176841. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 8-halogén-dihidro-kodeinon-hidrohalogenidek előállításra

MAGYAR SZABADALMI 176841 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS Nemzetközi osztályozás: Bejelentés napja: 1977. Vili. 17. (MA—2905) C 07 D 489/00 Elsőbbsége: Nagy-Britannia: 1976. Vili. 17. (34195/76) ORSZÁGOS Közzététel napja: 1980. XI. 28. TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1982. I. 31. Feltalálók : Grew Edward Leon vegyész, Huntingdon/Cambridge­­shire, Payne Henry Arthur Sheldon vegyész, Linlithgow/West Lothian, Skócia, Nagy-Britannia Szabadalmas: Macfarlan Smith Limited, Edin­burgh, Skócia. Nagy-Britannia Eljárás 8-halogén-dihidro-kodeinon-hidrohalogenidek előállítására ' 1 A találmány tárgya eljárás a (III) általános képletű új dihidro-kodeinon-származékok előállítására. A 937 128 sz. brit szabadalmi leírás alapján ismeretes, hogy a tebain kodeinonná alakítható oly módon, hogy a tebaint vagy annak egy sóját vízmentes szerves oldó- 5 szerben egy halogénhidrogénsavval reagáltatják és a ka­pott terméket olyan, az említett leírásban részletesen meghatározott körülmények között reagáltatják vizes oldatban egy bázissal, hogy a reakcióclegy végső pH-ja 8—12 legyen. 10 Az idézett szabadalmi leírás szerint különösen fontos, hogy az első lépés vízmentes körülmények között legyen végrehajtva. A reakcióelegyet azonban az ipari eljárások foganato­sítása során igen nehéz vízmentesen tartani, ezért az ilyen 15 eljárás feltétlenül hátrányos ipari kivitelezés szempontjá­ból. Az említett leírásban felsorolt szerves oldószerek, például az éterek, klórozott szénhidrogének, aromás szénhidrogének, észterek hígítószerként szerepelnek, 20 vagyis nem vesznek részt a tebain és a halogénhidrogén­­sav közötti reakcióban. Nem említik oldószerként a karbonsavakat, így pél­dául a jégecetet vagy az enolizálható karbonilvegyülete­­ket, sem egyéb hasonló vegyületet, amelyeket e leírásban 25 a későbbiekben reaktív vegyületekként említünk. Az idézétt szabadalmi leírásban az eljárás során vég­bemenő folyamatok elméleti magyarázatában feltétele­zik, hogy közbeeső termékként egy (I) általános képletű 30 6-haIogén-kodein-metiléter képződik, amelynek képle­tében X halogénatomot jelent. A reakció későbbi vizsgálatában kiderült, hogy bróm­­hidrogénsavat alkalmazva nem az (I) általános képletű vegyület, hanem a (II) általános képletnek megfelelő 6.8- -dibróm-tetrahidro-tebain képződik a reakció során közbeeső termékként (Gavard és mt. Bull. Soc. Chim. France 1965, No. 2, 486—490). Vizsgálataink során azt találtuk, hogy abban az eset­ben, ha a tebaint bizonyos, adott esetben oldószerként is használható, a továbbiakban reaktív vegyületeknek ne­vezett anyagok jelenlétében rcagáltatjuk egy halogén­hidrogénsavval, akkor egy az eddig ismert reakciótól eltérő reakció megy végbe, amely savas közegben új közbeeső termékek, a (Ili) általános képletű 8-halogén­­-dihidro-kodeinon-hidrogénhalogenidek képződéséhez vezet. A (III) általános képletben X halogénatomot, pél­dául bróm-, klór- vagy jódatomot, előnyösen bróm- vagy klóratomot jelent. A (III) általános képletű vegyületek közül különösen előnyös a 8-bróm-dihidro-kodeinon-hidrobromid és a 8-klór-dihidro-kodeinon-hidroklorid. A (III) általános képletű új vegyületek előnye, hogy könnyen, viszonylag tisztán és gyakran kristályos alak­ban elkülöníthetők a reakcióelegyből, s ezekből a ve­­gyületekből mind a kodeinon, mind a kodein gyakorlati­lag szennyezésmentesen állítható elő. Minthogy a tebain és a halogénhidrogén sa vak ismert reakciója során általá­ban olyan reakcióclegy képződik, amely nem kívánatos melléktermékeket is tartalmaz, igen jelentősnek nevez-176841

Next

/
Oldalképek
Tartalom