176891. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nitrozo-karbamid-származékok előállítására

7 176891 8 ÍR spektrum (cm1)=3370, 1700, 1090, NMR spektrum (D20)8 : 1,26 (t, 3H, —CH3), 4,20 [t, 2H, —N(CO>—CH2] [a£°= + 16,0o (c=0,4, metanol) 4. példa 3,1 g l-(2-klóretil)-3-etil-3-D-glükopiranozil-karbami­­dot feloldunk 80 ml tetrahidrofurán és 80 ml metilén­­klorid elegyében, és az oldathoz 15 g vízmentes nátrium­karbonátot adunk. Az elegybe 10 perc alatt jéghűtés mellett 5 g nitrogén-tetroxidot vezetünk. Az elegyet ezután a 2. példában ismertetett módon dolgozzuk fel. 2,6 g l-(2-klóretil)-l-nitrozo-3-etil-3-D-glükopiranozil­­-karbamidot kapunk, világossárga karamell-szerű anyag formájában. [ajg’= + 16,0 ° (c=0,4, metanol) 5. példa (1) 3,6 g D-glükóz, 1,3 g n-propilamin és 15 ml meta­nol elegyét 60 °C-on 30 percen át keverjük. A reakció­­elegyet csökkentett nyomáson szárazra kondenzáljuk és a maradékot éterrel mossuk. Nyers termékként 4,4 g 1-n-propilamino-l-deoxi-D-glükózt kapunk. A teljes 4,4 g-nyi mennyiséget feloldjuk 50 ml metanolban és 0—5 °C-on hozzácsepegtetjük 2,5 g 2-klóretil-izocianát 10 ml tetrahidrofuránnal készült elegyét. Az oldatot szobahőmérsékleten egy órán át keverjük, majd csök­kentett nyomáson kondenzáljuk. A kapott maradékot feloldjuk 20 ml hangyasavban és szobahőmérsékleten 20 percen át állni hagyjuk. Az oldathoz hozzáadjuk éter és n-hexán 1: 1 arányú elegyének 200 ml-ét és a kapott olajos terméket többször egymás után éterrel mossuk. 5,0 g l-(2-klóretil)-3-n-propil-3-D-glükopiranozil-kar­­bamidot kapunk barnás színű, karamell-szerű anyag formájában, amely, kívánt esetben tovább tisztítható szilikagélen végzett kromatografálással, oldószerként kloroform, etilacetát és metanol 1:2:1 arányú elegyét használva. így színtelen, karamell-szerű anyaghoz ju­tunk. IR spektrum r"“*1 (cm“1): 3300, 1630, 1530, 1080, 1040 NMR spektrum (D20)8: 0,93 (t, 3H, CH3), 1,35—2,0 (m, 2H,-CH2 - CH3) (2) 4,5 g l-(2-klóretil)-3-n-propil-3-D-glükopiranozil­­-karbamidot feloldunk 20 ml hangyasavban és az oldat­hoz 0—5 °C-on, keverés közben, 1 órán át fokozatosan hozzáadunk 2,8 g nátrium-nitritet. Az elegyet ugyan­ezen a hőmérsékleten egy órán át tovább keverjük. A re­akció lejátszódása után 20 ml metanolt adunk a reakció­­elegyhez. Az elegyet ezután kálium-karbonáttal semle­gesítjük, jéghűtés mellett. Ezután 150 ml etilacetátot adunk az elegyhez és az oldhatatlan anyagokat szűréssel eltávolítjuk. A szűrletet vizes nátrium-hidrogénkarbo­­nát-oldattal mossuk, szárítjuk és az oldószert lepároljuk. A kapott maradékot szilikagélen kromatografáljuk, ol­dószerként metanol és kloroform 1: 5 arányú elegyét használva. 