176869. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés termoplasztikus anyagból készült szálak előállítására
9 176869 10 hogy a szálképzés helye után levő lemez és az olvadéktér közti teret lezárja. A 233 rés arra való, hogy a 227 lemez éle mentén a járulékos gáz szétterülései es a lemez felületén a járulékos gázból fátyol kialakulását elősegítse. All. ábra a szálképzés helye után levő lemez és a kiegészítő gáz adagolásának másik módosított kiviteli alakját mutatja. Amint látható, a 200 olvadéktér alsó részének, valamint a szálképzés helye után levő 234 lemeznek az alakja kissé módosítva van abból a célból, hogy az olvadéktér alsó részéhez jobban hozzáidomuljon. A 234 lemezhez a 236 csatlakozó darabbal ellátott 235 vezeték tartozik a hűtőközeg számára, továbbá a járulékos gáz betáplálására szolgáló 237 vezeték. Ez a 238 csatlakozó darabok útján a 239 járatokba torkollik, amelyek a 234 lemez ütközőéle és az olvadéktér alsó része közötti résszerű szűk nyílásba torkollnak. A lemez és az olvadéktér közötti tér úgy van kialakítva, hogy a járulékos gáz a lemez ütközőélénél a 300 résen kifelé, a kívánt irányban, áramoljék. A 12. ábra a szálképző hely után levő 209 lemez egy másik kiviteli alakját mutatja be, ahol a 200 olvadéktér a szálképzés helye előtt levő 208 lappal vagy lemezzel szerves egészet képez és ebben a 207 sugárcsöveknek megfelelő 36a lyukak vannak kialakítva. Itt a szálképzőhely utáni 209 lemez kialakítása lényegében ugyanolyan, mint ahogy azt az 1—8. ábráknál az előzőekben leírtuk, azonban a lemez és az olvadéktér közti tér kialakítása más. Például a szálképzés után 209 lemez alsó része 240 fémszalaggal van ellátva, amely a 209 lemez teljes hoszszában helyezkedik el és a lemez felső részével a járulékos gáznak a főáramba való bevezetésére szolgáló hoszszanti rést alakítja ki. Ez az egész az olvadéktér hője ellen a 241 szigetelő réteggel van szigetelve, amely a 240 fémszalagot befedi. Egy ilyen szigetelőréteg, mint pl. az előzőekben ismertetett 219 szigetelőanyag azért is előnyös, mert az olvadéktér hőveszteségét csökkenti. Az előzőekben ismertetett kiviteleknél minden alkalommal, amikor 207 sugárcsöveket alkalmazunk, amelyek a 200 olvadéktérrel szerves egészet képező 36a lyukakba benyúlnak, kívánatos, hogy a sugárcsövek és a lyukfalak között hőszigetelést alkalmazzunk. Ilyen hőszigetelés lehet az, ha a csöveket például alumíniumoxiddal vesszük körül. Ez a hőszigetelés nemcsak az olvadéktér hőveszteségét csökkenti, hanem ezenkívül a sugárcsövek fémanyagát is védi. Mindaz, amit az előzőekben leírtunk, az 1. ábrán bemutatott általános típusra is vonatkozik, ahol a 200 olvadéktér a 201 előtettest alatt helyezkedik el, amely az üveg betáplálására szolgál. Az olvadéktér el van választva az üvegbetápláló szerkezettől a 242 kerámiatest segítségével, amelyben a hűtőközeg 243 csöve van elhelyezve (1. és 2. ábra). Ugyancsak előnyösen használható rostos anyagból készült 244 szigetelés is, ahogyan azt az előtéttest összefüggő alsó felületein bemutattuk, amivel ebben a szakaszban a hőveszteséget le lehet csökkenteni. Egyes esetekben célszerű elektromos berendezéseket alkalmazni, ahogyan azt 245 helyen jelöltük, amelyek a 200 olvadéktér külső részén helyezkednek el és az olvadéktér villamos ellenállással való hevítését biztosítják. A 13. és 14. ábrák a járulékos