176937. lajstromszámú szabadalom • Eljárás diamino-tiocianát-benzol-származékok előállítására
176937 hidrogénatom és ekkor R jelentése aminocsöpört, vagy R jelen tése aminoceoport és ekkor r3 jelentése halogénatom, vagy trifluormetil-, 1-6 szénatomos alkil- vagy alkoxicsoport - és sóik ajak. , , , _ A találmány szerinti termékek közül idáig csak az 1,2-diamino-4-tiocianáto-benzolt Írták le fizikai állandók megadása nélkül, közbenső termékként /2 363 351 sz. NSzK-beli nyilvános ságrahozatali iratban/. Az ismert eljárás szerint az iparilag igen nehezen hozzáférhető l-amino-2-nitro-4-tiocianáto-benzolból indulnak ki az utolsó lépésben, amelyből ónkloridos redukcióval, -40 C°-on nyerik a terméket. /MAH reakcióséma/ /F. Challenger, A.T. Peters, J; Chem. Soc. 1928. 1364/. Ismeretes f'jí»Gen.Chem., /USSR/ 3_, 183«/1933/» C.A., 28, 1677 /1934Q az 1,3-diamino-benzol N,N*-diklór-karbamid és ammónium-rodanid segítségével vizes ecetsavban végrehajtott rodánozása. A nevezett cikkben leírják, hogy az ismertetett eljárás oxidációra érzékeny diamino-benzol-származékoknál, mint amelyen a p-fenilén-diamin, nem vezet eredményre. A rodánozásról a legújabb időkben megjelent összefoglaló monográfia jDie Pharmazie, 32, 195. /1977/J a diamino-benzol-származékok fodánozását nem"Tsmértéti. Meglepő módon azt találtuk, hogy az I általános képletü diamino-tiocianáto-benzolszármazékok a II általános képletü vegyületekből mérsékelten savas, de vízmentes közegben közvetlen rodánozási reakcióval kitűnő kitermeléssel állíthatók elő /"B" reakcióséma./. A találmány szerint rodánozó reagensként előnyösen alkalmazhatók a III általános képletü rodanidok - ahol R^- jelentése fématom, igy egy alkálifém-, egy alkáliföldfém-, illetve egy nehézfématom, vagy egy ammónium-ion -, melyekkel az I általános kéçletü vegyületek elemi halogén vagy alkalmas oxidálószer jelenlétében, vagy R^ jelentésétől függően oxidálószer alkalmazása nélkül, egyszerű módon, kitűnő kitermeléssel és nagy tisztaságban közvetlenül előállíthatok. Előnyösen úgy járunk el, hogy az aktiv rodánozó ágenst előre elkészítjük, és a II általános képletü vegyületek oldatába adagoljuk. Az aktiv rodánozó szert szükség szerint III általános képletü vegyületek és oxidálószerek egy más ráhatásával állíthatjuk elő. Oxidálószerként a szervetlen és szerves oxidálószerek egyaránt számításba jöhetnek. Ilyenek például a szerves N-halogén-vegyületek, mint például a klóramin-T, az N-bróm-szukcinimid, az NjN’-diklór-karbamid, a peroxidok, mint például a hidrogén-peroxid, az alkáli-hipokloritok, az alkáli-bromátok, az alkáli-jodátok, a megfelelő oxidációs fokú nehézfém-ionok, mint például az ólom-, a mangán- és a króm-ionok, az ezüst-oxid, valamint az elemi halogének, mint a bróm. Eljárhatunk úgy is, hogy a II és a III általános képletü vegyületek oldatához vagy szuszpenziójához adagoljuk megfelelő ütemben az előzőekben megadott oxidálószer. Ez az eljárás nehézfém-rodanidok alkalmazása esetén kevésbé előnyös. Célszerűen úgy járunk el, hogy a II általános képletü yegyületek es valamely III általános képletü rodanid - ahol R^1 jelentése ammonium-, nátrium- vagy kálium-ion, igen előnyösen ammonium—ion — oldatához adagoljuk megfelelő ütemben az oxi— dáloszert vaçy annak oldatát. Előnyös a reakciót elemi halogének segitsegével végrehajtani. Különösen előnyös ez elemi bróm vagy klór alkalmazása.
