177053. lajstromszámú szabadalom • Háromdimenziós ipari épületelem
5 177053 6 egyes részeinek elhagyásával valamennyi szükséges és egyben elegendő épületelem előállítható. Ezek alkalmasak akár egyemeletes, akár többemeletes épületek összeállítására. Az alapmodul jelentősége abban van, hogy maradéktalanul egyesít magában minden további találmány szerinti épületelemet. Ennek következtében, amint látni fogjuk, a találmány szerinti épületelemek előállításához csak mindössze egyetlen hosszúkás öntőformára van szükség, amely a gerendagyártáshoz általában alkalmazott technológiával együtt alkalmas a találmány szerinti épületelemek előállítására. Az 1 hivatkozási számmal jelölt alapmodulból 2 hivatkozási számmal jelölt második épületelemet származtathatunk le azzal, hogy a vízszintes lap egy részét elhagyjuk. Az épületelem így függőleges 3 lapból és vízszintes 4 lapból áll. Az utóbbit két aszimmetrikus 5 szárny alkotja. Ezek közül az 5 szárnynak a kisebb méretre harántirányban peremmenti 7 bordája van, amelynek magassága célszerűen egyenlő a helyszínen öntött lemez vastagságával. Ezen épületelem alapvető jellegzetessége, hogy a függőleges 3 lap túlnyúlik a vízszintes 4 lapon. A túlnyúlás hosszát a 2. ábrán b hivatkozási betűvel jelöltük. Ezen a kiugró 8 részen más épületelem szárnya, így például az alapmodul vízszintes 1 lapja fog megfeküdni. Ezért a b méret célszerűen a kiugró szárny hosszával lesz egyenlő, vagy ennél rövidebb. Amint a 3. ábrán látható, az eddig tárgyalt épületelemekből már összeállítható valamilyen szerkezet, az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén 9 hivatkozási számmal jelölt két alapmodul 10 hivatkozási számmal jelölt két további épületelemmel van kombinálva. A 4. ábrán vékony vonalakkal olyan alapmodult tüntettünk föl, amelyből a vízszintes lap két részének elhagyásával további új épületelemet származtattunk le. Ezt 11 hivatkozási számmal jelöltük. All épületelem jellegzetessége, hogy függőleges 12 lapja a vízszintes 13 lap alól mindkét irányban kiáll, amikor is a kiálló részek megfelelő hosszúságú szárnyak pihenőjeként használhatók fel. Ilyen esetet tüntettünk föl a 6. ábrán, ahol 14 épületelemek vízszintes lapjai 11 épületelemek függőleges 12 lapjának kiálló részeire támaszkodnak. A 7. ábra szerinti példakénti kiviteli alak esetén 15 hivatkozási számmal jelölt épületelem az alapmodul vízszintes lapjának részbeni kihagyásával van leszármaztatva. Jellemzői, hogy egymáshoz csatlakozó két 16 és 17 szárnya van, amelyek azonban nem egyenlő hosszúak, nevezetesen a 16 szárny b’ távolsággal hosszabb a 17 szárnynál. A b’ hosszúságú szakasz 18 vállat alkot, amelyre valamely más elem vízszintes lapja támaszkodhatik. Ha a b’ hosszúság egyenlő a vízszintes lap teljes hosszával, vagy, más szavakkal, a rövidebb szárny hosszúsága zérusra csökken, a 9. ábrán látható és 19 hivatkozási számmal jelölt épületelemhez jutunk. Amint a 10. ábrából világosan látható, valóságos önhordó zárófalhoz jutottunk, amelynek fölső részén folytonos 20 váll van. Ez az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén az épületelem teljes hoszszára kiterjed. A 20 vállhoz más épületelem vízszintes 21 lapja csatlakoztatható, amint ezt a 11. ábrán föltüntettük. A 12., 13., 14. és 15. ábrán a találmány szerinti épületelem egy-egy további példakénti kiviteli alat ja látható, amelyeknél az eddig tárgyalt kihagyásos vízszintes lapok helyett az alapmodul függőleges lapjából hiányoznak egyes részek. így a 12. ábra esetén 22 kihagyás folytán a vízszintes lap túlnyúlik a függőleges lapon. A 13. ábra szerinti példakénti kiviteli alaknál a függőleges lapban 23 ablakok vannak. A 14. ábra szerinti példakénti megoldásnál a függőleges lap teljes magasságára kiterjedő 24 kaput láthatunk. A 15. ábra szerinti példakénti kiviteli alak esetén olyan 25 kaput tüntettünk föl, amelynek magassága kisebb a függőleges lap magasságánál. A 16. ábrán épület olyan sarokrészlete látható, amely 26 épületelemből és 27 épületelemből van összeállítva. A sarkot alkotó 26 és 27 épületelemből kiálló 28 illetőleg 29 részek pihenőket alkotnak, amelyekhez az épület többi része csatlakoztatható. A 17. ábrán föltüntetett sarok viszont 30 egységből és 31 egységből van összeállítva. Maga a kombináció zárófalként működik. A 18. ábrán olyan példakénti kiviteli alakot tüntettünk föl, amely egymással párhuzamosan elrendezett két 32 és 33 épületelemből van összeállítva. Ezek között vízszintes 33 lap helyezkedik el, amely a belső teret számottevően megnöveli. A három 32, 33 és 34 épületelemet 35 alapmodul zárja le, amely az előbbiekhez viszonyítva harántirányban helyezkedik el. Másik részén a szerkezetet falként 36 épületelem zárja le. Ebből az ábrából egyébként látható, hogy a találmány szerinti épületelemek igen sokféleképpen alkalmazhatók és lehetővé teszik a szabad tervezést, minthogy mind a függőleges lapok hosszúsága, mind pedig a vízszintes lapok szélessége tetszés szerint választható meg. Egyedül a szállítási szempontok szabnak határt a méreteknek. Az alapmodulból leszármaztatható épületelemek további alakja a 19. ábrán látható. Itt az épületelem függőleges 101 lapja két vízszintes 102 és 103 szárnnyal van társítva, amelyeknek szélessége különbözik egymástól. Nevezetesen a 102 szárny harántirányú mérete kisebb. Szabad szélén további szekunder 104 bordával van ellátva. A 104 bordával párhuzamosan második 105 borda van kialakítva, amely a függőleges 101 lap fölé esik. Ezáltal szélső 106 horony jön létre, amely fölhasználható folytonos fegyverzet fölvételére, de alkalmazható előfeszített kábelek és öntött gerendák elhelyezésére is, amint ezt a későbbiekben még ismertetni fogjuk. A 20. ábrán látható találmány szerinti épületelemnek ugyancsak vannak sajátos jegyei. Nevezetesen, a két 102a és 103a szárnyak fölső felületén nincsenek bordák: ebben az esetben a kiálló bordák célszerűen a fölmerülő igénynek megfelelően a helyszínen állíthatók elő, vagy olyan elemekből képezhetők, amelyek például felfordított U alakkal bírnak. Az ilyen megoldás előnye, hogy a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
