177053. lajstromszámú szabadalom • Háromdimenziós ipari épületelem
7 177053 fegyverzetek, a belső vezetékek és a különféle szolgáltatások elhelyezéséhez viszonylag egyszerű forma alkalmazható. A függőleges 101a lap alsó gerince az ábrázolt példákén ti kiviteli alak esetén két 107 oldalfallal van ellátva, amelyeket 108 horony választ el egymástól. Az ilyen kialakítás lehetővé teszi egymásra helyezett épületelemek helyzetének szabatos beállítását. A 21. ábrán föltüntetett példakénti kiviteli alak szárnyai több 109 bordával vannak ellátva, amelyek a lap teljes hosszára kiteijednek. Lehetnének azonban a szárnyaknál rövidebbek is. Amint látható, a 109 bordák 110 hornyokat fognak közre, amelyekben betonfegyverzeteket, valamint szolgáltatások szerelvényeit helyezhetjük el. A 22. ábra szerinti példakénti kiviteli alak esetén az alapmodul falgerendával van társítva. A falgerenda függőleges 111 lapból áll, amely fölső végén két bordával van ellátva. Ezek közül a belső 112 borda alacsonyabb a külső 113 bo:dánál. A két borda között hosszirányú 114 horony helyezkedik el. Az alapmodul 103b szárnya az alacsonyabb 112 bordára fekszik és ezen nyugszik, amint ez különösen a 23. ábrán látható. A hosszirányú 114 horonyban acélvázból álló fegyverzetet és a szerkezet kötését biztosító betonöntvényeket (gerendát) helyeztünk el. A 24. ábra szerinti példakénti kiviteli alak esetén a 114c horony két 112c és 113c oldalfala egyenlő magas. Ilyen kivitel alkalmazására akkor kerülhet sor, ha a 103c lapot nem kívánjuk a lile lap váltóval megtámasztani. A falgerendának a 25. ábrán látható példakénti kiviteli alakjánál a fegyverzet befogadó 114d horony 115 kihagyás fölé nyúl. Utóbbinak hossza a csatlakoztatandó alapmodul kisebb szárnyának felel meg. 116 oldalnyílás lehetővé teszi, hogy a gerenda az alapmodul széle mentén helyezkedjék el. A 26. ábrán látható, hogy a 24. ábra szerinti falgerenda fölhasználásával hogyan lehet kötést biztosító öntvényt létesíteni. Az itt 117 hivatkozási számmal jelölt falgerendát 118 alapmodul mellé helyeztük. A falgerenda fölső szélén 119 horony van. A 119 horonyból 120 oldalnyílás nyílik. A 119 horonyba ekkor fémváz alapú 121 fegyverzetet helyezünk, amely a 120 nyíláson át a csatlakoztatandó 118 alapmodullal kapcsolódik. A 121 fegyverzetet helyszíni betonöntéskor fokozatosan illesztjük be. A 27. és 28. ábrán két alapvető épületelem társítására adunk további két példát. A feladat 122 illetőleg 123 járat biztosítása. A 125 falra 124 szárny fekszik. Kötés létesítése végett a 124 szárnyban 126 nyílás van, amely a 125 fal 127 hornyával van fedésben. Ugyanezeket a megoldásokat tüntettük föl a 29. illetőleg 30. ábrán. A 31. ábrán viszont olyan épületelemet tüntettünk föl, amelynél a függőleges lap két 127’ és 128 részre van megosztva. Ezek egy-egy 129 illetőleg 130 járatot hagynak szabadon. A 32. ábrán látható, hogy két 131 és 132 alap-C modult, két 133 és 134 falat, valamint egy sík 135 lemezt hogyan csatlakoztatunk egymáshoz. Ebben az esetben a két 133 és 134 fal váltakozva kiáll az alapmodul alól és a 135 lemezt támasztó pihenőket alkot. Ugyanekkor 136 nyílásokat hagynak szabadon. Ha nyílásokra nincs szükség, a szerkezet a 33. ábrán látható alakot veszi föl. A 34. ábrán látható 137 falgerenda 138 alapmodullal társított osztófal is lehet. 139 nyílásai a 137 falgerenda gerincében kialakított horony fölé esnek. Több 139 nyílás helyett egyetlen 140 nyílást is alkalmazhatunk. A 35. ábrán két 141 és 142 alapmodulból és ezeket támasztó két 143 és 144 falgerendából álló kombináció látható. Ezekhez az alapmodulokhoz az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén fölső vízszintes 145 lapból és függőleges 146 lapból álló további épületelem is csatlakozik. A 146 függőleges lap részben kiáll a vízszintes 145 lap alól és további épületelemek csatlakoztatásához való pihenőt alkot. A 37. ábra oly példakénti kiviteli alakot tüntet föl, amelynél két alapmodul egymásra van helyezve. Az alsó alapmodul függőleges 147 lapja és a fölső alapmodul függőleges 148 lapja egyvonalba esnek. A 148 függőleges lap és szélső 149 borda közötti hosszirányú 150 horonyban csatlakoztató fegyverzetes betonöntvény helyezkedik el. A függőleges 148 lap az alsó alapmodul vízszintes 153 szárnyának 152 váltóhoz illeszkedik. Az ábrán jól látható a találmány szerinti alapmodulok egymásra helyezésének mikéntje. A különféle épületelemek egymáshoz illeszkedő szárnyfelületeik és bordáik útján hasonló módon csatlakoztathatók egymáshoz. A 38., 39., 40. és 41. ábrán vízszintes 153 és 154 lapok láthatók, amelyek él mentén egymás mellé helyezhetők, amint ezt a 41. ábrán föltüntettük. A lapokban 156 üregek vannak kialakítva, amelyeket alul 157 fenékfalak határolnak. A 154 és 155 lapokat egymás mellé helyezve a 156 üregek fészkeket alkotnak, amelyekben kiálló 158 fegyverzetek bevonásával betonöntvények helyezhetők el. A betonöntvény megdermedésekor az egymáshoz illesztett részeket hatásosan összeköti és biztosítja a szerkezet statikus merevségét. A 42. és 43. ábrán olyan példakénti kiviteli alakot tüntettünk föl, amelynél 159 és 160 alapmodulok vízszintes lapjának szélén 161 váll van kialakítva. Ez a két alapmodul összeillesztéskor folytonos 162 horony fenekét alkotja. A horonyba 163 acélfegyverzet nyúl. A kötés biztonságának fokozására a 159 illetőleg 160 alapmodulokban egy-egy köpenyes 164 kábel van elhelyezve, amelyeknek egymás felé eső és ellentétes menetekkel ellátotti végét kettősmenetű 165 hüvely köti össze egymással. Miután a 162 hornyot fegyverzetével együtt kiöntöttük, a kívánt idő után a 164 kábeleket megfeszítjük és ezzel a 159 és 160 alapmodulok kapcsolódását feszesebbé tesszük. A fentiekben ismertetett példakénti kiviteli ala5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
