177053. lajstromszámú szabadalom • Háromdimenziós ipari épületelem

5 177053 6 egyes részeinek elhagyásával valamennyi szükséges és egyben elegendő épületelem előállítható. Ezek alkalmasak akár egyemeletes, akár többemeletes épületek összeállítására. Az alapmodul jelentősége abban van, hogy ma­radéktalanul egyesít magában minden további talál­mány szerinti épületelemet. Ennek következtében, amint látni fogjuk, a találmány szerinti épület­elemek előállításához csak mindössze egyetlen hosszúkás öntőformára van szükség, amely a geren­dagyártáshoz általában alkalmazott technológiával együtt alkalmas a találmány szerinti épületelemek előállítására. Az 1 hivatkozási számmal jelölt alap­modulból 2 hivatkozási számmal jelölt második épületelemet származtathatunk le azzal, hogy a vízszintes lap egy részét elhagyjuk. Az épületelem így függőleges 3 lapból és vízszintes 4 lapból áll. Az utóbbit két aszimmetrikus 5 szárny alkotja. Ezek közül az 5 szárnynak a kisebb méretre ha­rántirányban peremmenti 7 bordája van, amelynek magassága célszerűen egyenlő a helyszínen öntött lemez vastagságával. Ezen épületelem alapvető jellegzetessége, hogy a függőleges 3 lap túlnyúlik a vízszintes 4 lapon. A túlnyúlás hosszát a 2. ábrán b hivatkozási betűvel jelöltük. Ezen a kiugró 8 részen más épületelem szárnya, így például az alapmodul vízszintes 1 lapja fog megfeküdni. Ezért a b méret célszerűen a kiugró szárny hosszával lesz egyenlő, vagy ennél rövidebb. Amint a 3. ábrán látható, az eddig tárgyalt épületelemekből már összeállítható valamilyen szer­kezet, az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén 9 hivatkozási számmal jelölt két alapmodul 10 hivat­kozási számmal jelölt két további épületelemmel van kombinálva. A 4. ábrán vékony vonalakkal olyan alapmodult tüntettünk föl, amelyből a vízszintes lap két részének elhagyásával további új épületelemet szár­maztattunk le. Ezt 11 hivatkozási számmal jelöltük. All épületelem jellegzetessége, hogy függőleges 12 lapja a vízszintes 13 lap alól mindkét irányban kiáll, amikor is a kiálló részek megfelelő hosszúságú szárnyak pihenőjeként használhatók fel. Ilyen ese­tet tüntettünk föl a 6. ábrán, ahol 14 épületele­mek vízszintes lapjai 11 épületelemek függőleges 12 lapjának kiálló részeire támaszkodnak. A 7. ábra szerinti példakénti kiviteli alak esetén 15 hivatkozási számmal jelölt épületelem az alap­modul vízszintes lapjának részbeni kihagyásával van leszármaztatva. Jellemzői, hogy egymáshoz csatla­kozó két 16 és 17 szárnya van, amelyek azonban nem egyenlő hosszúak, nevezetesen a 16 szárny b’ távolsággal hosszabb a 17 szárnynál. A b’ hosszú­ságú szakasz 18 vállat alkot, amelyre valamely más elem vízszintes lapja támaszkodhatik. Ha a b’ hosszúság egyenlő a vízszintes lap teljes hosszával, vagy, más szavakkal, a rövidebb szárny hosszúsága zérusra csökken, a 9. ábrán látható és 19 hivatkozási számmal jelölt épületelemhez ju­tunk. Amint a 10. ábrából világosan látható, valóságos önhordó zárófalhoz jutottunk, amelynek fölső részén folytonos 20 váll van. Ez az ábrázolt példa­kénti kiviteli alak esetén az épületelem teljes hosz­­szára kiterjed. A 20 vállhoz más épületelem víz­szintes 21 lapja csatlakoztatható, amint ezt a 11. ábrán föltüntettük. A 12., 13., 14. és 15. ábrán a találmány sze­rinti épületelem egy-egy további példakénti kiviteli alat ja látható, amelyeknél az eddig tárgyalt kiha­­gyásos vízszintes lapok helyett az alapmodul függőleges lapjából hiányoznak egyes részek. így a 12. ábra esetén 22 kihagyás folytán a vízszintes lap túlnyúlik a függőleges lapon. A 13. ábra szerinti példakénti kiviteli alaknál a függőleges lapban 23 ablakok vannak. A 14. ábra szerinti példakénti megoldásnál a függőleges lap teljes ma­gasságára kiterjedő 24 kaput láthatunk. A 15. ábra szerinti példakénti kiviteli alak esetén olyan 25 ka­put tüntettünk föl, amelynek magassága kisebb a függőleges lap magasságánál. A 16. ábrán épület olyan sarokrészlete látható, amely 26 épületelemből és 27 épületelemből van összeállítva. A sarkot alkotó 26 és 27 épületelemből kiálló 28 illetőleg 29 részek pihenőket alkotnak, ame­lyekhez az épület többi része csatlakoztatható. A 17. ábrán föltüntetett sarok viszont 30 egy­ségből és 31 egységből van összeállítva. Maga a kombináció zárófalként működik. A 18. ábrán olyan példakénti kiviteli alakot tüntettünk föl, amely egymással párhuzamosan el­rendezett két 32 és 33 épületelemből van összeál­lítva. Ezek között vízszintes 33 lap helyezkedik el, amely a belső teret számottevően megnöveli. A három 32, 33 és 34 épületelemet 35 alapmodul zárja le, amely az előbbiekhez viszonyítva haránt­irányban helyezkedik el. Másik részén a szerkezetet falként 36 épületelem zárja le. Ebből az ábrából egyébként látható, hogy a ta­lálmány szerinti épületelemek igen sokféleképpen alkalmazhatók és lehetővé teszik a szabad terve­zést, minthogy mind a függőleges lapok hosszúsága, mind pedig a vízszintes lapok szélessége tetszés sze­rint választható meg. Egyedül a szállítási szempon­tok szabnak határt a méreteknek. Az alapmodulból leszármaztatható épületelemek további alakja a 19. ábrán látható. Itt az épület­elem függőleges 101 lapja két vízszintes 102 és 103 szárnnyal van társítva, amelyeknek szélessége különbözik egymástól. Nevezetesen a 102 szárny harántirányú mérete kisebb. Szabad szélén további szekunder 104 bordával van ellátva. A 104 bordával párhuzamosan második 105 borda van kialakítva, amely a függőleges 101 lap fölé esik. Ezáltal szélső 106 horony jön létre, amely fölhasználható folytonos fegyverzet fölvé­telére, de alkalmazható előfeszített kábelek és öntött gerendák elhelyezésére is, amint ezt a későbbiekben még ismertetni fogjuk. A 20. ábrán látható találmány szerinti épület­elemnek ugyancsak vannak sajátos jegyei. Nevezetesen, a két 102a és 103a szárnyak fölső felületén nincsenek bordák: ebben az esetben a kiálló bordák célszerűen a fölmerülő igénynek meg­felelően a helyszínen állíthatók elő, vagy olyan ele­mekből képezhetők, amelyek például felfordított U alakkal bírnak. Az ilyen megoldás előnye, hogy a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom