 33-34. ábráinkon kijelzőegység látható, amelyet a 22. ábra szerinti kinyomtató egység helyett lehet az üzemanyagtérfogat-mérő készülék átáramlási egységének házához csatlakoztatni. A találmány szerinti üzemanyagtérfogat-mérő készüléknek van egy térfogatmérő része, amely négyhengeres „csillagmotor-elrendezésű” és amelynek az áramlás irányításához síkszeleplapja van. A síkszeleplap rugó- és nyomásterhelés alatt áll és minél erősebb mechanikai terhelése van az üzemanyagtérfogat-mérő készülék kimenetének, annál nagyobb a nyomáskülönbség az üzemanyagbevezetés és az üzemanyagkivezetés között, továbbá annál erősebben nyomódik a síkszeleplap a vele átellenben elhelyezkedő tömítőfelülethez. Az üzemanyagtérfogat-mérő készülék 13 háza, amely az 1. ábrán a 2. ábra szerinti A—A vonal menti metszetben, míg a 2. ábrán az 1. ábra szerinti B—B vonal menti keresztmetszetben látható, négy, egymással páronként szemben elhelyezkedő 80 és 82, illetve 81 és 83 hengerfurattal bír. A 13 ház öntvényből készült, egy alsó, a 2. ábrán felülről nézve négyzetes alakú szilárd 133 fenékkel, melynek felső oldala 134 szelepfelületként működik, illetve szolgál. Ezen 133 fenékben található négy, egymással páronként szemben elhelyezett 70—73 lyuk, valamint a 135 középső furat. Utóbbi a 12 üzemanyagkivezetés csatornájával van összekötve. A 133 fenékben található továbbá egy 136 furat a bal oldali 82 henger-furattól balra, amely a 11 üzemanyagbevezetés csatornájához csatlakozik, mely ily módon a 13 ház belsejéhez csatlakoztatható. A 70—73 lyukak 90°-os osztással helyezkednek el egy körön, melynek középpontja a 135 középső furat közepén van. Mindegyik 70-73 lyuk a 133 fenékben levő 9, 10 keresztfuratok útján a 13 ház egy-egy oldalfalában levő hengerfurat körül elhelyezkedő 85 gyűrűs csatornához csatlakozik. A szóban forgó példa esetében két ilyen 9 és 10 keresztfuratot mutattunk be, amelyek a 71 lyuktól indulnak. A többi 70, 72, 73 lyuktól kiinduló keresztfuratot a 2. ábrán csak a pontvonallal rajzolt 137 középvonalak érzékeltetik. Az 1. ábrán egy körkörös 20 síkszeleplap vagy tárcsa látható, amely a 134 szelepfelületen csúszhat. Ezen a 20 síkszeleplapon fekszik fel a középső 44 nyílással ellátott 18 nyomórugó. A 20 síkszeleplap együttműködését a 135 középső furattal, valamint a 70-73 lyukakkal, nugd a 10., 11. és 19 ábrákra való hivatkozással fogjuk a későbbiekben részletesebben ismertetni. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