levegő betáplálásának másik kivitelét mutatják be. Itt az üveget, vagy ezzel egyenértékű anyagot betápláló 246 előtéttest és az alján a szálképző fejjel ellátott 247 olvadéktér látható. Az üveg betáplálására szolgáló 37 szájnyílások és a másodlagos gázsugár bevezetésére szolgáló 36 szájnyílások az előreugró 248 darabokban vannak elhelyezve, amely darabok a gázsugarat szállító 249 vezetékből indulnak ki. A 250 tápvezeték a 249 vezetékhez kapcsolódik. A 12A gázáramlást a 251 vezeték bocsátja ki. A gázáramlás felső felülete a másodlagos gázsugár és az üveg 36 és 37 szájnyílásának a közelében van. A 37 szájnyílás szálképzés utáni oldalánál található a 252 lemez, amelynek belseje 254 csővezetéken át táplált 253 vezetékként van kiképezve, amelyen bemélyedés alakú 255 dudorok vannak, és ezek 256 szájnyílásai úgy bocsátják ki a járulékos levegőt, hogy a gázáramlás irányából nézve, az hátrább van, mint az üveg szájnyílása és a másodlagos gázsugár által kialakított szálképző hely. Amint az a 14. ábrán látható, a gázsugarak szájnyílásai az üveg betáplálására szolgáló szájnyílások és a járulékos gáz szájnyílásai egymással egyvonalban vannak kialakítva és minden egyes csoport fonalképző helyet képez. Azt, hogy a járulékos gázt hogyan kell alkalmazni a szálképzésnél már leírtuk, de meg kell még jegyeznünk, hogy a járulékos gáz nyomása 0,5—2 bar, előnyösen kb. 0,8—1,2 bar lehet. Az 1—8. ábrákon ábrázolt 80 szálképzö helyet tartalmazó berendezésnél a járulékos gáz táplálására szolgáló légáram 15—30 normál m3/óra nagyságrendű lehet, előnyösen kb. 17—25 normál m3/óra. A járulékos gázsugár térfogategységére számított kinetikus energiájának jelentékenyen kisebbnek kell lennie, mint a másodlagos gázsugárénak. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás nyújtható anyagnak, különösen termoplasztikus anyagnak szállá való átalakítására, amelynél egy főgázáramlást és legalább egy másodlagos hordozó gázsugarat hoznak létre, amelynek a keresztmetszete kisebb, mint a főgázáramlásé és egy kölcsönhatási szakaszt hoznak létre azáltal, hogy a másodlagos hordozósugarat a főgázáramlásra keresztirányban vezetik be abba és a másodlagos hordozósugár kinetikai energiája akkora, hogy behatoljon a főgázáramlásba, a nyújtható anyagot pedig a főgázáramlás és a hordozósugár kölcsönhatási szakasza felé, majd annak belsejébe vezetik, azzal jellemezve, hogy a főgázáramlás és a hordozósugár kölcsönhatásából származó gázáramlásba egy járulékos gázsugarat vezetünk be. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a nyújtható anyagot a főgázáramlás áramlásirányában nézve a hordozósugártól lejjebb vezetjük be és a járulékos gázsugarat a nyújtható anyag bevezetési pontjánál lejjebb vezetjük be. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a járulékos gázsugarat a nyújtható anyag bevezetési pontja közvetlen közelében vezetjük be a kölcsönhatásából származó gázáramlásba. 4. Berendezés az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítására nyújtható anyagnak, különösen termoplasztikus anyagnak szállá való átalakítása céljából, amelynek kiömlőnyílással ellátott főgázáramlást (12A) létesítő generátora és ezen legalább egy hordozósugarat kibocsátó szájnyílása (36) van. amelynek keresztmetszete kisebb, mint a főgázáram kiömlőnyílásáé 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
