177053. lajstromszámú szabadalom • Háromdimenziós ipari épületelem

3 177053 4 kialakítására kell törekednünk, amely önmagában alkalmas valamennyi épületelem kialakítására és amelyet ezért „alap” modulnak nevezhetünk. Az alapmodul tehát lehetőséget nyújt valamennyi talál­mány szerinti épületelem közvetlen és egyszerű le­származtatására és így egy- vagy többemeletes épületek összeállításánál maximális választási lehető­ségekre. A találmány szerinti épületelemek gyártásánál távolról sem utolsó szempont, hogy az épületeket olyan öntőberendezéssel állíthatjuk elő, amely mind a gazdaságosság, mind a technológia szem­pontjából optimálisnak minősíthető. A találmány szerinti háromdimenziós ipari épülelem lényege mármost olyan modul, amel> egy-egy függőleges és vízszintes lapból áll. Ezek egymással helytállóan vannak összekötve illetőleg egymással összefüggnek. A vízszintes lap a függő­leges laphoz viszonyítva aszimmetrikus. A vízszintes lap fölső oldala bordákkal látható el, amelyek a vízszintes lap teljes fölső felületére vagy akár en­nek csak egy részére terjedhetnek ki. Az alap­modult mintegy hosszirányban úgy fejleszthetjük ki, hogy mind a vízszintes, mind a függőleges lapo­kat kihagyásokkal ellátva a szándékolt különféle épületelemek mindegyikét leszármaztathatjuk és ez­zel a legkülönfélébb beosztású épületek összeállí­tására fölhasználhatjuk. Ennek megfelelően a talál­mány szerinti háromdimenziós ipari épületelem alapvető jellegzetessége, hogy függőleges lapból és ehhez aszimmetrikusan csatlakozó vízszintes lapoól álló modulként van kialakítva, a vízszintes lapnak pedig célszerűen legalább egy pereme és fölső olda­lán bordái, valamint helyszíni betonöntéshez fegy­verzet befogadó zónái vannak. A találmány értelmében célszerű, ha a vízszintes lap, valamint más találmány szerinti épületelemek fölső részén olyan elemeket alakítunk ki, amelyek lehetővé teszik kívánság szerinti fegyverzettel kom­binált betonöntvények elkészítését. Ezzel a különféle épületelemek között összekötő gerendát hozhatunk létre, amellyel biztosíthatjuk a szerkezet statikus szilárdságát. A találmányt részletesebben a rajz alapján ismer­tetjük, amelyen a találmány szerinti ipari épület­elem néhány példakénti kiviteli alakját tüntettük föl. Az 1. ábra aszimmetrikus alapmodul távlati képe. A 2. ábrán vékony vonalakkal kiegészítve az alapmodult láthatjuk, amelyből további épületelem van leszármaztatva. Ennek vízszintes lap alatt ki­szögellő függőleges lapja van. A 3. ábra két alapmodulból és két továobi épületelemből álló kombinációt tüntet föl. A 4. ábrán vékony vonalakkal kiegészítve ismét alapmodult tüntettünk föl, amelyből további har­madik épületelemet származtatunk le. Ennél a függőleges lap a vízszintes lap mindkét oldalán kiáll. Az 5. ábra az épületelem távlati képe. A 6. ábrán két ilyen épületelemből és két alap­modulból összeállított egység látható. A 7. ábra vékony vonalakkal kiegészítve alapmo­dult tüntet föl, amelyből a vízszintes lap részbeni elhagyásával negyedik elemként további épületelem van leszármaztatva. A 8. ábra ilyen épületelem távlati képe. A 9. ábrán vékony vonalakkal kiegészítve ismét alapmodult tüntettünk föl, amelyből fal szerepét betöltő elemet származtattunk le. A 10. és 11. ábra ilyen épületelemet önmagában illetőleg egy másik elem vízszintes lapjával egye­sítve tüntet föl. A 12., 13., 14. és 15. ábrán a függőleges lap egyes részeinek elhagyásával az alapmodulból származtatott további elemek vannak föltüntetve. A 16. ábra kétféle épületelemből összeállított sarok távlati képe. A 17. ábrán az alapmodulból és egy további épületelemből összeállított sarok látható. A 18. ábra különféle találmány szerinti épület­elemekből összeállított kombináció távlati képe. (A 19.-40. ábrák, amelyek most következnek, az alapmodulból leszármaztatott további elemeket, továbbá kötéseket tüntetnek fel. A leírás megfelelő részében a számozást a 100-as hivatkozási számra alapoztuk.) A 19., 20. és 21. ábrán az alapmodul további kiviteli alakjai láthatók. A 22. ábra az alapmodult olyan épületelemmel társítva tünteti fel, amelyet a továbbiakban „falge­­rendá”-nak nevezünk. Itt különböző magasságú ol­dalfalakkal határolt gerinchornya (vezetéke) van. A 23. ábra a 22. ábra szerinti példakénti kiviteli alak nézete. A 24. ábrán az alapmodullal egyesített és egyen­lő magasságú oldalfalakkal határolt gerinccsatornás falgerenda nézete látható. A 25- ábra a falgerenda további példakénti kivi­teli alakjának távlati képe. A 26. ábrán összekötő gerenda példakénti kivi­teli alakjának távlati képe látható. A 27., 28., 29. és 30. ábra alapmodul és falge­rendák csatlakozását tünteti föl. A 31. ábra az alapmodul további példakénti ki­viteli alakjának távlati képe. A 32. illetőleg 33. ábrán alapmodulokból, falge­rendákból és sík lapokból összeállított egység táv­lati képe illetőleg nézete látható. A 34. ábra helyi vagy folyamatos öntéshez való nyílásokkal ellátott találmány szerinti alapmodult és falgerendát tüntet föl. A 35. ábrán a találmány szerinti előregyártott épületelemekből összeállított további példakénti kombináció látható. A 36. ábra a találmány szerinti alapmodulból leszármaztatott további épületelem távlati képe. A 37. ábrán többemeletes épületben egymásra helyezett két alapmodul oldalnézete látható. A 38., 39., 40. és 41. ábra példakénti megoldást tüntet föl az alapmodul vízszintes lapjának élmenti kötésére. A 42. és 43. ábrán az alapmodul vízszintes lap­jának kötésére alkalmas más megoldás látható. A 44. ábra nagy hosszúságú egyetlen formát tüntet föl, amellyel különféle találmány szerinti épületelemek állíthatók elő. A rajzon 1 hivatkozási számmal alapmodult je­löltünk, amelyből a vízszintes és függőleges lap 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom