176939. lajstromszámú szabadalom • Eljárás krizanténsav-észter-származékok előállítására
176939 260. /1962/1, ugyanakkor a cinerin I és a jasmolin I .Dóval • stabilabbak, mint a piretrin I. [Pyrethrum Post, Vol. 9» 17* /196ö/I» Régi igény a piretrinek illetve rokon szerkeztü származékok /piretroidok/ szintetikus előállítása. A természetes piretrinekhez legközelebb álló szintézissel előállított anyag a bioalletrin és az S-bioalletrin /az I általános képletben jelentése metil—csoport, R^ jelentése hidrogénatom/. Előbbi termék a d-/+/-transz-krizantémsav racém alletrolonnal^képzett észtere, mig az utóbbi termékben az alkohol komponens is rezolvált /+/, jobbra forgató alletrolon. Ismeretes például a 7.413.401 számú holland szabadalmi bejelentésből, hogy az S-bioalletrin inszekticid hatása többszöröse a bioalletrin azonos módon mért aktivitásának. ^ < < y A racém ’'természetes1* piretrinek totálszintézisére ismeretes néhány megoldás. Ezek összefoglalása megtalálható a J.E. Casida szerkesztésében megjelent Pyrethrum the Natural Insecticide cirnii könyv /Academic Press, N.Y., London 1973/» 4. fejezetében. Az optikailag aktiv, a termesztéssel megegyező konfigurációjú "természetes" piretrinek szintézisére mind ez ideig csak elvi lehetőség volt, azaz a racém /*/- retrolon rezolválása, majd a megfelelő enantiomer acilezése d-/+/-transz-krizantémsawal. A racém /-/ retrolonok rezolválása igen nehezen kivitelezhető, rendkivül gazdaságtalan eljárás. Ismeretes például egy, a megfelelő ezemikarbazidon keresztül történő rezolválás J.Org.Chem. 2£. 5225. /1964/J . Az optikailag aktiv anyagok előállitásánál a rezolválást előnyös a szintézis gazdaságosságának fokozása céljából minél koraibb fázisban elvégezni. Bevezetőben vázolt eljárásunk az első. iparilag kivitelezhető szintézis módszer, mellyel a "természetes" piretrinek, és ezekkel rokonszerkezetü krizantémsav-észter-származékok előállithatók. így eljárásunk alkalmas az S-bioalletrin előállitására is. A piretrinek előállitására eddig ismeretessé vált eljárások szerint a racém retrolonokat acilezték a krizantémsav-származékokkal. A racém retrolonok előállítása során a később acilezendő hidroxil-csoportot védőcsoporttal kellett ellátni, majd a retrolon-molekula kialakítása után a védőcsoportot el kellett távolítani acilezés előtt. A retrolonok azonban ismeretes módon iChem. and Ind., 1142. 1966] bomlékony vegyületek, melyeknél a védőcsoport felvitel és eltávolítás nagyfokú bomlást idéz elő. Ez a körülmény egyrészt a kitermelést és a termék optikai tisztaságát rontja, /optikailag aktiv vegyületek esetén/, másrészt nehézkes terméktisztitási műveletek elvégzését teszi szükségessé. Meglepő módon azt találtuk, hogy a fenti nehézségek elkerülhetők, ha a krizantémsav-észter-gzármazékok előállítását, úgy végezzük, hogy az irodalomból [Tetrahedron Letters 50, 4639-42, /1976/J ismeretes módon előállítható 3,3a «,43,6, ,6a <* -hexahidro-2-oxo-4 a -hidroximetil-5 ß -hidroxi-2H-ciklo- pentá [_BJ furánt a hidroximetil-csoportján szelektiven halogénezzuk, a keletkezett 4«,-halogénmetil-lakton-származékot önmagában ismert módon redukáljuk, majd a kapott laktolt Wittig-reakelóval alkilezve kialakítjuk a retrolonokra jellemző cis&-4
