177066. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 16-17 szénatomos alkenil-acetátok előállítására
9 177066 10 és a Z-11-17 acetátot 9 : 1 súlyarányban tartalmazó levegőben tartózkodva a hímek elveszítik normális reagáló készségüket a természetes nőstény termelte feromonra, tehát a szintetikus hatóanyag alkalmas a légtér-telítéses technikával való felhasználásra. 5 3. példa A hatóanyagoknak és különböző arányú keveré- 10 keiknek hatása szabadföldi csapdázásban a káposzta-bagolylepke hímekre, különböző nagyságú dózisok esetén. A kísérletet a Pestimre MGTSz kb. 15 ha-os 15 káposztaföldjén végeztük, július 25-től augusztus 5-ig. A szabadföldi csapdázásra olyan műanyag csapdákat használtunk, melyek két, egymásra erősített 20 sátortető alakú műanyag lapból (22 x 36 cm) álltak. Ezek behajtása egymásra merőlegesen helyezkedik el. Az alsó lap belső felületére ragasztót kentünk fel, a berepülő hím lepkék megfogása céljából. A csalétket tartalmazó gumidarabot a fel- 25 ső lap közepére akasztottuk fel, belülről. A csapdákat egymástól 25 30 m távolságban, és 0,5 m magasban helyeztük el, véletlenszerű blokkelrendezésben. 30 Az n-hexánban oldott hatóanyagot gumicső darabkára adagoltuk. A dózis az egyes sorozatokban 0,1, valamint 10,0mg volt. Minden kísérletet háromszor megismételtünk. 35 A fogott lepkéket 3 naponként összegyűjtöttük, az állatokat fajra genitália vizsgálattal határoztuk meg. A nyert adatokat a Duncan’s New Multiple Range Test módszerével értékeltük statisztikailag. 40 A feromon komponensekkel illetve azok különböző arányú keverékeivel fogott hím lepkék számát a 4. táblázat mutatja. 0,1 mg-os dózis esetén a legtöbb lepke befogása a Z-ll-16:ac és Z-ll-17:ac 9 : 1 súlyarányú elegyével történt. A fogott hímek átlaga a 10%-os szinten eltér a 7 :3 súlyarányú elegyétől, valamint a Z-l l-16:ac-ot, illetve Z-l l-17:ac-ot önállóan tartalmazó csapdákétól. A csalétek nélküli, üres kontroll csapdák nem fogtak állatot. 1,0 mg-os dózis esetében szintén a 9 : 1 súlyarányú elegy fogta a legtöbb lepkét, a fogás átlaga szignifikánsan eltér a Z-l l-16:ac-tal, illetve Z-ll-17:ac-tal csalétkezett csapdákétól (P=10%). A 7 :3 súlyarányú keverék kevesebb lepkét fogott a 9 : 1 súlyarányú elegynél, többet a Z-l l-16:ac-tal illetve Z-l 1-17:ac-tal csalétkezett csapdáknál, de az adatok aránylag magas szórása miatt itt szignifikáns különbség v nem mutatható ki. Az üres kontroll csapdák nem fogtak állatokat. A 10,0 mg-os dózisú csalétkek közül csak a 9:1 és 7:3 súlyarányú elegy fogott néhány hím lepkét. A fogások nem különböznek egymástól szignifikánsan. Összefoglalva az eredményeket megállapíthatjuk, hogy a Z-l l-16:ac-hoz Z-l l-17:ac-ot keverve a keverékek minden esetben nagyobb vonzóképességgel rendelkeznek, mint a komponensek külön-külön. A kísérletekben a Z-ll-17:ac nem fogott egyetlen hím lepkét sem, ami arra utal, hogy a vegyület önmagában alkalmazva nem bír elegendő aktivitással a lepkék csapdába csalogatásához. Mindhárom dózis esetében tendencia szerint a különböző arányú keverékek közül a 9:1 súlyarányú nyújtotta a legjobb hatást, az ilyen keverési arányú elegyek mutatkoztak legaktívabbnak a szélső dózisértékeknél is. A 10,0 mg-os dózisú csalétkek viszonylagos hatástalansága, melynek okai a lepkék etológiái sajátosságaiban keresendők, ismert jelenség a lepkeferomonos csapdázással foglalkozó szakirodalomban (Birch, M. C. /ed./: Pheromones. Amsterdam-London. North-Holland Publishing Co. 495. 1974.) 4. táblázat Dózis mg Z-ll-16:ac (A komponens) Z-l l-17:ac (B komponens) Fogott hím lepkék (db) A és B komponens elegyei súly%-ban 9:1 7:3 X Kontroll (üres csapda) 0,1 0a 0a 3,7b 1,7C 0a 1,0 l,5a 0a 3,7b 2,5ab 0a 10,0 0a 0a 0,7a l,0a 0a Az ugyanabban a sorban azonos betűvel jelölt átlagok nem különböznek egymástól szignifikánsan a 10%-os szinten. Ismétlések száma: 3. 5
