176869. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés termoplasztikus anyagból készült szálak előállítására
7 176869 8 Olyan berendezésnél, ahol az áramlásra keresztirányban sok, pl. 80 szálképző hely van kialakítva, célszerű ha a szálképzés helye után levő 209 lemezt megosztjuk. Amint az a 2. és 7. ábrán látható, a szálképzés helye után levő lemez a sok szálképző hely következtében három részre van osztva és minden részben megtalálható a hűtőközeg 211 vezetéke és a járulékos gáz 214 tápvezetéke amely vezeték a levegő és a víz keringtető csővezetékéhez csatlakozódarabok útján kapcsolódik, ahogyan azt az előbbiekben leírtuk. Azáltal, hogy a lemezt több ilyen részre bontottuk, a hűtővíz hatékony és biztonságos körforgását hoztuk létre, továbbá a járulékos levegő pontos elosztását biztosítottuk és ezzel az üzemelés feltételeit szűk tűréshatárok közt tudjuk tartani. Figyelembevéve a másodlagos fúvókák felszerelését, ahogyan azt az 1—8. ábrák mutatják, alá kell húznunk, hogy célszerűbb ha a szálképzés helye előtt levő 208 lemez vagy alaplap a 200 olvadéktérrel összefüggő egészet képez. Célszerűen ez a darab platina ötvözetből készül, ha az üvegszál gyártásánál a szokásos üvegösszetételeket alkalmazzuk, különösen azért, hogy a sok szálképző helyen a képződő szálak egyenletességét biztosítsuk. Nagyon fontos, hogy a szálképzési hely előtt és után a másodlagos gázsugár 36 szájnyílásának és az üvegbevezetés 37 szájnyílásának pontos egyvonalba eső kialakítására ügyeljünk. A már előzetesen említett szabadalomban ismertetett egyik kiviteli megoldásnál a másodlagos gázsugámak és a szállá képzendő üvegnek a szálképzés előtt és után egyvonalba eső kialakítását azzal lehet automatikusan biztosítani, hogy az üveg belépési helyén szűk rést alkalmazunk, mivel ez kedvezőbb, mint az üveg bevezetésére szolgáló szájnyílások egész sorának külön-külön való kialakítása, ahogyan azt már előbb ismertettük. Az 1—8. ábrák szerinti megoldás ugyancsak lehetővé teszi, hogy a másodlagos gázsugarak az üvegszálakkal egyvonalba essenek, annak ellenére, hogy az üvegnek különálló szájnyílásai vannak. Ezt azzal érjük el, hogy a szálképzés helye előtt levő 208 lemezt és a 200 olvadékteret egymáshoz erősítjük. Mivel a másodlagos gázsugarak 36a lyukai és az üveg 37 szájnyílásai ugyanabban a darabban vannak kifúrva, az egyvonalba esést a berendezés különböző részeinek a változó feltételek közti hőtágulása és zsugorodása esetén is biztosítani tudjuk. Az egyvonalba esés pontosságát még más kivitellel is biztosíthatjuk, ahogyan azt az 1—8. ábrákon ábrázoltuk. A 2., 3., 4., 7. és 8. ábrák szerint minden egyes másodlagos gázsugár egy 207 sugárcsőből kerül kibocsátásra, amely sugárcső a 36a lyukba nyúlik be. A 207 sugárcső átmérője valamivel kisebb, mint a 36a lyuké. A 207 sugárcsövek csoportokban vannak felosztva, a rajzokon négy ilyen csoport látható és minden csoport a 221 tápvezetékre csatolt folyadékhozzávezető 220 elosztócsőhöz van csatlakoztatva. Annak következtében, hogy a 207 sugárcsövek összességét felosztottuk és minden egyes csoportot külön szereltünk fel, az egyes csoportok alátámasztására és táplálására szolgáló 220 elosztócső hőtágulásának és összehúzódásának könnyebben tudunk mozgásteret adni, mintha az összes szálképző hely valamennyi csövének egyetlen egy alátámasztást adnánk. Ezen túlmenően azáltal, hogy minden egyes különálló 36a lyukba benyúló és ennek belső átmérőjénél valamivel kisebb külső átmérőjű 207 sugárcsövet alkalmazunk, ezzel még több hőtágulási és összehúzódási mozgásteret biztosítottunk. A sugárcsövek csoportosítása és elhelyezése, valamint azok felszerelése, ahogyan azt a hőtágulás és összehúzódás érdekében biztosított mozgástér vonatkozásában leírtuk, különösen akkor fontos, ha például a 200 olvadéktér és a szálképzés helye előtt levő 208 lemez platinaötvözetből, a sugárcsövek és a többi alkatrészek pedig olcsóbb fémből, például rozsdamentes acélból készülnek, mivel ezeknek a fémeknek a hőtágulási és összehúzódási együtthatói különbözőek. Ahogyan azt a 8. ábra a legjobban mutatja, a 207 sugárcsövek minden egyes csoportja azzal a 220 elosztócsővel, amelyre rá van szerelve és a hozzátartozó 221 tápvezeték csatlakozó darabjával egy egységet képez, amely gereblyéhez hasonlít és ezt az egységet a 221 tápvezeték csatlakozásának alsó végére lehet szerelni. Amint az az 1. és 2. ábrán látható a 221 tápvezeték csatlakozásait a 205 égőfejhez lehet kapcsolni. Ily módon lehet a másodlagos gázsugarakat létrehozni és előnyös, ha a 221 tápvezeték minden egyes csatlakozásában a gázáramhoz levegőt is hozzá tudunk vezetni. Ezt olymódon tudjuk biztosítani, ha a 203 égőkamra és a 222 szerelőlemezek közé iktatott 223 szerelvény segítségével a 221 tápvezeték csatlakozásait tápláljuk. Ez az égéstermék •— hígító berendezés —, aminek az a szerepe, hogy a 205 égőfejből kilépő gáz hőmérsékletét a sugárcsövek anyagának megfelelő hőmérsékletre hűtse le, a levegőszállító 224 csövekből áll, amelyek a 225 csövekhez csatlakoznak. Az égéstermékhígító berendezés hosszában több ilyen 224 cső helyezkedik el. A 225 csövek levegőt vezetnek a 226 járatokhoz, és a másodlagos gázsugárcsövek minden egyes csoportjához egy-egy 226 járat tartozik. Ily módon tehát a sugárcsövek a 203 égőkamra égéstermékét a 224 csővezetékek levegőjével felhígítva kapják. Amint az a 2., 4. és 7. ábrákon látható az üveg kibocsátó 37 szájnyílássor mindkét végénél, oldalt, kiegészítő másodlagos gázsugár számára 36 szájnyílásokat és másodlagos 207 sugárcsöveket alkalmazunk. Ez az elrendezés egyenértékű azzal, amit az előzőekben hivatkozott szabadalom tartalmaz, amely az üveg bevezetésére szolgáló szájnyílások szintjén, a fúvókasor végeinél újforma szálképzést biztosít. Ezen az elhelyezési módon túlmenően a járulékos gázt bevezető járatok is az említett szabadalomhoz hasonló elrendezésűek. Más szavakkal, amint az a 2., 4. és 7. ábrákon látható, az üveg bevezetésére szolgáló szájnyílássor végein a járulékos gáz hozzávezetésűnek járata található. Ennek az elrendezésnek ugyanaz az oka, mint amit a kiegészítő, oldalt elhelyezett másodlagos gázsugár szájnyílásairól mondottunk. A 9. és 10. ábrákon a szálképzés helye után levő lemez és a járulékos sugár táplálásának másik kiviteli alakját mutatjuk be. Itt a szálképzés helye után levő 227 lemezbe a hűtőközeg keringtetésére szolgáló 228 vezeték a 229 csatlakozó darabokkal, továbbá a 231 tápcsonkokkal ellátott levegő betápláló 230 vezeték van beépítve. A különálló járatok, vagy 232 szájnyílások, amelyek a 230 vezetékből a pótlevegőt vezetik be, a 233 réshez csatlakoznak, amely rés a szálképzés helye után levő lemez 234 ütközőéle irányába mutató, pontosan az ütközőéi felett elhelyezkedő szegélyt képez. Könnyen belátható, hogy a szálképzési helyekhez viszonyítva ezt a szerkezetet ugyanúgy kell felszerelni, mint amit az 1. ábrával kapcsolatban előbb leírtunk. A 9. és 10. ábrákon látható szálképzés helye után levő fedélnek ugyanaz a szerepe, mint a 3. és 5. ábrákon a 217 és 219 fedeleknek, vagyis 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