1,5 g l-(2-kIóretil>l-nitrozo-3-n-propil-3-D­­-glükopiranozil-karbamidot kapunk, világossárga kara­mell-szerű anyag formájában. IR spektrum (cm'1): 3300, 1700, 1070 NMR spektrum (D20)8: 0,90 (t, 3H, —C//3), 1,6—2,0 (m, 2H, — CH2—CH3), 4,20 (t, 2H, N(NO>—CH2— ) [*S>6= -5.0' (c= 1,5, metanol) 6. példa 3,3 g l-(2-klóretil)-3-n-propil-3-D-gliikopiranozil-kar­­bamidot feloldunk 60 ml tetrahirrofurán és 60 ml meti­­lénklorid elegyében, és az oldathoz 15 g vízmentes nát­riumkarbonátot adunk. Az elegybe 10 perc alatt jéghűtés mellett 5 g nitrogén-tetroxid gázt vezetünk. Az elegyet ezután a 2. példában leírt módon dolgozzuk fel. 2,6 g l-(2-klóretil)-l-nitrozo-3-n-propil-3-D-glükopiranozil­­-karbamidot kapunk, sárga, karamell-szerű anyag for­májában. [afe6=+5,0° (c= 1,5, metanol) 7. példa (1) 3,6 g D-glükóz, 2.0 g izopropilamin és 2.5 g 2-klór­­etil-izocianát elegyét az 5. példa (1) lépésében ismerte­tett módon dolgozzuk fel. 4,8 g l-(2-klóretil)-3-izopropil­­-3-D-gIükopíranozil-karbamídot kapunk, színtelen, ka­ramell-szerű anyag formájában. IR spektrum Ca°‘ (cm"1): 3350, 1640, 1535, 1070, 1030 NMR spektrum (D20)8: 1,38 (d, —CH(C//3)2) (2) 6,0 g l-(2-klóretil)-3-izopropil-3-D-glükopiranozil­­-karbamidot feloldunk 50 ml 10%-os vizes sósav-oldat­ban és az oldathoz fokozatosan, 0—5 °C-on, keverés közben 6 g nátrium-nitritet adunk. Az elegyet ugyanezen a hőmérsékleten további 10 percen át keverjük. A re­­akcióelegyet etilacetáttal extraháljuk. Az extraktumot vizes nátrium-hidrogénkarbonát-oldattal mossuk, szá­rítjuk és az oldószert lepároljuk. Ezután a kapott mara­dékot szilikagélen végzett kromatografálással tisztítjuk, oldószerként kloroform és metanol 5 : 1 arányú elegyét használva. 2,0 g l-(2-klóretil)-l-nitrozo-3-izopropil-3-D­­-glükopiranozil-karbamidot kapunk, világossárga kara­mell-szerű anyag formájában. IR spektrum v^c’3 (cm"1): 3400, 1690, 1070 NMR spektrum (D20)8: 1,35 (d, 6H, — CHfCZ/j)^, 4,10 (t, 2H, — N(NO)—CH2—), [*]d = +21,00 (c=l,2, metanol) 8. példa (1) 3,6 g D-glükóz, 1,7 g n-butilamin és 2,5 g 2-klóretil­­-izocianát elegyét az 5. példa (1) lépésében leírt módon kezeljük. 5,0 g l-(2-klóretil)-3-n-butil-3-D-glükopirano­­zil-karbamidot kapunk, színtelen, karamell-szerű anyag formájában. IR spektrum v“'“1 (cm-1): 3300, 1630, 1530, 1070, 1030 NMR spektrum (D20)8: 0,75— 1.70 (m. —CH2CH2CH3 (2) 2,2 g l-(2-klóretil)-3-n-butil-3-D-glükopiranozil­­-karbamidot feloldunk 10 ml hangyasavban és fokoza­tosan, 0—5 °C-on 40 perc alatt, keverés közben 1 g nát­rium-nitritet adunk hozzá. Az elegyet ugyanezen a. hő­mérsékleten keverjük további 1,5 órán át. Miután a re­akció teljesen lejátszódott, az elegyet az 5. példa (2) lé­pésében leírt módon dolgozzuk fel. IR spektrum (cm'1): 3350, 1700, 1080 NMR spektrum (D20)8: 0,70—1,80 (m, 7H), 4,15 (t 2H), 5,10 (d, 1H) [af£f= + 8,0° (c=0,8, metanol) 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom